Ugrás a tartalomhoz

„Wall Street” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A 18., 19. század: + Slave Market
→‎A 18., 19. század: tőzsde történet bővítve
32. sor: 32. sor:
A kongresszus elköltözése után a Federal Hall ismét városházaként szolgált egészen 1812-ig, amikor teljesen lebontották. Csak 30 év múlva, [[1842]]-ben épült a telekre új épület, a ma is látható, [[dór oszlop]]os, [[timpanon]]os, klasszikus stílusú ház. Először vámházként működött, majd [[1862]]-től [[1920]]-ig a központi bank fiókbankja volt itt (Sub-Treasury)<!--?????-->, a vámház pedig a Wall Street 55. alá költözött.<ref>[http://www.nps.gov/feha/historyculture/index.htm History & Culture of Federal Hall], a ''National Park Service'' honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.){{hivnyelv|angol}}</ref>
A kongresszus elköltözése után a Federal Hall ismét városházaként szolgált egészen 1812-ig, amikor teljesen lebontották. Csak 30 év múlva, [[1842]]-ben épült a telekre új épület, a ma is látható, [[dór oszlop]]os, [[timpanon]]os, klasszikus stílusú ház. Először vámházként működött, majd [[1862]]-től [[1920]]-ig a központi bank fiókbankja volt itt (Sub-Treasury)<!--?????-->, a vámház pedig a Wall Street 55. alá költözött.<ref>[http://www.nps.gov/feha/historyculture/index.htm History & Culture of Federal Hall], a ''National Park Service'' honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.){{hivnyelv|angol}}</ref>


A [[18. század]] végére szokássá vált, hogy a Wall Street 68.-nál álló [[platán]]fa alatt találkoztak és kötöttek üzleteket a kereskedők és a spekulánsok. [[1792]]. [[május 17]]-én 24 bróker megkötötte a ''Buttonwood Agreement''et (am. Platán Szerződés), melyben megegyeztek, hogy csak egymással fognak kereskedni és rögzítették a jutalékok mértékét is. Ez a szerződés alapozta meg a későbbi [[New York Stock Exchange|New York-i tőzsdét]]. A brókerek egy évvel később már a Water Street sarkán lévő Tontine Coffee House-ban találkoztak.<ref>{{cite book|title=The Stock Market (6. kiadás) |year=1992|pages=97|author=Richard J. Teweles, Edward S. Bradley és Ted M. Teweles}} {{hivnyelv|angol}}</ref> [[1817]]. [[március 8]]-án a Buttonwood Agreement brókerei szervezet hoztak létre, ami „New York Stock & Exchange Board” nevet kapta, első központi irodája a Wall Street 40. alatt volt.
A [[18. század]] végére szokássá vált, hogy a Wall Street 68.-nál álló [[platán]]fa alatt találkoztak és kötöttek üzleteket a kereskedők és a spekulánsok. [[1792]]. [[május 17]]-én 24 bróker megkötötte a ''Buttonwood Agreement''et (am. Platán Szerződés), melyben megegyeztek, hogy csak egymással fognak kereskedni és rögzítették a jutalékok mértékét is. Ez a szerződés alapozta meg a későbbi [[New York Stock Exchange|New York-i tőzsdét]]. A brókerek egy évvel később már a Water Street sarkán lévő Tontine Coffee House-ban találkoztak.<ref>{{cite book|title=The Stock Market (6. kiadás) |year=1992|pages=97|author=Richard J. Teweles, Edward S. Bradley és Ted M. Teweles}} {{hivnyelv|angol}}</ref> [[1817]]. [[március 8]]-án a Buttonwood Agreement brókerei szervezet hoztak létre, ami „New York Stock & Exchange Board” nevet kapta. A tőzsde az [[1819]]-ben kitört sárgaláz miatt egy évre a Broadway és a Reade Street sarkán álló Washington Hallba költözött, majd 1820-tól a Wall Street 70. számú házba tértek vissza. 1827-ben ismét költöztek, az új New York Merchants' Exchange Buildingbe (ma all Street 55.).<ref Name=NYTimes1903>[http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=9407E7DF1F30E733A2575AC1A9629C946297D6CF STOCK EXCHANGE'S NEW BUILDING] - ''New York Times'', 3. oldal, 1903. április 19. (Elérés: 2007. október 29.){{en}}</ref>


[[Image:wall street 1867.jpg|right|thumb|279px|A Wall Street a Broad Street sarkáról, [[1867]]. A kép bal oldalán már az új Federal Hall látható.]]
[[Image:wall street 1867.jpg|right|thumb|279px|A Wall Street a Broad Street sarkáról, [[1867]]. A kép bal oldalán már az új Federal Hall látható.]]
40. sor: 40. sor:
A tűzvésztől függetlenül a Trinity Churchöt is újjá kellett építeni, mert [[1839]]-ben a hó súlya miatt megrogyott. [[1846]]. [[május 21]]-én szentelték fel a templomot a mai, [[Neogótikus építészet|neogótikus]] formájában.<ref Name=Trinity/> Az épület a toronyházakhoz képest kis magasságával és gazdag díszítésével nagyon elüt a ridegebb irodaépületektől, de pont ezért tudott a Wall Street egyik meghatározó pontjává válni.
A tűzvésztől függetlenül a Trinity Churchöt is újjá kellett építeni, mert [[1839]]-ben a hó súlya miatt megrogyott. [[1846]]. [[május 21]]-én szentelték fel a templomot a mai, [[Neogótikus építészet|neogótikus]] formájában.<ref Name=Trinity/> Az épület a toronyházakhoz képest kis magasságával és gazdag díszítésével nagyon elüt a ridegebb irodaépületektől, de pont ezért tudott a Wall Street egyik meghatározó pontjává válni.


