Centrál Színház

Centrál Színház
Általános adatok
Korábbi nevei	Vidám Színpad (1997–2008)
Alapítva	1997. január 1.
Státus	1997–2001 tulajdonrész: 51% Fővárosi önkormányzat, 49% Bodrogi Gyula (igazgató) 2002–2017. augusztus 1-ig 100%-os Fővárosi önkormányzat tulajdon 2017. augusztus 14-től Puskás Tamás (magántulajdon)
Profil	társulatos – repertoár színház
Alapító	Budapest Főváros
Fenntartó	2017-től Puskás Tamás 2017-ig Budapest Főváros Önkormányzata 1996–2001 Bodrogi Gyula és a fővárosi önkormányzat
Személyzet
Főigazgató	Puskás Tamás
Gazdasági vezető	Pánczél Sándor
Művészeti titkár	Pataki Ágnes
Dramaturg	Baráthy György
Elérhetőség
Cím	1065 Budapest, Révay utca 18.
Postacím	1365 Budapest 5. Pf. 82.
Honlap	Centrál Színház honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Centrál Színház témájú médiaállományokat.

A Centrál Színház a budapesti színházak egyike, amely a VI. kerületben a Révay utcában található.

1997-ben részben fővárosi fenntartású színházként alakult Vidám Színpad néven. A 2000-es évek elején teljesen fővárosi tulajdonba került miközben műfaji váltáson ment keresztül. Ezt követően 2008-ban kapta a Centrál Színház nevet, majd 2017 júliusától Puskás Tamás magánszínháza lett.

Története

Vidám Színpad

A Vidám Színpad 1997. január 1-jével a színházak között az elsők egyikeként alakult közhasznú társaság. Ennek 51 százalékban a fővárosi önkormányzat, 49 százalékban maga az igazgató volt a tulajdonosa.

A Fővárosi Közgyűlés által 1996 augusztusában megalapított Vidám Színpad Közhasznú Társaság ügyvezetésére 1996 szeptemberében a Tulajdonosi Bizottság – a Kulturális Bizottság véleményének kikérése mellett – pályázatot írt ki. Ennek tartalmaznia kellett az 1997 január elsejétől a teátrum ügyvezetői feladatkörét ellátó pályázó pontos üzleti tervét, figyelembe véve, hogy évente 220 előadás és 3 bemutató megtartása a kötelező. A tervek szerint a pályázat még arra is lehetőséget adott, hogy a direktor megszerezze akár a többségi tulajdont is, de a fővárosi önkormányzat így is megőrizheti befolyását, ha azonban a kinevezett igazgató nem kívánja a többségi tulajdonrészt megvásárolni, automatikusan a fővárosra száll át ez a jog. A korábban az épületben működött, de jogutód nélkül megszüntetett Vidám Színpad igazgatója, Bodrogi Gyula volt az egyetlen pályázó, és akit egyébként a kulturális bizottság és a pályázatot elbíráló kuratórium is támogatott. A megszüntetés költségeit, több mint tizenegymillió forintot, a főváros állta, s a későbbiekben évi negy­venhárommillió forinttal kívánta támogatni a színházat. Az új közhasznú társaság működését ellenőrző öttagú felügyelő-bizottság tagjai: Moór Marianna, Geberle Erzsébet, Kibédi Ervin, Komlós Aladár és Csúcs László voltak. Bodrogi Gyula ügyvezetői megbízatása 2000. május 31-ig szólt. A korábbi színház ingó és ingatlan vagyona a közszolgálati szerződés értelmében a kht. ingyenes szívességi használatába került, cserébe a társaság kötelezettsége volt gondoskodni azok karbantartásáról. Az ingó vagyontárgyak közül a díszletek és jelmezek az ötödik év végére a kht. tulajdonába kerültek, a többi ingóság és ingatlan a szerződés lejártával visszakerült a fővároshoz. A ház tehát továbbra is az önkormányzaté maradt, az abban történő változások és a haszon a tulajdonosi arányban oszlott el. A szerződéskötésekben azonban az igazgatónak szabad keze volt. Így, a Vidám Színpad gazdasági irányítója, Schmidtné dr. Holló Er­zsébet, a főmérnöke Szojka Gyula és így további munkatársakkal újra-, míg a színészekkel már szerepre szerződött, néhányakkal pedig úgynevezett készenléti szerződést kötött. A Vidám Színpad Színházművészeti Közhasznú Társaság az 1998. október 8-án keltezett társasági szerződéssel alakult meg.

