Villach

	Villach
	Villach, háttérben a Landkron várrom
	; Villach címere
	; Villach címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Karintia
Rang	Önálló tartományi város
Polgármester	Helmut Manzenreiter
Irányítószám	A-9500
Körzethívószám	04242
Forgalmi rendszám	VI
Testvérvárosok	Lista Bamberg; Suresnes; Udine; Kaposvár;
	Népesség
Teljes népesség	65 127 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	432 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	501 m
Terület	134,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	Elhelyezkedése
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 37′, k. h. 13° 50′46.616667°N 13.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 37′, k. h. 13° 50′46.616667°N 13.833333°E
	Villach weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Villach témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. december 30.) ezen a változaton alapul.

Villach (fonetikusan: [ˈfɪlax] kiejtése^ⓘ) (szlovén neve: Beljak) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.

Fekvése

A város a Klagenfurti-medence nyugati szélén, a Dráva és a Gail folyók összefolyásánál terül el. A város közigazgatási területét több tó is szegélyezi: az Ossiacher See, a Faaker See, a Silbersee, a Vassacher See, a Magdalensee és a St. Leonharder See. Az önkormányzat 61 városrészt és falut fog össze.^[2]

Története

A legrégebbi emberi nyomok, amelyeket Villach területén találtak i.e. 3500-ig nyúlnak vissza. Fontos kereskedelmi út haladt el itt, amely Rómába vezetett. 878-ban már oklevél említi az itt álló hidat, 1060-ban pedig Villachnak már mezővárosi státusza volt.

1348. január 25-én egy földrengés Villach nagy részét megsemmisítette, amit 1690-ben követett egy másik földrengés. Ekkor több tűzeset is pusztította a város épületeit.

1759-ben Mária Terézia Villachot Karintia részévé tette. A napóleoni háborúk során pedig 1809 és 1813 között Villach a Francia Birodalom része volt.

1864-ben érte el a Südbahn vasút a várost, ami ipari fejlődést hozott.

A német Anschluss időszaka alatt (1938-45) amikor Ausztriát annektálták a náci Németországhoz, Villach polgármestere, Oskar Kraus, egy lelkes náci volt. Így 2002-ben vitát váltott ki az 1919-es határkonfliktus tiszteletére felállított emlékmű, melyen az egyetlen megnevezett személy Kraus volt, aki tulajdonképpen nem is vett kiemelkedően részt az eseményben.

A második világháború során a várost 37-szer bombázták. Körülbelül 42 500 bomba 300 embert ölt meg és az épületek 85%-át elpusztította. A város viszont gyorsan újjáéledt.

Kultúra és látnivalók

Nagyítás

Villach egy panorámaképe

Szt. Jakab templom: gótikus stílusú plébániatemplom.
Nikolaikirche: újgótikus templom ferences kolostorral.
Szent Kereszt templom: barokk búcsújárótemplom
Evangélikus templom: a városi parkban található.
Landskron várromja
Történelmi belváros a főtérrel
Römerweg: az egykori Rómába vezető kereskedelmi út maradványai.
Paracelsushof
St. Johanner Kirche
St. Michaeler Kirche

Múzeumok

Városi múzeum
Közlekedési múzeum
Babamúzeum
Gombamúzeum
Ebners Hausmuseum

Színházak

Neue Bühne Villach
Kulturspektrum Maria Gail(KSMG)

Természeti látnivalók

Maibachl: 28 °C-os termálforrás.
Hungerbach: időszakos termálforrások által megtöltött patak a Maibachl környékén.
Eggerloch: a Villachi-Alpok egyik legnagyobb barlangja.
Dráva folyó
Villachi Alpesi út

Híres villachiak

Josef Aichholzer, filmproducer
Barbara Demmer (*1969), színésznő
Kurt Diemberger, hegymászó, filmrendező, fotós és szerző
Gerald Domenig, művész
Bruno Gironcoli, művész
Heidemarie Hatheyer, színésznő, énekesnő
Herbert Kickl, Ausztria belügyminisztere
Martin Koch, síugró-olimpikon
Werner Kofler, író
Roland Kollmann, labdarúgó
Konrad Paul Liessmann, filozófus, egyetemi professzor
Ernst Melchior, labdarúgó
Otto Melchior, labdarúgó
Robert Schöffmann, festő
Dieter Stappert, egykori Forma1-versenyző (BMW)
Heidelinde Weis, színésznő

Testvérvárosok

Jegyzetek

↑ https://www.statistik.at/statistiken/bevoelkerung-und-soziales/bevoelkerung/bevoelkerungsstand/bevoelkerung-zu-jahres-/-quartalsanfang, 2023. február 20.
↑ Auen, Bogenfeld, Dobrova, Drautschen, Drobollach am Faaker See, Duel, Egg am See, Federaun, Goritschach, Graschitz, Gratschach, Greuth, Gritschach, Großsattel, Großvassach, Heiligen Gestade, Heiligengeist, Judendorf, Kleinsattel, Kleinvassach, Kratschach, Kumitz, Landskron, Lind, Maria Gail, Mittewald ober dem Faaker See, Mittewald ob Villach, Möltschach, Neufellach, Neulandskron, Obere Fellach, Oberfederaun, Oberschütt, Oberwollanig, Perau, Pogöriach, Prossowitsch, Rennstein, Seebach-Wasenboden, Serai, St. Agathen, St. Andrä, St. Georgen, St. Leonhard, St. Martin, St. Magdalen, St. Michael, St. Niklas an der Drau, St. Ruprecht, St. Ulrich, Tschinowitsch, Turdanitsch, Untere Fellach, Unterfederaun, Unterschütt, Unterwollanig, Urlaken, Villach-Innenstadt, Völkendorf, Warmbad, Zauchen.

További információk

Villach hivatalos honlapja

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[a3b9a57fb7cab48a4d9417c1f944947aed01d8f4-1] ttps://www.statistik.at/statistiken/bevoelkerung-und-soziales/bevoelkerung/bevoelkerungsstand/bevoelkerung-zu-jahres-/-quartalsanfang, 2023. február 20.

[2] Auen, Bogenfeld, Dobrova, Drautschen, Drobollach am Faaker See, Duel, Egg am See, Federaun, Goritschach, Graschitz, Gratschach, Greuth, Gritschach, Großsattel, Großvassach, Heiligen Gestade, Heiligengeist, Judendorf, Kleinsattel, Kleinvassach, Kratschach, Kumitz, Landskron, Lind, Maria Gail, Mittewald ober dem Faaker See, Mittewald ob Villach, Möltschach, Neufellach, Neulandskron, Obere Fellach, Oberfederaun, Oberschütt, Oberwollanig, Perau, Pogöriach, Prossowitsch, Rennstein, Seebach-Wasenboden, Serai, St. Agathen, St. Andrä, St. Georgen, St. Leonhard, St. Martin, St. Magdalen, St. Michael, St. Niklas an der Drau, St. Ruprecht, St. Ulrich, Tschinowitsch, Turdanitsch, Untere Fellach, Unterfederaun, Unterschütt, Unterwollanig, Urlaken, Villach-Innenstadt, Völkendorf, Warmbad, Zauchen.

[1]

[2]