A tőzsde részvényforgalma a [[19. század]] végén hihetetlen mértékben megugrott, [[1896]]. és [[1901]]. között meghatszorozódott és az egyre növekvő forgalom miatt új helyre volt szükség.<ref Name=NYSEhistory>''[http://www.nyse.com/about/history/1022743347410.html NYSE Group history]'' Ismertető az épületről a NYSE honlapján (Elérés: 2007. október 10.){{en}}</ref> A [[New York Stock Exchange]] épület [[1903]]. [[április 22]]-én nyílt meg a Broad Street 18. alatt, a Wall Street sarkán és azóta is itt található. A [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusban épült palota, a dór helyett használt [[korinthoszi oszlop]]ok és a timpanonba épített dombormű miatt a vele majdnem szemben álló Federal Hall díszesebb, „nagy testvérének” tűnik.
A ''Merchants' Exchange'' is leégett, így ideiglenesen a Broad Street 8. alatti ''Howard's Hotel''ben kereskedtek (itt áll a mai tőzsde épülete). 1836-tól 1842-ig a Wall Street 43. alatti ''Jaucney Building''ben működött a tőzsde, majd visszaköltöztek az újjáépített Merchants' Exchange-be, de itt is csak 1854-ig voltak. Ekkor két évig a William és a Beaver Street sarkán lévő kukoricatőzsdén zajlott a értékpapír-kereskedelem is, majd 9 évig a William Street és az Exchange Place sarkán a régi ''Lord's Court Building''ben voltak. 1865-ben a Broad Street 10. alá költözött a tőzsde, de azt a termet hamar kinőtték, ezért a kibővítés idejére 1869-től 1871-ig a Broad Street 16-18. alatti házat vették birtokba a kereskedők. A részvényforgalom óriási növekedésével a hely továbbra is kicsinek bizonyult, ezért többszöri bővítgetés után úgy döntöttek, hogy teljesen új épületet húznak fel, így az építkezés idejére 1901-ben, az árutőzsde mellett folyt a részvénykereskedés is.<ref Name=NYTimes1903/> A [[New York Stock Exchange]] épület [[1903]]. [[április 22]]-én nyílt meg a Broad Street 18. alatt, a Wall Street sarkán és azóta is itt található. A [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusban épült palota, a dór helyett használt [[korinthoszi oszlop]]ok és a timpanonba épített dombormű miatt a vele majdnem szemben álló Federal Hall díszesebb, „nagy testvérének” tűnik.<ref Name=NYSEhistory>''[http://www.nyse.com/about/history/1022743347410.html NYSE Group history]'' Ismertető az épületről a NYSE honlapján (Elérés: 2007. október 10.){{en}}</ref>


===A 20. század===
===A 20. század===

A lap 2007. október 30., 01:05-kori változata

Ez a szócikk a manhattani utcáról szól. A tőzsdéről a New York Stock Exchange szócikkben olvashat.
A tőzsde épülete

A Wall Street New York egyik utcája dél-Manhattanben, a Broadwaytől indul keleti irányba és az East Riverig fut, hossza kb. 600 m. Jelképe a gazdasági, pénzügyi hatalomnak, neve egyet jelent a részvény- és pénzpiacokkal annak ellenére, hogy a tőzsde bejárata ma már a Wallt keresztező Broad Streeten van. Wall Streetnek nemcsak az utcát, de a környékét, a pénzügyi negyed egy részét is szokták nevezni.[1]

A 17. században a város északi határa húzódott itt, 1653-ban a hollandok egy védőfalat építettek az utca mentén, nevét innen és az eredeti holland nevéről a De Waal Straatról kapta. Majd egy évszázadig az utcában állt a városháza, amit később Federal Hallnak kereszteltek és amelynek lépcsőin tette le hivatali esküjét az első amerikai elnök, George Washington. Az Wall Streeten írták alá 1792-ben a kereskedők a Buttonwood Agreementet, ez jelentette a később megalakult tőzsde alapját. A tőzsde első épülete a Wall Street 40. szám alatt volt, innen 1903-ban költözött a mai épületbe. A századfordulón és az 1920-as években építkezési láz kezdődött, a korábbi néhány emeletes házak helyére toronyházakat, felhőkarcolókat építettek. A legmagasabb a 283 méteres Manhattan Company Building (ma Trump Building), rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt. Míg korábban szinte csak irodák voltak az utcában, ma egyre több épületet alakítanak luxus színvonalú lakóházzá. Kedvelt turista célpont is, jelkép volta és hírneve évente sokmillió embert vonz.

Története

Kezdetek

Nieuw Amsterdam 1660-ban (Castello térkép)[2]

A 17. század közepén New York Nieuw Amsterdam néven a hollandok birtokában volt. 1653-ban, az első angol-holland háború fenyegetése miatt Petrus Stuyvesant[3] kormányzó egy fal építését rendelte el, amivel a várost meg tudták védeni az angolok ellen. Eredetileg csak félig készült el az amúgy sem túl erős cölöpökből álló kerítés, amit aztán a kormányzó nyomására 1658-ban megerősítettek.[4]

Elterjedt nézet szerint az utca erről a falról kapta nevét, de ez csak részben igaz. A fal melletti utca neve De Waal Straat volt[5][6], ami magyarul Vallon utcát jelent. 1664-ben az angolok elfoglalták a várost és angolosították az utcaneveket, kézenfekvő volt, hogy a Waal nevű és a fal mellett lévő utca a Wall nevet kapta.

A vízpart akkoriban még a mai Trinity Church mögött ill. a Pearl Streetnél húzódott, a többi területet azóta töltötték fel.[7] A jobb oldali képen a „felső” széles utca a mai Broadway, innen indul a térkép szerint „lefelé” a mai Wall Street.

