Ugrás a tartalomhoz

Orbán Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Piraeus (vitalap | szerkesztései) 2008. július 14., 20:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Szépészeti beavatkozás, hogy ne törjön szét a szöveg.)
Orbán Viktor
Fájl:Orban 0524.jpg
A Magyar Köztársaság 4. miniszterelnöke
Hivatali idő
1998. július 6. – 2002. május 27.
ElődHorn Gyula
UtódMedgyessy Péter
Születési névOrbán Viktor Mihály
Született1963. május 31. (61 éves)[1][2][3]
Székesfehérvár
PártFidesz – Magyar Polgári Szövetség
VálasztókerületPest megyei lista
SzüleiSípos Erzsébet
Orbán Győző
HázastársaLévai Anikó
Gyermekei
Foglalkozásjogász
Iskolái
Valláskálvinizmus
Díjak
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Gregory the Great (Budapest, 2004. április 6., Juliusz Janusz)
  • Szent István-díj (2002)
  • HazteOir.org Prize
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje (2001)
  • Franz Josef Strauss Award (München, 2001, Alfred Bayer)
  • Szent Száva-rend (Budapest, 2022. szeptember, Porfirije Perić)
  • a Szerb Köztársaság Érdemrendje (Belgrád, 2022. szeptember, Aleksandar Vučić)
  • Order 8-September (2013. december 5., Gjorge Ivanov)
  • Magyar Érdemrend
  • Nagy Szent Gergely érdemrend
  • Gediminas-rend
  • Dostyk Order of grade I
  • Order of Glory and Honor
  • Order of the Republika Srpska
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje
  • Royal Order of Cambodia
Orbán Viktor aláírása
Orbán Viktor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31.) a Fidesz vezető politikusa, 1998–2002 között Magyarország miniszterelnöke volt.[4] Amatőr labdarúgó, a másodosztályú FC Felcsút igazolt játékosa. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük van.[5]

Pályája

Székesfehérváron született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatos osztályában. A gimnáziumban alapszervi KISZ-titkár volt. Katonaként Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1987-ben diplomázott. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Bibó István Szakkollégiumnak. Ezután két évig Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében.

Alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte a Fideszt. 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén tartott beszédében[6] szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, ezzel országosan ismertté vált.

Fájl:Orbán19890716.JPG
Orbán Viktor beszédet mond Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16-án

1989-1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

1992-től a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társai nehezményezését váltva ki ezzel. Az ellentétek végül Fodor Gábor és társainak (többek között Ungár Klára és Molnár Péter) távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz-Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét.

Az 1994. évi országgyűlési választások után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett.

Orbán Viktor a Parlamentben 1997-ben

Az 1998-as választásokkor koalíciós szövetséget kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a – Torgyán József által vezetett – Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal.

A Fidesz 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett (2002-ig). 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikor pártja hivatalosan is átlépett az Európai Néppártba. 2002-ben pártja a parlamenti választásokon ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben. A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[7][8]

2002 októbere óta az Európai Néppárt alelnöke. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)

A miniszterelnök 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került balatonőszödi beszédére a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy a miniszterelnöknek és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytathatta pártelnöki megbízatását.

Kapcsolata a sporttal

Labdarúgás

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. Gyerekkorában kisebb csapatokban játszott, 1999-ben lett a felcsúti csapat igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005-2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[9] 20 évesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy focistát alakított (karaktere nem szólalt meg).[10]

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás fellendítését. Ezen kívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a nőikézi csapattal is.[11] Az utánpótlás képzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futball Akadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott. [12]

Viktortotó

Saját honlapján keresztül életre hívott egy nyereményjátékot, ahol a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire lehetett tippelni. A játékban bárki részt vehetett, a tippek leadása online formában történt. A mérkőzés kimenetelét eltaláló játékos egy, a pontos eredményt megtippelő pedig három pontot szerzett. A győztes a legtöbb pontot szerző játékos lett. A verseny egy mellékágán a játékban részt vett 11 politikus is, a játékosok plusz pontokért megtippelhették, ki volt közülük a legjobb, illetve a legrosszabb az eredmények előrejelzésében. Az első három helyezettet díjazták: az első helyezésért egy tévét, a másodikért egy digitális videokamerát, a harmadikért egy iPod Nanót vehetett át a nyertes. [13][14]


Díjak, elismerések

  • A Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
  • Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
  • A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
  • A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
  • A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
  • „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
  • Mérite Européen díj (2004)
  • A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
  • Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta. (2000)
  • A Szent István-díj első kitüntetettje (2002 szeptemberében)
  • Esztergom díszpolgára (2006)
  • Csíkszereda - PRO URBE kitüntetés (2008)

Ajánlott irodalom

Interjúkötetei, beszédei

Róla

Jegyzetek

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Hivatalos honlap
  5. ↑ Hivatalos honlap
  6. ↑ Orbán Viktor beszéde Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16.
  7. ↑ Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 07.
  8. ↑ Kint is vagyok, bent is vagyok?, HVG, 2007. február 07.
  9. ↑ fcfelcsut.hu: Az FC Felcsút játékosai. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  10. ↑ Orbán Viktor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  11. ↑ origo.hu: Orbán lenne a felcsúti focimese hőse, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  12. ↑ Népszabadság online: Fociakadémia a felcsúti határban, 2008. április 19. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  13. ↑ pepsifoci.hu: Nyerj LCD tévét Orbán Viktortól foci Eb-tippedért! - elindult a Viktortotó, 2008. június 9. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  14. ↑ orbanviktor.hu: A Viktortotó hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2008. június 16.)

Külső hivatkozások

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

Interjúk


Elődje:
{{{előző}}} 		Utódja:
{{{következő}}}


Elődje:
{{{előző}}} 		Utódja:
{{{következő}}}
Elődje:
{{{előző}}} 		Utódja:
{{{következő}}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Viktor&oldid=3676761”