Ugrás a tartalomhoz

„Fekete György (belsőépítész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütés
 
(137 közbenső módosítás, amit 54 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a belsőépítészről és politikusról|Fekete György (egyértelműsítő lap)}}
[[File:Fekete György.JPG|thumb|Fekete György [[Makó]]n, a [[Hagymaház]]ban egy kiállítás megnyitóján]]
{{személy infobox
'''Fekete György''' ([[Zalaegerszeg]], [[1932]]. [[szeptember 28.]]) [[Kossuth-díj]]as és [[Munkácsy Mihály-díj]]as magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár. A [[Magyar Művészeti Akadémia]] tagja (1995), majd elnöke (2011).
| típus =
| kép = Fekete György.JPG
| képméret =
| képaláírás = 2012-ben [[Makó]]n, a [[Hagymaház]]ban egy kiállítás megnyitóján
| halál helye = [[Budapest]]<ref name=NM>{{cite web|url=http://nemzetmuvesze.hu/nehai-kituntetettek/fekete-gyorgy/|title=Fekete György|work=nemzetmuvesze.hu|accessdate=2020-04-15 }}</ref>
| halál dátuma = [[2020]]. [[április 15.]]<ref name=NM/> {{életkor-holt|1932|9|28|2020|4|15}}
| alsablon = {{Személy infobox/Politikus
|típus =
|becsukva=
|párt = [[Magyar Demokrata Fórum]] <small>(1988–1995)</small><br />[[Kereszténydemokrata Néppárt]] <small>(1996–1999)</small>
|választókerület =
}}
| sírhely = [[Fiumei Úti Sírkert]]
}}
'''Fekete György''' ([[Zalaegerszeg]], [[1932]]. [[szeptember 28.]] – [[Budapest]], [[2020]]. [[április 15.]]) [[a Nemzet Művésze]] címmel kitüntetett, [[Kossuth-díj|Kossuth]]- és [[Munkácsy Mihály-díj]]as magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes [[államtitkár]]. A [[Magyar Művészeti Akadémia]] (MMA) tagja (1995), majd elnöke (2011–2017). A [[2016]]-os [[Befolyás-barométer]] szerint ő volt [[Magyarország]] 50. legbefolyásosabb személye.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
[[1957]]-ben végezte el a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Magyar Iparművészeti Főiskolát]], mestere [[Kaesz Gyula]] volt. Az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész, 1980-tól 1983-ig a [[Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium|Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola]] igazgatója, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, 1997-től egyetemi tanár volt a [[Soproni Egyetem]]en. 1995-től a [[Magyar Művészeti Akadémia]] tagja volt, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották,<ref>[http://hvg.hu/kultura/20111105_mma_koztestulet_elnok Fekete Györgyöt választották a Magyar Művészeti Akadémia elnökévé] – Hvg.hu, 2011. november 5.</ref> 2017. október 10-től annak tiszteletbeli elnöke volt.


Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és magyar kiállításokat külföldön.
Fekete György [[1957]]-ben végezte el a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Magyar Iparművészeti Főiskolát]], mestere [[Kaesz Gyula]] volt. Az Iparművészeti Főiskola befejezését követően az ÁÉTV-ben irányító tervező. [[1964]]-től szabadfoglalkozású iparművész. [[1980]]-83-ig a [[Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola]] igazgatója. 1986-89: az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője. 1997-től egyetemi tanár a [[Nyugat-magyarországi Egyetem|Soproni Egyetemen]]. 1995 óta a [[Magyar Művészeti Akadémia]] tagja, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották.<ref>[http://hvg.hu/kultura/20111105_mma_koztestulet_elnok Fekete Györgyöt választották a Magyar Művészeti Akadémia elnökévé]</ref>


Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Környezetkultúrával foglalkozó hat tévé-sorozat (67 adás) fogatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-89: a [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége|Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének]] alelnöke, [[1993]]-94: a [[Nemzeti Kulturális Alap]] elnöke, 1995-től társelnöke a [[Magyar Örökségeket Megnevező Bizottság]]nak, elnöke a [[Magyar Örökség és Európa Egyesület]]nek.<ref>[http://www.magyarorokseg.hu/moee Magyar Örökség és Európa Egyesület, 2008]</ref>
Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) [[forgatókönyv]]einek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége|Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének]] alelnöke, 1993–94-ben a [[Nemzeti Kulturális Alap]] elnöke, 1995-től társelnöke volt a [[Magyar Örökségeket Megnevező Bizottság]]nak, elnöke a [[Magyar Örökség és Európa Egyesület]]nek.<ref>[http://www.magyarorokseg.hu/moee Magyar Örökség és Európa Egyesület, 2008]</ref>