1667-ben a bredai békében a hollandok más területekért cserébe lemondtak a városról, az angolok hivatalosan ekkor nevezték el New Yorknak, York hercege, a későbbi II. Jakab angol király tiszteletére. 1673-ban a harmadik holland-angol háborúban a hollandok visszafoglalták, de csak 1674 novemberéig, a westminsteri békéig volt az övék, ekkor Suriname-ért cserébe végleg lemondtak róla. Ahogy a város növekedett a fal egyre inkább gátja volt a fejlődésének, ezért 1699-ben az angolok lebontották. A Wall Streeten ma emléktábla jelöli az egykori védvonal helyét.[8]

A 18., 19. század

1698-ban készült el az utca kiindulópontjának számító Trinity Church (Szentháromság-templom) első épülete, ami ekkor még csak egy kis, verandás épület volt.[9]

1710-ben a polgármester engedélyezte egy ház felépítését piac céljából a Wall és a Pearl Street sarkán, ami akkoriban az East river partja volt. Már egy évvel később a termények mellett igen jelentős rabszolga-kereskedelem is folyt, az 1726. március 25-én kiadott rendelet pedig megtiltotta, hogy ezen a helyen kívül a városban máshol kukoricával, búzával és liszttel kereskedjenek. Ezután kezdték a helyet liszt vagy rabszolga piacnak (Meal Market, Slave Market) hívni. 1739-ben a házat kibővítették, később a piac melletti Merchants Coffee House (kereskedők kávéháza) a városi arisztokrácia kedvelt találkozó helye lett, akik kérvényt adtak be a hely megszűntetésére, a piszok és a piaccal járó kellemetlenségek miatt. A kérvényt elfogadták és a piac 1762 februárjában megszűnt.[10]

1700-ben a Trinity Churchtől egy utcányira, a 26. szám alatt építették fel a városházát, amit később Federal Hallnak neveztek át. 1735-ben itt tartották fogva John Peter Zenger újságkiadót, akit a lapjában megjelent, briteket sértő írás miatt fogtak perbe és felmentése jelentősen hozzájárult a sajtószabadság kivívásához. 1765 októberében a tizenhárom gyarmatból kilencnek a képviselői gyűltek itt össze, hogy a bélyegtörvény ellen tiltakozzanak. Levelet írtak III. György brit királynak, amelyben a gyarmatokon élő polgároknak a brit állampolgárokkal egyenlő jogokat követeltek.

A Federal Hall 1789-ben.

Az 1776 szeptemberi, nagy New York-i tűzvészben a város negyede, kb. 400-500 ház, köztük a Trinity Church és környéke is leégett. A templom újjáépítése 1788-ben kezdődött és 1790-ig tartott.[9]

A függetlenségi háború után New York volt a frissen alakult állam ideiglenes fővárosa. Az új kormány 1788-as megalakulása után helyi üzletemberek szerették volna elérni, hogy az ideiglenes fővárosi statusból állandó legyen, ezért pénzt gyűjtöttek a városháza kibővítésére, ami akkoriban már a kongresszusnak is helyt adott. Az átépítés után Federal Hallnak, vagyis Szövetségi Csarnoknak keresztelték át az épületet, ami ekkor még nem a mai formájában állt a Wall Streeten (ld. kép a bal oldalon). 1789. március 4-én, az alkotmány elfogadása után itt ülésezett először a kongresszus, ekkor választották az Egyesült Államok első elnökévé George Washingtont.[11] Két hónappal később, április 30-án az épület lépcsőin tette le elnöki esküjét, itt ma szobor áll a tiszteletére. A képviselők 1790. augusztus 12-én döntötték el, hogy a kongresszus és a kormány ideiglenesen Philadelphiába költözik, majd 1800-ban kerültek a végleges helyükre, a mai Washington, D.C.-be.

A kongresszus elköltözése után a Federal Hall ismét városházaként szolgált egészen 1812-ig, amikor teljesen lebontották. Csak 30 év múlva, 1842-ben épült a telekre új épület, a ma is látható, dór oszlopos, timpanonos, klasszikus stílusú ház. Először vámházként működött, majd 1862-től 1920-ig a központi bank fiókbankja volt itt (Sub-Treasury), a vámház pedig a Wall Street 55. alá költözött.[12]

A 18. század végére szokássá vált, hogy a Wall Street 68.-nál álló platánfa alatt találkoztak és kötöttek üzleteket a kereskedők és a spekulánsok. 1792. május 17-én 24 bróker megkötötte a Buttonwood Agreementet (am. Platán Szerződés), melyben megegyeztek, hogy csak egymással fognak kereskedni és rögzítették a jutalékok mértékét is. Ez a szerződés alapozta meg a későbbi New York-i tőzsdét. A brókerek egy évvel később már a Water Street sarkán lévő Tontine Coffee House-ban találkoztak.[13] 1817. március 8-án a Buttonwood Agreement brókerei szervezet hoztak létre, ami „New York Stock & Exchange Board” nevet kapta. A tőzsde az 1819-ben kitört sárgaláz miatt egy évre a Broadway és a Reade Street sarkán álló Washington Hallba költözött, majd 1820-tól a Wall Street 70. számú házba tértek vissza. 1827-ben ismét költöztek, az új New York Merchants' Exchange Buildingbe (ma all Street 55.).[14]

A Wall Street a Broad Street sarkáról, 1867. A kép bal oldalán már az új Federal Hall látható.

Az 1835. december 16–17-én nagy New York-i tűzvészben Manhattan délnyugati része teljesen leégett. A Wall Street házainak nagy része és a tőzsde épülete is odaveszett. Az oltást a nagy hideg nehezítette, mert a tűzoltóknak először léket kellett vágni a befagyott East River jegén, majd a víz belefagyott a tömlőkbe is.[15] Mindezek ellenére csak ketten haltak meg, de az anyagi kár mai értéken többszáz millió dollárra rúgott. A biztosított házakat nem tudták maradéktalanul kárpótolni, mivel több biztosítótársaságoknak is itt volt székháza és a tűz miatt ezek is csődbe mentek.[forrás?] A tűz az Eire csatorna megnyitása miatti gazdasági fellendülés idejére esett, így az elpusztult faházak helyett hamar nagyobb kő- és téglaházakat építettek, amivel a későbbi tüzek gyors terjedésének is elejét vették.