A színházban műfajában kabaré, kamaramusical, bohózat, vígjáték, esetleg varieté műsor is színre került, ha megfelelt a művészi és az anyagi feltételeknek.

2001-ben Bodrogi Gyula lemondott a színház vezetéséről az anyagi problémák miatt, tulajdonrészét a Fővárosi Közgyűlés 1,75 millió forintért (plusz a névértéket a KSH által hivatalosan közzétett infláció mértékével megtoldva) kivásárolta, mivel a fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága biztonságosabbnak ítélte a Vidám Színpad jövőjét, ha ők a százszázalékos tulajdonosok. A válságkezelő vezető Bóka B. László színháztörténész, újságíró lett, aki nagy művészi és művészeti átalakításokba kezdett, illetve többek között a teátrum adósságállománya mellett nem tudta kifizetni a művészek járandóságait sem. Ekkor csupán két színész, Straub Dezső és Spindler Béla rendelkezett évadszerződéssel. Eközben, 2002-ben, a Fővárosi Önkormányzat és a Vidám Színpad Kht. által alapított Vidám Színpad örökös tagja kitüntető címet – ami a leírás alapján a legalább 15 esztendeje e teátrumban játszó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphattak meg – az „Ezt is túléltük!” című, a Vidám Színpad fél évszázados évfordulójára készült előadás keretében Bodrogi Gyula kapta meg, művészi pályája és igazgatói tevékenysége elismeréséül. Mások már nem részesülhettek itt e címben, csak később, a már Böröndi Tamás és Straub Dezső vezette új Vidám Színpadtól.

Miután a kulturális kérdésekkel foglalkozó fővárosi képviselők 2003-ban kétszer is elutasították Bóka László üzleti tervét és menesztették, felkértek két művészt, Kalmár Tibort és Puskás Tamást a színház megmentésére vonatkozó koncepciójuk megírására és kiírtak egy pályázatot válságkezelő igazgatói megbízatásra. Az ellehetetlenült anyagi helyzetben lévő intézmény 2001-es 35 milliónyi adóssága addigra 82 és fél millió forintra nőtt.

2003 szeptemberétől Puskás Tamás vette át a Vidám Színpad vezetését és a színház újra új útra lépett. Megújította a társulatot, a repertoárt és a közönséget is. Már ekkor meg szerette volna venni, ám a főváros még nem adta el a színházat, így öt saját tulajdonjogú előadását – négy Shakespeare-t és Beaumarchais: Figaro házasságát, amiket eredetileg utazószínházi előadásokként, egy amerikai filmes gázsijából hozott létre – apportként vitte be a vállalkozásba. Néhány év alatt a művészszínházi irányt (melyben a Krétakör Színház előadási is helyet kaptak) hátrahagyva rátalált a saját hangjára a jól bevált Broadway-darabokkal. 2008-ban mindenkit elküldött, hogy teljesen új társulatot építhessen fel a továbblépéshez.

Centrál Színház

2008 nyarán a Fővárosi Közgyűlés határozatai alapján a Vidám Színpad Kht. neve Centrál Színház megnevezésre módosult. A tulajdonos 2009. április 30-i hatállyal a Centrál Színházat nonprofit kft.-vé alakította. A 2010-es évek közepére a repertoáron a költséghatékony néhány fős, sztár-szereposztással színre kerülő darabok mellett nagyobb zenés produkciókkal, csökkenő fenntartói támogatás mellett csaknem megduplázta a közönséget, illetve megtriplázta a bevételt. A színházban megfordult többek között Bozsik Yvette, Haumann Péter, Rudolf Péter és Cserhalmi György is, a darabok többségét Puskás Tamás rendezi, és felesége, Básti Juli is szerepet kap számos előadásban.

Azért választottuk a Centrál Színház elnevezést, mert a – részben a teátrum múltjából – felmerült ötletek vagy foglaltak voltak, vagy nem tükrözték a koncepciónkat. Nem szerettünk volna egy nagy alkotó nevével jelölt intézmény sem lenni, mert egy idő után ezek az elnevezések megcsontosodnak. Senki sem gondol a Madách Színház hallatán Az ember tragédiájára vagy a Katona József Színház esetében a Bánk bánra […] színházunk az Operaház mellett, a város közepén található, és művészeti koncepciónkban sem járunk kitaposatlan, kísérleti utakon, de az olcsó szórakoztatásnak sem kívánunk hódolni, így két ponton is talál a Centrál Színház név. Azt hiszem, sikerült olyan elnevezésre akadnunk, amely pontosan fejezi ki mindazt, ami velünk kapcsolatos, és kedves lehet a kíváncsiak szemében is.

– Puskás Tamás nyilatkozata az MTI-nek 2008-ban

2014. június végén határozott a Fővárosi Közgyűlés a Centrál Színház magánosításáról, ami végül 2017. augusztus 14-étől került Puskás Tamás tulajdonába. 50 millió forintért jutott hozzá a színházat Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft.-hez, melyben az épület kivételével – amit 10 évre szóló bérleti szerződéssel kapott meg – benne foglaltatnak a színházi működéséhez szükséges nem beépített berendezések, színpadi jogok, díszletek és jelmezek. A takarékos és sikeres működés miatt olyan sok pénz volt a kft.-ben, hogy a Főváros a mellett döntött, hogy a pénz egy részét a színház felújításra használja el. A magánosítás után már nem kell támogatnia a színházat és nem az önkormányzatot terhelik az épület karbantartási költségei sem, ugyanakkor a bérleti díjat továbbra is beszedik.

Mint társulatos – repertoár színház, elsősorban a saját darabok és produkciók alkotják a műsorstruktúrát, aminek ezek mellett több befogadott előadás is része. Állandónak mondható az évadonkénti legalább 2–3 új bemutató megtartása. A nagyszínpadon magyar és külföldi, prózai és zenés-táncos, kortárs és klasszikus előadásokat egyaránt játszanak, melyeknél fontos szempont, hogy népszerűek, közönségvonzók legyenek, de igényesek és unikálisak is, míg az intim kisszínpadon kísérleti hangú, komorabb tónusú darabok is helyet kapnak.

Igazgatói

• Bodrogi Gyula (1997–2001, Vidám Színpad)
• Bóka László (2002, Vidám Színpad)
• Puskás Tamás (2003–2008, Vidám Színpad / 2008–, Centrál Színház)

Örökös tagság

Vidám Színpad örökös tagja

• Bodrogi Gyula (2002)

Centrál Színház örökös tagja

• Verebély Iván (2012)

Művészek (2024/2025)

• Ágoston Katalin
• Alföldi Róbert
• Balla Eszter
• Balsai Móni
• Básti Juli
• Bertalan Ágnes
• Bodrogi Gyula
• Borbás Gabi
• Botos Éva
• Boronkay-Szalay Olimpia
• Cserna Antal
• Fehér Tibor
• Földes Eszter
• Gáspárfalvi Dorka
• Gats Éva
• Hermányi Mariann
• Horváth Lajos Ottó
• Jaskó Bálint
• Katona László
• Kálloy Molnár Péter
• Kocsis Pál
• Kovács Patrícia
• László Zsolt
• Lengyel Tamás
• Liptai Claudia
• Lukács Ádám
• Magyar Attila
• Martinovics Dorina
• Mertz Tibor
• Mészáros András
• Mészáros Piroska
• Mucsi Zoltán
• Nagy-Kálózy Eszter
• Ódor Kristóf
• Pálfi Kata
• Papp János
• Puskás Dávid
• Puskás Samu
• Rada Bálint
• Rudolf Péter
• Sáfár-Kovács Zsolt
• Scherer Péter
• Schmied Zoltán
• Simon Kornél
• Stohl András
• Szabó Éva
• Szabó Győző
• Szabó Kimmel Tamás
• Szász Júlia
• Szécsi Bence
• Szinetár Dóra
• Tóth Mihály
• Trokán Nóra