1987 óta lapalapító főszerkesztője a [[Magyar Iparművészet]] című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, [[1993]]-ban újraindította. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a [[Művészet (folyóirat, 1958-1959)|Művészet]], Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, [[Hitel (folyóirat)|Hitel]], Kapu, Faipar, stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.
1987 óta lapalapító főszerkesztője volt a [[Magyar Iparművészet (folyóirat, 1993–)|Magyar Iparművészet]] című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, amelyet [[1993]]-ban újraindított. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a [[Művészet (folyóirat, 1960–1990)|Művészet]], Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, [[Hitel (folyóirat, 1988–)|Hitel]], Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.


2020. április 15-én hunyt el, június 23-án búcsúztatták a [[Fiumei Úti Sírkert]]ben [[Balog Zoltán (püspök)|Balog Zoltán]] [[kálvinizmus|református]] [[püspök]] vezetésével. Beszédet mondott [[Orbán Viktor]] [[miniszterelnök]], valamint a pályatársak nevében [[Mezei Gábor (belsőépítész)|Mezei Gábor]] belsőépítész.<ref>{{Cite web |title=Orbán Viktor: A kultúra harci terep |url=https://24.hu/kultura/2020/06/23/orban-viktor-a-kultura-harci-terep/ |work=24.hu |date=2020-06-23 |accessdate=2020-06-23 |language=hu-HU}}</ref><ref>{{Cite web |title=Örök nyugalomra helyezték Fekete Györgyöt |url=https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200623-orok-nyugalomra-helyeztek-fekete-gyorgyot |work=www.magyarhirlap.hu |accessdate=2020-06-23 |language=hu |first=Magyar |last=hírlap}}</ref>
Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat.


== Politikusként ==
== Politikusként ==
1988-ban belépett az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-be. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] halála után behívták az [[Országgyűlés]]be. [[1994]]-ben a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerületi]] egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot. [[1995]]-ben kilépett az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-ból, ill. a frakcióból is, majd egy évi független képviselőség után [[1996]]-ban belépett a [[Kereszténydemokrata Néppárt]]ba (KDNP). [[1998]]-ban nem szerzett mandátumot. 1997 és 2001 között a KDNP alelnöke volt.


== Családja ==
1988-ban belépett az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-be. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. [[Antall József]] halála után behívták az [[Országgyűlés]]be. [[1994]]-ben a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerületi]] egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot. [[1995]]-ben kilépett az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]-ból, ill. a frakcióból is, majd egy évi független képviselőség után [[1996]]-ban belépett a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-be. [[1998]]-ban nem szerzett mandátumot. 1997 és 2001 között a [[Kereszténydemokrata Néppárt]] alelnöke volt.
Édesapja, Fekete Károly (1900–1957) Zalaegerszegen volt református lelkész, édesanyja, Rácz Katalin (1910–1993) [[Komádi]]ban, majd [[Budapest]]en dolgozott mint tanítónő. Bátyja, Károly (1930) a debreceni Református Hittudományi Akadémia dékánja, öccse, Tamás (1935) könyvkereskedő. Első felesége Bihari Ibolya (1930–1993) műszaki könyvgrafikus volt. Második felesége [[Sunyovszky Szilvia]] színésznő volt.
''Dőlt szöveg''


== Kiállításai (válogatás) ==
== Kiállításai (válogatás) ==
=== Egyéni ===
=== Egyéni ===
* 1963 • Csók Galéria ([[Schrammel Imre|Schrammel Imrével]]), Budapest

* 1963Csók Galéria ([[Schrammel Imre|Schrammel Imrével]]), Budapest;
* 1969[[Ernst Múzeum]] (Schrammel Imrével), Budapest
* 1984 • Zsinagóga, [[Zalaegerszeg]]
* 1969 • [[Ernst Múzeum]] (Schrammel Imrével), Budapest;
* 1986 • Művészetek Háza, [[Szekszárd]] • Városi Művelődési Központ, [[Paks]] • Vigadó Galéria, Budapest
* 1984 • Zsinagóga, [[Zalaegerszeg]];
* 1986 • Művészetek Háza, [[Szekszárd]] • Városi Művelődési Központ, [[Paks]] • Vigadó Galéria, Budapest;
* 2002 • Vigadó Galéria, Budapest
* 2002 • Vigadó Galéria, Budapest.


