Hungarian
Etymology
Pronunciation
Adjective
számottevő (comparative számottevőbb, superlative legszámottevőbb)
- considerable, significant
- 1979, Árpád Antal, A magyar irodalom a reformkorban és 1848–49-ben, page 15:
- A század első két évtizedében – irodalmi intézmények és szervezetek, állandó orgánumok és mozgékony könyvkiadás hiányában – aligha beszélhetünk számottevő irodalmi, szellemi életről.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | számottevő | számottevőek |
| accusative | számottevőt | számottevőeket |
| dative | számottevőnek | számottevőeknek |
| instrumental | számottevővel | számottevőekkel |
| causal-final | számottevőért | számottevőekért |
| translative | számottevővé | számottevőekké |
| terminative | számottevőig | számottevőekig |
| essive-formal | számottevőként | számottevőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | számottevőben | számottevőekben |
| superessive | számottevőn | számottevőeken |
| adessive | számottevőnél | számottevőeknél |
| illative | számottevőbe | számottevőekbe |
| sublative | számottevőre | számottevőekre |
| allative | számottevőhöz | számottevőekhez |
| elative | számottevőből | számottevőekből |
| delative | számottevőről | számottevőekről |
| ablative | számottevőtől | számottevőektől |
| non-attributive possessive - singular |
számottevőé | számottevőeké |
| non-attributive possessive - plural |
számottevőéi | számottevőekéi |
Further reading
- számottevő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN