Perlrott-Csaba Vilmos

Perlrott-Csaba Vilmos
Székely Aladár felvétele (1925)
Született	1880. február 2. Békéscsaba
Elhunyt	1955. január 23. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Gráber Margit
Foglalkozása	festőművész tervezőgrafikus
Iskolái	Julian Akadémia
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-8-3)
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlrott-Csaba Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2. – Budapest, 1955. január 23.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője.

Életpályája

Perlrott Simon és Klein Regina (1840–1920) fia. Anyai nagyszülei Klein Sándor és Jónap Etelka voltak. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte.

A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett. Paul Cezanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrude Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben.

Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki.

1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

Művészete

Művészetében az új stílusok (fauvizmus, kubizmus, Pablo Picasso) iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét (Koszta József, Ferenczy Károly) ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, utolsó, halála előtti felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja, például A művésztelep kertje c. festménye 1950-ből.

Művei (válogatás)

Olajfestményeiből

• Ruhaszárítás (1905 magántulajdonban)
• Hasonfekvő akt (1907 magántulajdonban)
• Nagybányai utca (c. 1907 magántulajdonban)
• Ziffer Sándor arcképe (c. 1908 Magyar Nemzeti Galéria)
• Verőfényes udvar Nagybányán (1908 magántulajdonban)
• Önarckép szoborral (c. 1910 magántulajdonban)
• Fürdőző fiúk (c. 1910 Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
• Önarckép modellel (1910-12 JPM)
• Akt interieurben (c. 1911 magántulajdonban)
• Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
• Csendélet fotellel (1912 MNG)
• Modellek csendélettel és szoborral (1914 magántulajdonban)
• Kecskeméti utca cégérrel (c. 1915)
• Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
• Krisztus levétele a keresztről (1912-14 magántulajdonban)
• Park (1916 magántulajdonban)
• Modellek (1916 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Csendélet (1917 MNG)
• Wertheim am Main (1923 magántulajdonban)
• Nagybánya (c. 1925 magántulajdonban)
• Templom Párizsban (1926 magántulajdonban)
• Mosdó női akt (1927 MNG)
• Zazar part (Nagybánya) (1928 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Párizsi utca (c. 1930 Deák gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár)
• Domboldal őszi fával (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Szentendrei részlet (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Szentendrei táj (c. 1940 magántulajdonban)

Litográfiáiból

• Szent Sebestyén (1921 magántulajdonban)
• Siratás (1921 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba)
• Krisztus (Feltámadás) (1922 MNG)

Emlékezete

• Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig (1904-1914) c. kiállításon 2006-ban a Magyar Nemzeti Galériában együtt szerepeltek a régi nagybányai neósok és azok a modern magyar festők, akikre hatott a fauvizmus, s a többi 20. század elején jelentkező festészeti irányzat, posztimpresszionizmus, kubizmus, expresszionizmus: Berény Róbert, Czóbel Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor.

Művésztelepi és társasági tagság

• Nagybányai művésztelep
• Kecskeméti művésztelep
• MIÉNK
• Magyar Vadak
• KUT
• Szentendrei Festők Társasága

Irodalom

• Perlrott-Csaba Vilmos művészete / Bornemisza Géza előszavával ; Kassák Lajos bevezetésével. Budapest,: Dante Könyvkiadó, [1929] 15 p., 32 t.
• Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. ill.ISBN 963-7219-56-0

Források

• Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Perlrott-Csaba Vilmos lásd 733. p.
• Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Perlott Csaba Vilmos lásd 334-335. p. ISBN 963-8477-66-0
• Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006.

További információk

• Művei a Képzőművészet Magyarországon honlapján
• Élete, munkássága az art-portalon
• Perlrott Csaba Vilmos a Kieselbach Galéria honlapján
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 704. o.  Online elérés