bután

See also: Butan, butan, Bután, bütan, Butän, and Bûtan

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbutaːn]
• Hyphenation: bu‧tán
• Homophone: Bhután
• Rhymes: -aːn

Etymology 1

Noun

bután (plural butánok)

1. (organic chemistry) butane

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bután	butánok
accusative	butánt	butánokat
dative	butánnak	butánoknak
instrumental	butánnal	butánokkal
causal-final	butánért	butánokért
translative	butánná	butánokká
terminative	butánig	butánokig
essive-formal	butánként	butánokként
essive-modal	—	—
inessive	butánban	butánokban
superessive	butánon	butánokon
adessive	butánnál	butánoknál
illative	butánba	butánokba
sublative	butánra	butánokra
allative	butánhoz	butánokhoz
elative	butánból	butánokból
delative	butánról	butánokról
ablative	butántól	butánoktól
non-attributive possessive - singular	butáné	butánoké
non-attributive possessive - plural	butánéi	butánokéi

Possessive forms of bután
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	butánom	butánjaim
2nd person sing.	butánod	butánjaid
3rd person sing.	butánja	butánjai
1st person plural	butánunk	butánjaink
2nd person plural	butánotok	butánjaitok
3rd person plural	butánjuk	butánjaik

Etymology 2

buta +‎ -n

Adverb

bután (comparative butábban, superlative legbutábban)

1. stupidly

Further reading

• bután in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bután in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).