=== Csoportos ===
=== Csoportos ===
*1968–1986 • Prizma 13
*1971 • I. Belsőépítészeti kiállítás, [[Ernst Múzeum]], Budapest
*1974 • II. Belsőépítészeti kiállítás, [[Műcsarnok]], Budapest
*1975 • Mai magyar iparművészet II., [[Iparművészeti Múzeum]], Budapest


== Kötetei ==
*1968-1986 • Prizma 13;
*''Székfoglaló. Válogatások a szerző írásaiból''; ill. a szerző; Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1992
*1971 • I. Belsőépítészeti kiállítás, [[Ernst Múzeum]], Budapest;
*Színes lakások, lakásszínek. Budapest, 1992
*1974 • II. Belsőépítészeti kiállítás, [[Műcsarnok]], Budapest;
*''Ezredvégi tűnődések. Beszélgetések barátaimmal''; Kairosz, Szentendre, 1997
*1975 • Mai magyar iparművészet II., [[Magyar Iparművészeti Múzeum|Iparművészeti Múzeum]], Budapest.
*Fekete György–Sunyovszky Sylvia: ''A Szent Korona ezer arca''; Kairosz, Budapest, 2000
*''Emberközelben. Beszélgetések barátaimmal''; Kairosz, Budapest, 2001
*''Sylvia''; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002
*''Fekete György. Belsőépítész, egyetemi tanár, akadémikus''; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002 (''Belső tárlat'')
*''Harmadik harang. Beszélgetések barátaimmal''; Kairosz, Budapest, 2002
*''Létezéseim''; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002
*''Befelé tágasabb. Válogatott írások a szerző grafikáival''; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007
*''Tárgyak természetrajza. Tapasztalásaim könyve''; Holnap, Budapest, 2008
*''Aranykor. Mozaikok, grafikák, tárgyak, kisplasztikák, könyvek''; magánkiadás, Budapest, 2012
*''Nem volt hiába. Fekete Györggyel beszélget Dvorszky Hedvig''; Kairosz, Budapest, 2013 (''Magyarnak lenni'')
*''85+85. Pesti Vigadó, 2017. szeptember 29–november 26.''; MMA, Budapest, 2017
*''Hazafelé. Számadás a vándorútról''; MMA, Budapest, 2019


== Könyvei (válogatás)==
== Díjai, elismerései (válogatás) ==
* [[Munkácsy Mihály-díj]] (1966)

* [[Magyar Televízió|MTV]] Nívódíj (1978)
* Színes lakások, lakásszínek. Budapest, 1992;
* [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1981)
* Ezredvégi tűnődések. Budapest, 1997;
* A [[Magyar Művészeti Akadémia]] arany oklevele (1998)
* Ezredvégi kíváncsiságok. Budapest, 1999.
* [[Zalaegerszeg|Zalaegerszeg díszpolgára]] (2003)<ref>https://zalaegerszeg.hu/tart/index/16/Diszpolgar</ref>

* [[Tornyospálca|Tornyospálca díszpolgára]] (2007)<ref>https://www.tornyospalca.hu/data-files/userfiles/files/2007_augusztus.pdf</ref>
==Díjak, elismerések (válogatás)==
* [[Prima Primissima díj|Prima díj]] (2011)