Az épület

A színház bejárata a Révay utcában

Az eklektikus stílusban épített három emeletes bérház földszintje eredetileg is mulatónak épült – előcsarnoka azonban egy üvegtetővel fedett kerékpár- és sportcsarnok volt, ami csupán később vált a színház részévé. A helyiséget a berlini tanulmányútjáról hazatért fiatal építész, Upor Tibor, a későbbi neves díszlettervező építtette át kamarajellegű színház céljára az 1920-as évek végén. 1970-ben Siklós Mária felújítási tervei alapján alakítottak ki egy üzemi szárnyat – öltözőkkel, a gépházzal (klíma és lift) – és szétválasztották a színház előterét a bérház feljárati lépcsőházától. 1979 márciusában avatták az épületben a padlástérben a színház új, száz férőhelyes több részre osztott kamaraszínpadát, az addig máshol játszó Kis Színpad néven.

2004-ben Fernezelyi Gergely tervei alapján egy újabb felújítás következett. Ekkor átalakították a homlokzatot, így eggyel több bejárati ajtó készült, ami az eredeti állapothoz közelítette a bejárat képét. 2006-ban a színház klímaberendezése és a gázkazán került felújítása, majd ezt követte a nézőtér felújítása. Ekkortól összesen 427 ülőhely várja a nézőket, az addigiaknál szélesebb székekkel, mivel az emeleti erkélypáholyokat megszüntették és helyükön is széksorokat alakítottak ki.

2016-ban 170 millió forintból megújult a színház előtere – Benson Marcell építész, tervezőművész még 2012-ben a Centrál Színház és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezésében megrendezett belsőépítészeti pályázaton elnyert munkája alapján –, öltözői és szervezői épülete is.

Források

• Vidám Színpad, Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Trencsényi Zoltán: Bizony, bizony Vidám Kínpad!, nol.hu – 2002. november 30.
• A Centrál Színház honlapja
• “Csak várom, hogy felfogjam: sikerült” – Puskás Tamás a Centrál Színház megvételéről Archiválva 2017. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Forbes), szinhaz.org – 2017. július 26.

További információk

• lakóház átalakítása [HU BFL - XV.17.b.312 - 767/1867], maps.hungaricana.hu (Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A régi Budapest a fattyúnyelvben X. "Visszanevek", Fekete Sas Kiadó, 1996 ISBN 963 8254 20 3)
• HU BFL - VII.175 - 1896 - 1043, HU BFL - VII.186.a - 1904 - 0113, archives.hungaricana.hu
• A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről / XVI. Statistika,

Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1899 (11. évfolyam) 1. rész B) Ház- és telekjegyzék: VI. Kerület. (Terézváros), library.hungaricana.hu

• Bóka B. László: Megkezdődött a főváros tulajdonában lévő színházak új vezetőinek kiválasztása – Több mint igazgatóváltás, kevesebb, mint struktúraváltás, Népszava 128. évfolyam 225. szám - 2000. szeptember 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
• A távozó Bodrogi Gyula örökös tag lett – Bóka B. László lett a Vidám Színpad igazgatója, Magyar Hírlap 34. évfolyam 297. szám – 2001. december 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
• Szilágyi Katalin: Bodrogi visszaszól Archiválva 2017. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, regi.terasz.hu – 2002
• Lázadás a Vidám Színpadon index.hu - 2002. november 19.
• Csáki Judit: Kié lesz a Vidám Színpad? : Mulattatók, MagyarNarancs 2002/48. – 2002. november 28.
• Valaczkay Gabriella: Puskás Tamás a Vidám Színpad új igazgatója?, szinhaz.hu – 2003. június 27.
• Harcolnak a netes címért a színházigazgatók, blikk.hu – 2013. október 28.
• Kadelka László: Puskás Tamás - EZ már nem AZ Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu – 2008. július 19.
• zelkijanos: A hely szelleme, Cultura Magazin – 2011. augusztus 2.
• Central Theater Interior Design of a theatre in Budapest, craftbenson.com – 2016
• Kalmár Tibor: Mulattattam és mulattam, Kossuth Kiadó, 2017. (online: books.google.hu)