A tűzvésztől függetlenül a Trinity Churchöt is újjá kellett építeni, mert 1839-ben a hó súlya miatt megrogyott. 1846. május 21-én szentelték fel a templomot a mai, neogótikus formájában.[9] Az épület a toronyházakhoz képest kis magasságával és gazdag díszítésével nagyon elüt a ridegebb irodaépületektől, de pont ezért tudott a Wall Street egyik meghatározó pontjává válni.

A Merchants' Exchange is leégett, így ideiglenesen a Broad Street 8. alatti Howard's Hotelben kereskedtek (itt áll a mai tőzsde épülete). 1836-tól 1842-ig a Wall Street 43. alatti Jaucney Buildingben működött a tőzsde, majd visszaköltöztek az újjáépített Merchants' Exchange-be, de itt is csak 1854-ig voltak. Ekkor két évig a William és a Beaver Street sarkán lévő kukoricatőzsdén zajlott a értékpapír-kereskedelem is, majd 9 évig a William Street és az Exchange Place sarkán a régi Lord's Court Buildingben voltak. 1865-ben a Broad Street 10. alá költözött a tőzsde, de azt a termet hamar kinőtték, ezért a kibővítés idejére 1869-től 1871-ig a Broad Street 16-18. alatti házat vették birtokba a kereskedők. A részvényforgalom óriási növekedésével a hely továbbra is kicsinek bizonyult, ezért többszöri bővítgetés után úgy döntöttek, hogy teljesen új épületet húznak fel, így az építkezés idejére 1901-ben, az árutőzsde mellett folyt a részvénykereskedés is.[14] A New York Stock Exchange épület 1903. április 22-én nyílt meg a Broad Street 18. alatt, a Wall Street sarkán és azóta is itt található. A klasszicista stílusban épült palota, a dór helyett használt korinthoszi oszlopok és a timpanonba épített dombormű miatt a vele majdnem szemben álló Federal Hall díszesebb, „nagy testvérének” tűnik.[16]

A 20. század

Az 1920. szeptember 16-i robbantás után

A század elejének gazdasági fellendülése és a Wall Street növekvő jelentősége az építkezéseken is tetten érhető volt. Több bank és más nagy cég is a korábbiaknál nagyobb székházat húzott fel magának. 1903-ban adták át a fentebb említett tőzsdeépületet, 1904-ben készült el a Beaver Building, majd 1907-ben a 37. szám alatt megépült a Trust Company of America Building is. A 15-17 emeletes magasságukkal ezek voltak az első igazán magas épületek és a legrégebbi ma is meglévő toronyházak a Wall Streeten. Ezeket követte 1912-ben a még magasabb, 40 emeletes Bankers Trust Building a 14. szám alatt.

1914-ben készült el a J.P. Morgan & Company bank székháza a 23. szám alatt. Az épület nem a magassága miatt fontos (csupán pár emeletes), hanem mert 1920. szeptember 16-án délben az épület előtt bomba robbant. 38-an meghaltak és 300-an sérültek meg a támadásban. Nem sokkal a robbantás előtt egy figyelmeztető levelet helyeztek el a közeli Cedar Street és a Broadway sarkán álló postaládában a következő üzenettel:

„Ne feledjétek, nem tűrjük tovább! Engedjétek szabadon a politikai foglyokat vagy mindannyiótokra biztos halál vár. Amerikai Anarchista Harcosok.” [17]

Bár az elkövetők személyére és indítékára vonatkozóan több elmélet is napvilágot látott, az FBI húsz év nyomozás után, 1940-ben eredménytelenül zárta le az aktát. Az épület oldalán a mai napig látható a robbanás nyoma, felújításokkor sem javítják ki, mementóul hagyták így.

Wall Street 40., a 70 emeletes Manhattan Company Building

Az 1920-as évek végén a század elejit messze túlszárnyaló építkezési láz kezdődött. Az évtized közepétől nagymértékű gazdasági fellendülés indult, a cégek dúskáltak a pénzben, megengedhették maguknak a felhőkarcolók építését. Presztízskérdéssé vált a székházak nagysága, hiszen ezzel a cég nagyságát is kifejezték. 1929 és 1932 között, mindössze három év alatt kilenc 20 emeletnél magasabb toronyház és négy 50 emeletnél is magasabb felhőkarcoló épült. A legmagasabb a 40. szám alatti, 1930-ben elkészült Manhattan Company Building (ma: The Trump Building). A 70 emeletes, 283 m magas épület 1930 áprilisától május 27-ig a világ legmagasabb épülete volt, a Chrysler Building hódította el a címet.[18]

A nagy építkezési láznak a tőzsde összeomlása és a nagy gazdasági világválság vetett véget. 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án a „fekete kedden” jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott. A már elkezdett építkezéseket befejezték, de némelyikben az összes irodát csak a 40-es évekre sikerült kiadni. Az 1960-as években és az 1980-as évek végén épült még néhány nagyobb toronyház.

1970. május 8-án reggel a Wall és a Broad Street sarkán, a tőzsdénél kb. 1000 diák gyűlt össze, hogy a pár nappal korábban a Kent State egyetemnél lelőtt társaikra emlékezzenek és a vietnami háború ellen tiltakozzanak. Dél körül kb. 200 – feltételezhetően a szakszervezet által mozgósított – háborúpárti építőmunkás támadt a tüntetőkre. A helyszínen lévő rendőrök nem tudták, szemtanúk szerint nem is igazán akarták megvédeni a diákokat. Összesen 70 ember sérült meg, hatot tartóztattak le. A munkásokon lévő munkavédelmi sisak angolul hard hat, ezért szokták az eseményt Hard Hat Riotként emlegetni.

