Vita:Kerguelen-szigetek
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
Kitüntetett 
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 15. | |
 | A(z) Kerguelen-szigetek egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | Ez a szócikk 2010. augusztus 19. és 2010. augusztus 22. között szerepelt a kezdőlapon (ajánló). | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
Források
szerkesztésMinden érintettnek. A szócikk „Irodalom” szakasza tökéletesen felsorolja a Peyerk által oly nagyon áhított és hiányolt forrásokat. Javaslom a szakasz átnevezését „Források”-ká, és az egész vita okafogyottá válik. Csigabi
itt a házam 2009. április 7., 21:19 (CEST)
- Az nem igazán volna megalapozott, ugyanis a kiemelési megbeszélésben egyértelműen kiderült, hogy az ott felsorolt könyveket egyetlen szerkesztő sem látta, aki itt hozzászólt. Tehát nagyon helyesen "irodalom" a szakaszcím, ugyanis senki nem használta fel azokat "forrás"ként. – Peyerk vita 2009. április 7., 21:26 (CEST)
Apróságok
szerkesztésTévedések elkerülésére: Susulyka fordítói és szerkesztői szorgalmát sokra becsülöm. Vele tehát semmi bajom, sőt! (Ha az alábbiak egy része fordításai hiba lenne, még akkoris sőt!:)
A kiemelési hajsza már kevésbé szimpatikus jelenség, a hajszolókkal az a bajom leginkább, hogy a kiemeltcsillag megszerzését amolyan technikai műveletnek nézik: föl kell tenni a munkapadra, el kell mormolni a rituálét, rászerelni a csillagot, egy darab minőség megvan, kérem a következőt. Úgy vélik, hogy mindenképp a minőséget javítják akkor, amikor csillagot szerelnek. Én meg úgy vélem: nem mindegy, mire szerelünk.
A források megléte vagy hiánya nem mennyiségi, de még csak nem is "lefedettségi" kérdés. (Azaz hogy kikézbesített refes, vagy csak alul sorolós megoldás ("diszkont-forrás" = ki-ki maga bontsa meg a gyűjtőcsomagolást, ha csak egy üveggel visz ...:) A forrás még csak nem is arra kell, hogy ráböködjek: na, vajon igazat mond-e e mi kis barátunk, tényleg ez van abban a könyvben? Nem: a forrás leginkább arra kell, hogy kapaszkodóm legyen ahhoz, ami a cikkből kimaradt, vagy a cikkben elferdült, vagy ami a cikkbe forrás nélkül besompolygott.
Amivel viszont alapvető bajaim vannak, az a szócikkalkotás szemlélete, ami a kiemeléseken bukik ki legjobban, hiszem ott legalább ránéznek néhányan a szócikkre. (És bár a dignosztikai eszközparkunk elég látványos, a hatásosságuk iránt azért támadt némi kétségem.)
Három alapvető hibatípust látok, mindhárom a publikációs és a szakmai járatlanság szülötte:
- túl sok az adatszerű nemadat
- A szabdalt formakincs miatt Grande Terre egyetlen pontja sincs a tengertől 21 kilométernél nagyobb távolságra.
- no point on the island is more than 19 km (12 mi) from the sea Encarta
- Fontos a szabdaltság? Nagyon is az. Fontos, hogy 19, vagy 21? Egyáltalán nem. Valamelyik hibás? Legalább egyik kényszerűen az. Akkor - minek ott pontoskodni, ahol nincs jelentősége?
- túl sok az üresjárat
- A nehéz körülmények kezdetben sok áldozatot követeltek a tengerészek közül. A számtalan egykori sír – néhol egész temetők – helye ma már nem lelhető fel. (Nem látszik - de nyilván meg lehetne találni, ha nagyon keresné valaki.)
- A szárazföldbe mélyen benyúló fjordok kiváló rejtekhelyet biztosítottak az erre járó német hadihajók számára. (Más nemzetek hajói nem fértek volna be fjordba? Vagy mér csak a németeknek "biztosítottak"? Nem arról van szó, hogy csak a németek próbálkoztak?)
- túl sok az megszakadó szál
- Egyes öblökben még ma is veszélyes lehorgonyozni. (Hajózni nem, mert az aknák a fenéken vannak, és csak akkor veszélyes, ha a horgony épp ráesik vagy beleakad?)
- A kedvezőtlen éghajlat – különösen a viharos szélviszonyok – miatt nem tudtak fásszárú növények megtelepedni.
- A szárazföldi emlősök behurcolása azonban komoly következményekkel járt: az egér- és nyúlfélék megtizedelték a növényfaj populációját, amely azóta sem tudott regenerálódni. Hasonló pusztítást végeztek a zuzmóállományban a betelepített rénszarvasok. A macskapopuláció létszáma időközben 15 ezerre nőtt a becslések alapján, így komoly veszélyt jelentenek a madarakra. (Törpefűznek cúgos, macskának nem?)
- Az 1950-es évektől a juhtenyésztés is megindult
- 1908 és 1929 között ... Juhtenyésztéssel kísérleteztek, de az állatok számára is kedvezőtlen éghajlat miatt végül zátonyra futott elképzelésük. (Megint a "kedvezőtlen éghajlat": egy emberöltő alatt megkedvezősödött?)
Összefoglalásul: olvasmányos, érdekes, talán még hézagpótló is a cikk. (Ld: WP:LEGJOBB) De nem kiváló, és döntően pont azért nem, mert egyetlen Wikipédia sem vette eddig a fáradságot, hogy közösségileg átnézze (peer rewiew). Más ugyanis közösen hórukkolni (kiemelés), és más közösen szerkeszteni. Ez a szócikk a folyórat-hagyományok tükrében máig szerkesztetlen szócikk. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 8., 10:44 (CEST)