* [[Magyar Televízió|MTV]]-nívódíj (1978);
* [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]] (1966);
* [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1981);
*A [[Magyar Művészeti Akadémia]] arany oklevele (1998);
* [[Prima Primissima díj|Prima díj]] (2011).
* [[Kossuth-díj]] (2012)
* [[Kossuth-díj]] (2012)
* Zala megye díszpolgára (2017)<ref>http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/person/1325964/</ref>
* [[A Magyar Érdemrend nagykeresztje]] (2017)<ref>[http://www.miniszterelnok.hu/a-magyar-erdemrend-nagykeresztjevel-tuntettek-ki-fekete-gyorgyot/ A Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki Fekete Györgyöt] {{Wayback|url=http://www.miniszterelnok.hu/a-magyar-erdemrend-nagykeresztjevel-tuntettek-ki-fekete-gyorgyot/ |date=20171111042447 }}, miniszterelnok.hu, 2017. október 30.</ref>
* [[A Nemzet Művésze]] (2018)
* [[Budapest XII. kerülete|Hegyvidék díszpolgára]] (2019)<ref>[https://www.hegyvidek.hu/aktualis/hirek/szamomra-igazi „Számomra az igazi biztonságot egész életemben a hit adta”]</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==

* {{KortMMűvLex|1||http://artportal.hu/lexikon/muveszek/fekete_gyorgy}}
* {{KortMMűvLex|1||http://artportal.hu/lexikon/muveszek/fekete_gyorgy}}
* [http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/f193.htm Életrajza a Parlament honlapján]
* A magyar belsőépítészet 1945–2012 A [[második világháború|II. világháború]] utáni belsőépítészet (szerkesztette: [[Dvorszky Hedvig]]) kiadó: [[Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület]], Budapest, 2014, 101. o. {{ISBN|978-963-089-9598}}


== Kapcsolódó indormációk ==
== További információk ==
* [http://www.valasztas.hu/ve/j51/j51-iwR8CSNWk4xcwiwCmqmA1B-aqg.htm Poltikai pályafutásáról]
* [https://web.archive.org/web/20051123090700/http://www.valasztas.hu/ve/j51/j51-iwR8CSNWk4xcwiwCmqmA1B-aqg.htm Politikai pályafutásáról] – Választás.hu
* [http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/f193.htm Fekete György (KDNP) képviselő]
* [http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/f193.htm Fekete György (KDNP) képviselő] – A magyar Országgyűlés honlapja
* [http://www.origo.hu/itthon/20121216-portre-fekete-gyorgyrol-a-magyar-muveszeti-akademia-elnokerol.html Amit Fekete György elhatároz, az úgy lesz] – Portré. In: [[Origo.hu|Origo]], 2012. december 17.
* {{cite book |last=Dési |first=János |authorlink=Dési János |coauthors=Pápai Gábor (karikatúrák) |title=A magyar szürke 48 árnyalata |year=2014 |publisher=Ab Ovo |location=Budapest |id=978-615-5353-40-6}}
* Dvorszky Hedvig: ''Fekete György belsőépítész, iparművész''; Magyar Építész Kamara, Budapest, 2017
* ''Hazatért. Fekete György emlékére''; szerk. Drvorszky Hedvig, Engedi Éva; MMA, Budapest, 2021


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[Magyar Művészeti Akadémia]]
* [[A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája]]
* [[A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája]]
{{portál|Művészet}}


{{A Nemzet Művésze díj elhunyt díjazottjai}}
{{DEFAULTSORT:Fekete Gyo~rgy}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Művészet||Politika}}


[[Kategória:1932-ben született személyek]]
[[Kategória:1932-ben született személyek]]
[[Kategória:2020-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar belsőépítészek]]
[[Kategória:MOME]]
[[Kategória:MOME]]
[[Kategória:Magyar iparművészek]]
[[Kategória:Magyar iparművészek]]
[[Kategória:Magyar belsőépítészek]]
[[Kategória:Az MDF korábbi tagjai]]
[[Kategória:Az MDF korábbi tagjai]]
[[Kategória:KDNP-tagok]]
[[Kategória:A KDNP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (MDF)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (MDF)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (KDNP)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (KDNP)]]
79. sor: 115. sor:
[[Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok]]
[[Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:Kossuth-díjasok]]
[[Kategória:20. századi magyarok]]
[[Kategória:Prima díjasok]]
[[Kategória:21. századi magyarok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]
[[Kategória:A Nemzet Művésze cím tulajdonosai]]
[[Kategória:Zalaegerszegiek]]
[[Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. október 8., 14:38-kori változata

Fekete György
2012-ben Makón, a Hagymaházban egy kiállítás megnyitóján
2012-ben Makón, a Hagymaházban egy kiállítás megnyitóján
Született1932. szeptember 28.[1]
Zalaegerszeg
Elhunyt2020. április 15.[2] (87 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSunyovszky Szilvia (1994–2020)
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
IskoláiMagyar Ipar­művészeti Főiskola (–1957)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Politikai pályafutása
PártMagyar Demokrata Fórum (1988–1995)
Kereszténydemokrata Néppárt (1996–1999)

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekete György (Zalaegerszeg, 1932. szeptember 28.Budapest, 2020. április 15.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja (1995), majd elnöke (2011–2017). A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 50. legbefolyásosabb személye.

