Biarritz (Franciaország)
Biarritz | |||
Biarritz látképe a világítótoronyból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Aquitania | ||
Megye | Pyrénées-Atlantiques | ||
Kerület | Bayonne | ||
Polgármester | Michel Veunac (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 64122 | ||
Irányítószám | 64200 | ||
Körzethívószám | 559 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 764 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2222 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0-85 m | ||
Terület | 11,66 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 28′ 50″, ny. h. 1° 33′ 26″43.480556°N 1.557222°WKoordináták: é. sz. 43° 28′ 50″, ny. h. 1° 33′ 26″43.480556°N 1.557222°W | |||
Biarritz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Biarritz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Biarritz üdülőváros Dél-Franciaországban, Baszkföldön, a Vizcayai-öböl partján. A város különösen kedvelt a hullámlovasok között az Atlanti-óceán kedvező hullámjárása miatt.
Éghajlata
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,4 | 28,9 | 29,7 | 32,1 | 34,8 | 39,2 | 39,8 | 40,6 | 37,0 | 32,2 | 27,8 | 25,1 | 40,6 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 12,0 | 12,8 | 15,0 | 16,2 | 19,6 | 22,1 | 24,1 | 24,7 | 23,2 | 20,0 | 15,1 | 12,5 | 18,1 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,8 | 5,0 | 7,0 | 8,5 | 11,6 | 14,6 | 16,7 | 17,0 | 14,5 | 11,9 | 7,7 | 5,5 | 10,4 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,7 | −11,5 | −7,2 | −1,3 | 3,3 | 5,3 | 9,2 | 8,6 | 5,3 | −0,6 | −5,7 | −8,9 | −12,7 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 129 | 112 | 104 | 130 | 114 | 88 | 69 | 98 | 120 | 152 | 186 | 150 | 1451 |
Havi napsütéses órák száma | 100 | 114 | 164 | 169 | 194 | 203 | 209 | 207 | 193 | 142 | 104 | 88 | 1888 |
Forrás: Météo FranceDonnées climatiques de la station de Biarritz. Meteo France. [2020. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva].[2][3] |
Története
[szerkesztés]Biarritzot írott szöveg 1170-ben említi először mint Bearriz. A település létrejöttét a tengeri halászatnak köszönheti. A 12. századtól kezdve fontos bálnavadászati központja volt Franciaországnak.
A 18. században felfedezték az óceán gyógyító hatását, és orvosi javaslatra, már ekkor érkeztek gyógyulást kereső zarándokok Biarritzba, az óceán partra. Mint üdülőhely 1854-ben vált ismertté, amikor Eugénia francia császárné palotát építtetett a tengerparton. Eugénia császárnő palotája ma (Hôtel du Palais) néven szálloda. Ezután Európa királyi családjai rendszeres nyaraló vendégeivé váltak a városnak. Gyakran itt töltötte a nyarat a Brit királyi család (Viktória brit királynő, VII. Eduárd brit király), XIII. Alfonz spanyol király. De megfordult itt Erzsébet magyar királyné is.
1901. augusztus 10-én nyitották meg Biarritz kaszinóját. Ez fokozta népszerűségét Európa nemesi családja és Észak-Amerika gazdag turistái között. Különösen kedvelt volt a város az orosz előkelőségek között. Villája volt Biarritzban Fjodor Ivanovics Saljapinnak. Itt töltötte 1897 nyarát Csehov, és az Amerikába költözését megelőző időt Vladimir Nabokov.
Hullámlovasok
[szerkesztés]Biarritz az európai hullámlovasok Mekkája. Az Atlanti-óceán hullámjárását kihasználó szörfösök 1957-ben álltak először deszkára a Vizcayai-öbölben. Az évente megrendezett Biarritzi szörffesztivált először 1993-ban rendezték meg a Côte des Basques-on. Ez ma Európa első számú hullámlovas eseménye.[4]
Panoráma
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Climat Aquitaine. Meteo France. [2019. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Biarritz–Pays–Basque (64). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Encyclopaedia of Surfing
Források
[szerkesztés]- Kis, Csaba. Franciaország. Medicina Könyvkiadó Rt. (1995). ISBN 9632438493
(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 40. oldal D7