Ugrás a tartalomhoz

Pisztricgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Solkim (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. július 22., 20:42-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Megjelenése)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Pisztricgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Taplóalkatúak (Polyporales)
Család: Likacsosgombafélék (Polyporaceae)
Nemzetség: Polyporus
Faj: P. squamosus
Tudományos név
Polyporus squamosus
(Huds.) ex Fr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pisztricgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztricgomba témájú médiaállományokat és Pisztricgomba témájú kategóriát.

A pisztricgomba (Polyporus squamosus), vagy más néven bagolygomba[1] az Agaricomycetes osztályának taplóalkatúak (Polyporales) rendjébe, ezen belül a likacsosgombafélék (Polyporaceae) családjába tartozó, fán élő faj; termőrétege likacsos, kalapja sárgás színű, amelyet barna pikkelyek borítanak. Ez a faj csak nagyon fiatalon gyűjthető, mert húsa később szívóssá válik. Gyakran szárítják és őrlik, így tartósítják.

Megjelenése

[szerkesztés]

Tavasztól őszig, élő fák törzsén, leggyakrabban diófán és juharfán terem. Ehető, rántva csirkehúsra emlékeztet az íze. Faparazita: a fát, amelyen megjelenik, néhány év alatt elpusztítja.

Taplószerűen, nagy telepekben terem, nyéllel ízesül ahhoz. A fiatal példányok alapszíne krémszín, az idősebbeké rozsdasárga, barna pikkelyekkel, amelyek távolról foltoknak tűnnek a gomba kalapján. A gomba kalapja akár félméteresre is megnőhet.

A fiatal példányok húsa szeletelve sajtszerű, az idősebbeké ezzel szemben a bőrre emlékeztet. Fiatalon kellemes lisztszagú, az érettebbek azonban kellemetlen szagot árasztanak.

Átmérője 10–60 cm, vastagsága 4 cm is lehet, kerekded, félkör alakú, széle elvékonyodó, begörbülő. Színe halvány krémszínű, a felületéről csak ritkán hiányoznak a láng vagy háromszög alakú, barnás pikkelyek, melyek körkörösen helyezkednek el. A kalap a tönkhöz többnyire bemélyedéssel kapcsolódik. A pórusfelület fiatal korban fehér, majd sárga, idősebb korban vörösesbarna, de akár barnásszürke is lehet. A pórusok szögletesek, szabálytalanok, mélyen a tönkig lefutók, méretük nagy, 1–3 mm x 0,5-1,5 mm.[1]

Bársonyos bevonattal borított, barna, vagy feketésbarna, általában a kalap színével egyező színű, rövid 3–8 cm x 2–5 cm nagyságú.[2]

Fehéres, vagy krémszínű, 1–3 cm vastag. A csövek rövidek, legfeljebb 5 mm nagyságúak. Színük a pórusfelülettel egyező, faluk száradva hasadozó, fogassá váló.[2]

Galéria

[szerkesztés]
A termőtest átmérője a 30 cm-t is elérheti
A termőtest alulnézetben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 96 oldal. ISBN 963 056 048 8
  2. a b Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 97 oldal. ISBN 963 056 048 8

Források

[szerkesztés]
  • Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982