1989. december 15-én a Arturo Di Modica, olasz-amerikai szobrász engedély nélkül a Broad Streetre, a tőzsde épülete elé helyezett egy támadó bikát ábrázoló, Charging Bull nevű, 3 és fél tonnás szobrot (ekkor még be lehetett hajtani az utcába teherautóval). Másnap szórólapokon tudatta, hogy a bikát az 1987-es tőzsdei fekete hétfő ihlette és az amerikaiak erejét és jövőbe vetett reménységét fejezi ki.[19] A rendőrség még aznap délután lefoglalta és elszállította, de mivel az embereknek tetszett a szobor és visszakövetelték azt, a New York City Department of Parks and Recreation néhány háztömbbel odébb, a Broadway elejére a Bowling Green parkba, mostani helyére szállította.[20]

2000. január 26-án a Rage Against the Machine együttes videoklipet forgatott az utcában a Sleep Now in the Fire című számához.[21] A zenekar a Federal Hall lépcsőin játszott egy párszáz fős tömeg előtt, melynek egy része tőzsdén dolgozó bróker volt akik láthatóan élvezték az előadást és később meg is jelentek a klipben[22]. A forgatás után az együttes a stábbal együtt megpróbált bejutni a tőzsde épületébe, de ezt a biztonságiak nem engedélyezték és a látogatói központba irányították őket. Az esetből szóváltás kerekedett, a rendőrségnek kellett rendet teremtenie, a rendező Michael Moore-t elvezették, de végül nem tartóztatták le. A tőzsde ajtajait bezárták, de bent a kereskedés zavartalanul folyt.[23] A dal egyébként a kapitalista, pénzen alapuló társadalmat kritizálta.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások ugyan közvetlen károkat nem okoztak az utcában, de a környék kisebb hanyatlásnak indult. A támadás után még hónapokig égő romok miatt aki tehette nem ment dél-Manhattanbe, így több környékbeli étterem és üzlet az elmaradt forgalom miatt kénytelen volt bezárni.[24] Sokan fontolgatták, hogy New Jerseybe vagy Brooklynba költöznek, mert féltek, hogy minden dél-manhattani felhőkarcoló célponttá válik. A visszaesés azonban csak pár évig tartott, napjainkban újra fejlődésnek indult a terület. Míg korábban szinte kizárólag irodák voltak errefelé, manapság egyre több elegáns lakóépület is épül.[24][25][26]

A Wall Street mint jelkép

A Wall Street a köznyelvben a pénzt és az ahhoz kapcsolódó hatalmat, a nagyvállalatokat, bankokat, de mindenek előtt természetesen a tőzsdét, konkrétabban a New York-i tőzsdét jelenti. Az itt dolgozókról kialakult tipikus kép a nagyon keményen dolgozó, jól képzett, kimagaslóan okos, jól kereső, de ugyanakkor törtető, karrierista, fiatal, főleg pénzügyi szakember képe. Ez sokszor fedi is a valóságot, a sok munka és a jó képzettség tekintetében mindenképpen.[27]

Főleg az angol nyelvben elterjedt a Wall Street ellentéteként a Main Street (Főutca). Ezzel a kisvárosok egyetlen nagyobb utcáján, a főutcán található helyi kisboltokra, átvitt értelemben az összes kisvállalkozásra utalnak, szemben a Wall Street képviselte nagyvállalatokkal.

Az eredetileg Customers’ Afternoon Letter nevű tőzsdei, gazdasági újságot is az utcáról nevezték el 1889-ben Wall Street Journalnak.[28]

Black Wall Streetnek vagyis a fekete Wall Streetnek nevezték Tulsa (Oklahoma) egyik városrészét, ahol az 1910-es évektől kezdve az olajüzletben meggazdagodott fekete üzletemberek éltek. 1921. június elsején faji zavargások törtek ki és bár hivatalosan csak 39 embert nyilvánítottak halottá, a valóságban egyesek szerint 100, a Vöröskereszt becslése szerint 300 feketét öltek meg.[29] Ennek emlékére nevezték el a The Black Wall Street Records lemezkiadó vállalatot.

Megjelenése a kultúrában

Wall Street címmel több tucat film készült[30], ezek közül a legismertebb az 1987-es, Magyarországon Tőzsdecápák címmel bemutatott film. Oliver Stone rendezte, a férfi főszereplő Michael Douglas alakításáért Oscar-díjat kapott.[31] A filmben törtető, sikeréhes fiatal bróker történetén keresztül mutatják be a tőzsde világának sztereotípiáit.

A Star Trek univerzumban szereplő, földönkívüli, ultra-kapitalista Ferengi faj a Wall Streetet vallási tisztelettel övezi, gyakran zarándokolnak az utcába, a kereskedelem és üzlet „szent helyére”.

Az 1998-as Godzilla című filmben a szörny a Wall Streeten sétál végig, miután átgázolt a Fulton Street-i halpiacon.

A nemzet aranya című 2004-ben készült kalandfilmben a templomos lovagok legendás kincsét, a Szent Grált a Trinty Church alatt rejtették el.

A Rage Against the Machine Sleep Now in the Fire címmel írt kapitalizmus-ellenes dalt, amihez a videoklipet a Wall Streeten forgatták. Ld. Története szakasz. A 10cc nevű rockegyüttes Wall Street Shuffle címmel írt dal a tőzsdéről.[32]

A Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty című számítógépes játékban a „Szabadság fiai” egy elektromágneses bombát (EMP) próbálnak felrobbantani a Wall Streeten, hogy a kialakuló káoszt kihasználva elfoglalhassák Manhattant.

1995 nyarán alakult a tokaji „Rock Gyermekei” táborban a magyarországi Wall Street nevű rockzenekar. A négytagú banda 2007 szeptemberéig két kislemezt és egy albumot jelentetett meg magánkiadásban, emellett folyamatosan adnak élő koncerteket is.[33]

Több szállodának és étterem is az utcáról kapta nevét, New Yorkon kívül Seattle-ben, Bangkokban, São Paulóban és az indiai Jaipurban van hasonló nevű hotel[34], a legismertebb étterem pedig a több mint 20 egységgel működő Wall Street Deli nevű étteremlánc.[35]

Fontosabb épületek

1. Trinity Church

A Trinity Church homlokzata

A mai Trinty Church (Szentháromság-templom) már a harmadik épület ezen a helyen. A Broadwayen áll, szemben a Wall Streettel, az utca legelejének tekinthető. neogótikus stílusban épült, vöröses-barnás téglákból. Gazdag díszítésével, arányaival teljesen elüt a környező hatalmas irodaépületektől, amit erősít a pénzt jelképező Wall Street és a lelki értékeket képviselő templom kontrasztja. A templom ma is működik, a környék keresztény központjának számít.

