Virginás Andrea

Virginás Andrea (Nagyvárad, 1976. július 7.) nagyváradi irodalom- és filmesztéta, kritikus.

Virginás Andrea
Horváth László felvétele
Született	1976. július 7. (48 éves) Nagyvárad
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	esztéta, kritikus
Iskolái	Bolyai Farkas Elméleti Líceum (–1995) Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–2000)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskoláit Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban végezte (1995), majd a BBTE-n szerzett magyar–angol szakos diplomát (2000); magiszteri fokozatot irodalomelméletből ugyanitt (2001), majd a társadalmi nemek szakcsoportjából a budapesti Közép-európai Egyetemen (2002), doktori címet angol irodalom- és kultúratudományból a Debreceni Egyetemen (2008).

Kutatói ösztöndíjak (Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíj, az Arany János Közalapítvány kritikai ösztöndíja, a Domus Hungarica ifjúsági kutató ösztöndíja, a Sapientia Kutatási Programok Intézetének ösztöndíja) birtokában 1998 óta részt vett több kutatási programban; 2002–2006 között óraadó tanársegéd volt a BBTE Újságírói Tanszékén, 2003-tól a Sapientia EMTE Fotó- és Filmművészeti Tanszékén; 2004–2006 között tanársegéd a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem angol nyelv és irodalom tanszékén, 2006-tól felmondásáig^{[pontosabban?]} főállású tanársegéd, majd adjunktus Kolozsváron a Sapientia EMTE Fotó-, Filmművészeti és Média Tanszékén. Jelenleg a BBTE egyetemi docense

Munkássága

Érdeklődési területe a kortárs irodalom, film és média, különös tekintettel az azokban kitapintható kánonokra, amelyeknek változásait, régi és új kánonok szembesülését elemzi; foglalkozik azokkal a változásokkal, amelyek a határokon túli magyar irodalom és a magyarországi irodalom szemléletében, egymásról és önmagáról kialakult és kialakuló képét illetően az utóbbi évtizedekben bekövetkeztek.

Első írása 1992-ben a marosvásárhelyi Tentamen diáklapban jelent meg, amelynek 1992–95 között szerkesztője is volt. Egyetemi évei alatt szerkesztette a Perspektíva c. kolozsvári diáklapot (1996–98), majd a Láthatatlan Kollégium folyóiratát, az Lkkt-t (1999–2001), 2002–2004 között a Filmtett szerkesztője volt.

Tanulmányait, cikkeit az általa szerkesztetteken kívül a Korunk, Látó, LélekJelenLét, A Hét, Székelyföld, Népújság, a szegedi Pompeji, a debreceni Hungarian Journal of English and American Studies és Debreceni Disputa, a pozsonyi Kalligram és Partitúra, a bukaresti FilmACT mellett a következő gyűjteményes kötetek közölték:

• Diskurzusok, perspektívák, relevanciák (Kolozsvár, 2001);
• Határon (Kolozsbár–Szeged 2002);
• Kegyesség, kultusz, távolítás (Kolozsvár, 2002);
• Köztes képek. A filmelbeszélés színterei (Kolozsvár, 2003);
• Álló és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről (Kolozsvár, 2004);
• Gender and the (Post) East-West Divide (Kolozsvár, 2004);
• Rodosz-tanulmányok (Kolozsvár, 2004);
• A nő mint szubjektum, a női szubjektum (Debrecen 2007);
• Film, kép, nyelv (Kolozsvár, 2007);
• Emlékezet és kommunikáció (Kolozsvár, 2007);
• Közép-Európa vándora. Beszélgetés Bodor Ádámmal (Bányai Évával közösen, Budapest, 2007);
• The Iconology of Gender. II. General­representation in Cultural Perspectives (Szeged 2008); Hosszúfény. Határon túli magyar írók antológiája (Budapest, 2008);
• World and Images on the Screen: Language, Literature, Moving Pictures (Cambridge 2008);
• Kik vagyunk és miért? Írások az identitásról (Stockholm–Budapest, 2008);
• Lepipálva. Tanulmányok a krimiről (Duna­szerdahely, 2009).

Társszerkesztője volt, Szabó Leventével, a Rodosz-tanulmányok 2003-as kötetének (Kolozsvár, 2004).

Önálló kötetei

• Crime Genres and the Modern-Postmodern Turn (Kolozsvár, 2008);
• Az erdélyi prérin. Médiatáj­kép (Kolozsvár, 2008. Ariadné Könyvek)
• Audiovizuális kommunikáció; Scientia, Kolozsvár, 2015

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Láng Zsolt: Az erdélyi prérin. Élet és Irodalom, 2008. november 14.
• Plájás Erzsébet: A krimi és a modern-posztmodern fordulat. Filmtett, 2008. december