Tuzson János (katona)
| Tuzson János | |
_portrait.jpg) | |
| Született | 1825. október 25. Bélafalva |
| Meghalt | 1904. január 2. (78 évesen) Sepsiszentgyörgy |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar (székely) |
| Szolgálati ideje | 1842–1876 |
| Egysége | 86. székely zászlóalj |
| Csatái | 1848–49-es forradalom és szabadságharc, azon belül ő volt a székely csapatok parancsnoka a Nyerges-tetői csatában |
| Kitüntetései | III. osztályú katonai érdemjel |
Kézdipolyáni Tuzson János (Bélafalva, 1825. október 25. – Sepsiszentgyörgy, 1904. január 2.) honvédőrnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, a Nyerges-tetői csata alatt a székelyekből álló sereg főparancsnoka.
Élete
[szerkesztés]Kisbirtokos nemesi családból származott. Tanulmányait a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben folytatta, 1842-ben pedig a 2. székely határőrezred tagja lett. Harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, több alkalommal kitüntették, őrnagyi rangig jutott. A szabadságharc leverése után osztrák fogságba esett és közlegényként sorozták be a császári hadseregbe. Egy év után leszerelt, a gróf Mikes család alkalmazottjaként dolgozott, majd megnősült és Gidófalván gazdálkodott. A kiegyezés után, 1869-ben visszakapta katonai rangját és a 24. honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnoka lett. 1876-ban alezredesként vonult nyugállományba. A Rikánbelüli Honvédegylet tagja majd elnöke. 1897-ben részt vett a Nyerges-tetői emlékmű avatásán.[1][2]
Szerepe a szabadságharcban
[szerkesztés]1848-ban zászlóaljával az erdélyi megyékbe küldték a román parasztmozgalmak megfékezésére, majd pedig a Délvidékre vezényelték. Októberben hadnagyi rangot kapott; részt vett a schwechati csatában. November végétől Bem József seregében harcol, részt vett a téli hadjáratban, ahol Nagyszeben ostrománál kitűnt vitézségével és századossá léptették elő. Ezután hazatért Háromszékre, ahol megszervezte a 86. székely zászlóaljat, mely a Kiss Sándor vezette brassói hadosztály alárendeltségébe került. A harcokban tanúsított vitézségéért Tuzson 1849. május 1-én III. osztályú katonai érdemjelet kapott, majd június 15-én őrnaggyá léptették elő, és zászlóaljparancsnok lett.[1][3]
Június 18–19-én Sibothnál próbálta meg fenntartani a beözönlő oroszokat, megakadályozva, hogy az ellenség megkerülje a tömösi hadállást.[4] Augusztus 1-én mintegy 1000 fős székely csapatával szembeszállt a 12 000 főt számláló, az Alekszandr Nyikolajevics Lüders vezette cári és az Eduard Clam-Gallas vezette császári haderővel a Hargita-hegységben fekvő Nyerges-tetőnél, megpróbálván megakadályozni, hogy az ellenség bejusson a Kászoni-medencébe. A székelyek hosszú ideig sikeresen kitartottak, azonban az orosz-osztrák sereg bekerítéssel fenyegette őket, így Tuzson feladta a hadállásokat és elvonult, majd megmaradt katonáival Gál Sándorhoz csatlakozott. A fegyvert Zsibónál tette le augusztus 25-én.[1]
Egyes legendák szerint a Nyerges-tetőnél Tuzsonnak mindössze 200 katonája volt, és egy román pásztor vezette hátukba az ellenséges hadakat,[5] azonban ezt sem a történészek, sem Tuzson visszaemlékezései nem erősítik meg.[6][7]
Emlékezete
[szerkesztés]- 2010-ben a háromszéki szabadságharcos évfordulófüzér programjában szerepelt Tuzson János honvéd alezredes szobrának leleplezése Kézdivásárhelyen. A szobrot Vetró András készítette, Tuzson Csaba (az alezredes leszármazottja) és felesége, Póka Erzsébet saját költségén állíttatta.[7]
- Szülőfalujának iskolája az ő nevét viseli.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Süli 72–73. o.
- ↑ Tuzson János mellszobrának ünnepélyes átvétele. Csíki Székely Múzeum, 2015. augusztus 1. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Arcanum. [2019. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Orbán Balázs. XXII. A rosnyói völgy: Erdenburg, Ferenczlyuk, és két Vidombak és Siboth., A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868)
- ↑ Úgy álltak helyt a székelyek, mint a spártai 300. 24.hu, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Süli 78. o.
- ↑ a b Tuzson János honvédőrnagy szobra Kézdivásárhelyen. Háromszék, 2010. március 17. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
- ↑ Itt születtem: Bélafalva. Napsugár, 2009. [2019. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Süli: Süli Attila: Tuzson János honvédőrnagy cikkei az 1848–49. évi szabadságharcban való működéséről. Korunk, XXVII. évf. 1. sz. (2016. január) ISSN 1222-8338
További információk
[szerkesztés]- Tuzson Balázs: Tuzson János 1848/49-es honvéd őrnagy élete és tevékenysége; szerzői, Bp., 2016
.svg){kind=small}