Az első templom 1698-ban készült el, ez még csak egy kis, verandás épület volt. Az 1776 szeptemberi, nagy New York-i tűzvészben a Trinity Church és környéke is leégett. A templom újjáépítése 1788-ben kezdődött és 1790-ig tartott. 1839 telén a hó súlya alatt megrogyott, ezért újjá kellett építeni. 1846. május 21-én szentelték fel mai formájában. 1890-ig a New York World Building megépítésig 86 méteres magasságával Manhattan legmagasabb épülete volt!

A templom körüli kis temetőben van több híres embernek is a sírja. Többek közt itt nyugszik John Jacob Astor üzletember, az Astor család feje, Robert Fulton feltaláló, John Peter Zenger újságíró és tucatnyi kongresszusi képviselő. Itt van New York legrégebbi, 1681-es sírköve. [36]

2. A tőzsde épülete

A tőzsde főbejárata a Broad Streeten

Bár a tőzsde főbejárata nem a Wall Streeten van és a hivatalos címe is 8-18 Broad Street, mégis szinte egyet jelent a Wall Streettel. 1903. április 22-én folyt itt először a kereskedés, ezt megelőzően a 40. szám alatt, a mai Trump Building helyén álló házban volt a tőzsde.

Az épület tervezője George B. Post építész, aki többek közt a brooklyni Williamsburgh Savings Bank Towert is tervezte. Az épület klasszicista stílusú, a homlokzatát nyolc korinthoszi oszlopfő díszíti. Timpanonjában „Az egység óvja az ember munkáját” (Integrity Protecting the Works of Man) című szoborcsoport áll: középen az „egység” 7 méteres szobra, bal oldalán a mezőgazdaságot és a bányászatot, jobbján a tudományt, az ipart és a találmányokat megszemélyesítő alakok láthatóak. A szoborcsoport két szélén lévő hullámok a tőzsde óceántól – óceánig érő hatását szimbolizálják.[16] A főbejárat stílusában harmonizál az utca másik oldalán álló Federal Hall-lal, bár annál díszesebb.

A homlokzaton, az oszlopok mögött és az ellentétes, New Street-i oldalon egy-egy hatalmas, 32x16 méteres üvegfal áll. A kereskedési terme elkészültekor az egyik legnagyobb volt az országban: 47x36 méteres, magassága 24 méter. A falakat márvány borítja, a fényt a tetején lévő 10x10 méteres tetőablakból kapja. Az épületben emellett helyet kapott még külön dohányzó és nem-dohányzó étterem, orvosi szoba állandó személyzettel, valamint műszaki újdonságként a légkondicionálás és az elektromos kijelzőtábla. Azonban még a nagynak számító terem sem volt elég nagy, a tőzsde fejlődésével többször bővíteni kellett, ma már a Wall Street felé eső épületben és a Broad Street 30. alatt is vannak kereskedési termek.[16]

3. Federal Hall

Federal Hall, Wall Street.
Az épület történetéről bővebben ezen szócikk „Története” szakaszában szócikkben olvashat.

A Federal Hall nem csak a város, de az Egyesült Államok fontos történelmi eseményeinek is tanúja volt. A mai épület helyén, 1700-ban építették fel a városházát. 1788-ban átépítették és elnevezték Federal Hallnak. Itt választották meg és ennek az épületnek a lépcsőin tette le hivatali esküjét 1789-ben George Washington, az Egyesült Államok első elnöke. 1812-ben lebontották, helyére 1842-ben húzták fel a ma is látható Federal Hallt. 1862. és 1920. között subtreasury volt, több mint 1700 tonna aranyat és ezüstöt őriztek az alagsori trezorokban. 1939. óta műemlék, 1955. óta nemzeti emlékhely.

Ma múzeumként működik, kétéves felújítást követően 2006 őszén nyitott meg újra. Az épületről szóló ismertetők és videók mellett az ide kapcsolódó tárgyak vannak kiállítva, pl. a Biblia, amit Washington esküjénél használtak.

Klasszicista stílusú, a homlokzaton a 8 dór oszlop fölött timpanon látható, a lépcsőkön álló Washingtont ábrázoló szobrot csak később, 1883-ban avatták fel. A belső csarnokot (rotundát) korinthoszi oszlopokkal alátámasztott kupola fedi, a rotunda körüli erkélynek pedig különösen díszes kovácsoltvas korlátja van. A csarnok körül három szinten található helységek (anno irodák voltak) mindegyike más elemekkel van díszítve, bár ezek érezhetően visszafogottabbak.

4. Trump Building (volt Manhattan Company Building)

Nem tévesztendő össze az Ötödik sugárút és az 56. utca sarkán álló Trump Towerrel.

A Wall Street 40. szám alatti épület 282,5 m magas, 70 emeletes, a Wall Street koronaékszerének is szokták nevezni.[37] Art deco stílusban épült, patinazöld gúlában záródó teteje teszi jellegzetessé és könnyen felismerhetővé. Előcsarnoka két emelet magas, márvánnyal és bronzzal borított falakkal. 1998-as felújításakor a legmodernebb elektromos, telekommunikációs és épületfelügyeleti rendszereket építették be.[38]

A felhőkarcolót a The Bank of the Manhattan Company építtette, mindössze 11 hónap alatt. Úgy tervezték, hogy a szintén akkor épülő Chrysler Buildingnél 2 méterrel magasabb legyen, de csak 1930 áprilisi elkészültétől május 27-ig birtokolta a címet. A Chrysler Building tervezői ugyanis titokban megváltoztatták a terveket és még egy 38 méteres csúcsot húztak az épületük tetejére, így megdöntve a rekordot.