Életpályája

[szerkesztés]

1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere Kaesz Gyula volt. Az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész, 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, 1997-től egyetemi tanár volt a Soproni Egyetemen. 1995-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották,[3] 2017. október 10-től annak tiszteletbeli elnöke volt.

Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és magyar kiállításokat külföldön.

Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1993–94-ben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1995-től társelnöke volt a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek.[4]

1987 óta lapalapító főszerkesztője volt a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, amelyet 1993-ban újraindított. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.

2020. április 15-én hunyt el, június 23-án búcsúztatták a Fiumei Úti Sírkertben Balog Zoltán református püspök vezetésével. Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a pályatársak nevében Mezei Gábor belsőépítész.[5][6]

Politikusként

[szerkesztés]

1988-ban belépett az MDF-be. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. Antall József halála után behívták az Országgyűlésbe. 1994-ben a XII. kerületi egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot. 1995-ben kilépett az MDF-ból, ill. a frakcióból is, majd egy évi független képviselőség után 1996-ban belépett a Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP). 1998-ban nem szerzett mandátumot. 1997 és 2001 között a KDNP alelnöke volt.

Családja

[szerkesztés]

Édesapja, Fekete Károly (1900–1957) Zalaegerszegen volt református lelkész, édesanyja, Rácz Katalin (1910–1993) Komádiban, majd Budapesten dolgozott mint tanítónő. Bátyja, Károly (1930) a debreceni Református Hittudományi Akadémia dékánja, öccse, Tamás (1935) könyvkereskedő. Első felesége Bihari Ibolya (1930–1993) műszaki könyvgrafikus volt. Második felesége Sunyovszky Szilvia színésznő volt.

Kiállításai (válogatás)

[szerkesztés]

Egyéni

[szerkesztés]
  • 1963 • Csók Galéria (Schrammel Imrével), Budapest
  • 1969 • Ernst Múzeum (Schrammel Imrével), Budapest
  • 1984 • Zsinagóga, Zalaegerszeg
  • 1986 • Művészetek Háza, Szekszárd • Városi Művelődési Központ, Paks • Vigadó Galéria, Budapest
  • 2002 • Vigadó Galéria, Budapest

Csoportos

[szerkesztés]
  • 1968–1986 • Prizma 13
  • 1971 • I. Belsőépítészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1974 • II. Belsőépítészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1975 • Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest

Kötetei

[szerkesztés]
  • Székfoglaló. Válogatások a szerző írásaiból; ill. a szerző; Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1992
  • Színes lakások, lakásszínek. Budapest, 1992
  • Ezredvégi tűnődések. Beszélgetések barátaimmal; Kairosz, Szentendre, 1997
  • Fekete György–Sunyovszky Sylvia: A Szent Korona ezer arca; Kairosz, Budapest, 2000
  • Emberközelben. Beszélgetések barátaimmal; Kairosz, Budapest, 2001
  • Sylvia; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002
  • Fekete György. Belsőépítész, egyetemi tanár, akadémikus; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002 (Belső tárlat)
  • Harmadik harang. Beszélgetések barátaimmal; Kairosz, Budapest, 2002
  • Létezéseim; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002
  • Befelé tágasabb. Válogatott írások a szerző grafikáival; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007
  • Tárgyak természetrajza. Tapasztalásaim könyve; Holnap, Budapest, 2008
  • Aranykor. Mozaikok, grafikák, tárgyak, kisplasztikák, könyvek; magánkiadás, Budapest, 2012
  • Nem volt hiába. Fekete Györggyel beszélget Dvorszky Hedvig; Kairosz, Budapest, 2013 (Magyarnak lenni)
  • 85+85. Pesti Vigadó, 2017. szeptember 29–november 26.; MMA, Budapest, 2017
  • Hazafelé. Számadás a vándorútról; MMA, Budapest, 2019

Díjai, elismerései (válogatás)

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]