1946. május 20-án a parti őrség kis kétmotoros repülőgépe a ködben nekiütközött az 58. emeletnek. A gép négy utasa meghalt, de az épület szerkezetében nem keletkezett komolyabb kár.[39]

A Beaver Building 1905-ben

Az épület többször is gazdát cserélt, mostani tulajdonosa Donald Trump 1995-ben vette meg, ekkor kapta új nevét. Trump úgy tervezte, hogy egy részében lakásokat alakít ki, de az erősödő ingatlanpiaci hangulatban irodaként előnyösebben tudta kiadni, ezért átalakítás helyett csak felújíttatta.

5. Cocoa Exchange (Beaver Building)

Nem közvetlenül a Wall Streeten áll, hanem pár méterrel beljebb, a Beaver Street és a Pearl Street csatlakozásánál lévő háromszögben. Címe Wall Street Court 1. Nevét a korábban itt működő kakaótőzsdéről ill. első tulajdonosáról kapta. Az 1980-as években történt változtatások ellenére az épület jellegzetes példája dél-Manhattan középmagas, századfordulón épült toronyházainak. A környező házakhoz képest nem túl magas, csak 15 emeletes, Flatiron Buildingre hasonlító, háromszög alakú épület. Neoreneszánsz stílusú, többszínű terrakotta homlokzattal. Különösen a felső három szint díszes, itt klasszikus és absztrakt mintákat formázó zöld, krémszínű és vörösesbarna kerámiadíszeket találunk.

Első tulajdonosa a Beaver & Wall Street Corp. 1904-ben, még építés közben vásárolta meg (innen a Beaver Building név). Első bérlője a Munson Steamship Co. hajózási társaság volt, ők 1919-ben vették meg és 1921-ig volt itt a központjuk, de az épület még 1937-ig a tulajdonukban maradt. 1931-től itt működött a New York Cocoa Exchange vagyis a New York-i kakaótőzsde, a világ legnagyobb forgalmú kakaóbörzéje, egészen 1972-ig, amikor új épületbe költözött. Ezután többször is gazdát cserélt, de végig irodaépületként működött, egészen 2006-ig, amikor az általános Wall Street-i trendnek megfelelően luxuslakásokat alakítottak ki.[40] Az épületet 1996 februárjában műemlékké nyilvánították. [41]

Közlekedése

A Lexington Avenue Line megállója a Broadwayen, háttérben a Trinity Church temetője.

Metrók

A Wall Streetnek igen jó a tömegközlekedése, mivel már rég óta sok ember munkahelye és ezt a fejlesztéseknél is figyelembe vették. Az utcánál három metróvonalnak is van állomása:

  • 4. és 5. vonal (IRT Lexington Avenue Line). Állomás a Broadway sarkán. Mindkettő expresszjárat, az 5-ös éjszaka nem közlekedik.
  • J, Z és M vonal (BMT Nassau Street Line). Az állomás neve „Broad Street”, a Broad és a Wall Street sarkán van, közvetlenül a tőzsde előtt. Az M és az Z csak csúcsidőben közlekedik, a J csak hétköznap, tehát hétvégén ennél az állomásnál nem jár metró.
  • 2. és 3. vonal (IRT Broadway-Seventh Avenue Line). Állomás a William Street sarkán. A 3-as éjszaka nem közlekedik.

A 4, 5 és a J, M, Z vonalak megállóit aluljáró köti össze a Pine Street alatt.[42]

Buszok

Összesen öt buszjáratnak van megállója az utcánál:

  • M1 (csak hétköznap), M6 - A Broadwayen közlekednek, megállójuk van a Wall Streetnél.
  • M9, M15, X90 (expressz járat) - A Water Streeten közlekednek, megállójuk van a Wall Streetnél.[43]

Autóforgalom

Az utca nem túl széles, 1 sáv plusz 1 parkolósáv szélességű a Broadwaytől a Water Streetig, innen 1 plusz 2 parkolósáv szélessé bővül.[44] A forgalom kelet felé egyirányú. A 2001. szeptember 11. után biztonsági okokból a tőzsde környékét vagyis a Broadwaytől a Williams Streetig a forgalom elől elzárták.

Víziközlekedés

Az utca végénél, az East Rivernél található a 11-es móló (Pier 11), ahol nagy forgalmú kompkikötő van. Innen a New York Waterway és a Seastreak társaságok indítanak kompjáratokat jellemzően New Jersey felé, míg a NY Water Taxi emellett az East Riveren Brooklyn és Queens felé is üzemeltet hajójáratokat.[45]

Hasonló területek

A Wall Streethez hasonló, pénzügyi negyedek a világban:


A Wall Street népszerű utcanév , New York államban még kettő, az USA-ban még több mint 50 Wall Street van, többek közt Los Angelesben, Seattleben, Salt Lake Cityben, Dallasban stb., de sok található Nagy-Britanniában, Kanadában és Ausztráliában is.

Források

  1. ↑ Profile of Manhattan Community Board 1 (Elérés: 2007. szeptember 24.) (angol)
  2. ↑ A Castello térkép az egyetlen holland időkből származó, részletes Nieuw Amsterdam térkép. Jacques Cortelyou földmérő készítette 1660-ban. 1900-ban, Villa de Castellóban (Olaszország) találták meg, de elképzelhető, hogy ez csak egy korabeli másolat.
  3. ↑ Bár gyakran Peter Stuyvesantnak nevezik, ez csak anglicizálás, ő Petrusnak hívta magát. Saját kezűleg írt levele a NY University archívumában, az első sorban olvasható a neve.
  4. ↑ The History of New York State, II. kötet, II. fejezet, IV. rész Szerkesztő Dr. James Sullivan. Az online kiadás 2007. szeptember 24-i elérése (angol)
  5. ↑ Edward J. Condlon: ALONG WALL STREET. New York Times, 13. oldal, 1936. február 23. (Elérés: 2007. október 11.)(angolul)
  6. ↑ COLONIAL NEW YORK CITY. New York Times, 29. oldal, 1896. február 23. (Elérés: 2007. október 11.)(angolul)
  7. ↑ A Castello térkép a mai várostérképre helyezve a Yahoo maps-en.
  8. ↑ Fotó az emléktábláról a Wikimedia Commonsban. (Elérés: 2007. szeptember 24.)
  9. ↑ a b c Historical Timeline, a Trinity Church honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  10. ↑ 1711. The Old Slave or Meal Market - New York and Slavery: Complicity and Resistance, a New York állami társadalomtudományi tanács publikációja.[1]
  11. ↑ 1787-1800, Farewell to New York, Historical Minutes - Az amerikai szentátus weboldala (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  12. ↑ History & Culture of Federal Hall, a National Park Service honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  13. ↑ Richard J. Teweles, Edward S. Bradley és Ted M. Teweles. The Stock Market (6. kiadás), 97. o. (1992)  (angol)
  14. ↑ a b STOCK EXCHANGE'S NEW BUILDING - New York Times, 3. oldal, 1903. április 19. (Elérés: 2007. október 29.)(angolul)
  15. ↑ Heroes of Ground Zero: FDNY - A History a Public Broadcasting Service honlapja (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  16. ↑ a b c NYSE Group history Ismertető az épületről a NYSE honlapján (Elérés: 2007. október 10.)(angolul)
  17. ↑ Manning, Lona: Crime magazine 9/16: Terrorists Bomb Wall Street. Crime Magazine, 2006. január 15. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  18. ↑ The Downtown New York Webwalk, Tour 2: Wall Street (PDF). Skyscraper Museum, 2003. augusztus 12. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  19. ↑ D. McFadden, Robert: SoHo Gift to Wall St.: A 3 1/2-Ton Bronze Bull. New York Times, 1989. december 16. (Hozzáférés: 2007. október 1.)
  20. ↑ Wall St.'s Bronze Bull Moves 2 Blocks South. New York Times, 1989. december 20. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)
  21. ↑ Basham, David: Rage Against The Machine Shoots New Video With Michael Moore. MTV News, 2000. január 28. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  22. ↑ A klip a Youtube-on (Elérés: 2007. szeptember 24.) (angol)
  23. ↑ NYSE special closings, 1885-től (PDF). (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  24. ↑ a b Near Ground Zero, a Mixed-Use Revival. New York Times, 2007. szeptember 9. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  25. ↑ The Lavish Plans For 75 Wall Street. Luxist.com, 2007. április 25. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  26. ↑ Mr. Cipriani Takes His Name to Wall Street Condominiums. New York Times, 2006. február 21. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  27. ↑ Belkin, Lisa: LIFE'S WORK; Wall Street Stories Take a New Turn. New York Times, 2004. március 14. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angolul)
  28. ↑ DOW JONES HISTORY - THE LATE 1800s 2006 Dow Jones & Company, Inc. (Elérés: 2007. szeptember 24.)
  29. ↑ Maurice Willows, “Disaster Relief Report, Race Riot, June 1921,” 6. o., újra kiadva Robert N. Hower, “Angels of Mercy”: The American Red Cross and the 1921 Tulsa Race Riot, Tulsa, Homestead Press, (1993). Final Report of the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, Oklahoma Historical Society, 23. o.)(Elérés: 2007. október 15.) (angolul)
  30. ↑ Title search for Wall Street - IMDb (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  31. ↑ Tőzsdecápák, a film adatlapja a Port.hu-n (Elérés: 2007. szeptember 24.)
  32. ↑ 10cc - Wall Street Shuffle, Lyrics.com (Elérés: 2007. október 5.)
  33. ↑ Wallstreetband.hu - a zenekar hivatalos honlapja. (Elérés: 2007. szeptember 24.)
  34. ↑ A Wall Street keresés találati listája, Tripadvisor.com (Elérés: 2007. október 5.)
  35. ↑ A Wall Street Deli étteremlánc honlapja
  36. ↑ Richard Churcher sírköve a findagrave.com weboldalon (Elérés: 2007-10-15)(angolul)
  37. ↑ A Trump Building adalapja az emporis.com weboldalán (Elérés: 2007. október 10.) (angolul)
  38. ↑ Trump building at 40 Wall Street is unveiled Real Estate Weekly, 1998. október 7. (Elérés: 2007. október 10.) (angolul)
  39. ↑ A Trump Building adalapja a skyscraperpage.com weboldalán (Elérés: 2007. október 10.) (angolul)
  40. ↑ Group transforms Cocoa Exchange into luxury condos Real Estate Weekly, 2006. április 12. (Elérés: 2007. október 10.) (angolul)
  41. ↑ Beaver Building Designation Report. A New York-i önkormányzat műemlékvédelmi bizottságának a jelentése.(angolul)
  42. ↑ Dél-Manhattan tömegközlekedési térképe - Metropolitan Transit Authority (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  43. ↑ Manhattan autóbusz menetrendje - Metropolitan Transit Authority (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  44. ↑ Utcakép Google Maps Street View (Elérés: 2007. szeptember 24.)
  45. ↑ Private Ferry Information NYC Department of Transportation (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  46. ↑ Chicago Loop. Wikipedia (English). (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  47. ↑ Bay Street, Investopedia (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  48. ↑ Reier, Sharon: In the Financial Heart of Zurich, Properties Are Rarely Offered for Sale. International Herald Tribune, 2001. december 15. (Hozzáférés: 2007. szeptember 24.)(angol)
  49. ↑ Encyclopedia Article: Tokyo, MSN Encarta (Elérés: 2007. szeptember 24.)(angol)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Wall Street
A Wikimédia Commons tartalmaz Wall Street témájú médiaállományokat.

é. sz. 40° 42′ 23″, ny. h. 74° 00′ 34″40.706389°N 74.009444°W

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wall_Street&oldid=2312966”