Ugrás a tartalomhoz

Ókánaánita ábécé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ókánaánita ábécé
TípusMássalhangzó-írás képírásjellegű
Nyelvekkánaáni nyelvek
IdőszakKr. e. 1400 – Kr. e. 1050
Felmenő írásrendszerekhieroglif írás
   proto-sínai ábécé
    ugariti
Leszármazott írásrendszerekföníciai ábécé
Unicode-tartományU+10900 – U+10915[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ókánaánita ábécé témájú médiaállományokat.

Az ókánaánita ábécé mássalhangzóírás, amelyet a késő bronzkor idejéről ismerünk. Huszonkét betűjét a kánaáni nyelvek írására használták; az utóbbiak az afroázsiai nyelvcsaládba tartoznak. A Kr. e. 15. században jelent meg, majd a Kr. e. 11. század folyamán eltűnt. Helyette a föníciai ábécé vált általánosan használatossá, amelynek eredetére vonatkozóan az ókánaánita és az ugariti ábécé is felmerülhet.

Története

[szerkesztés]

A (feltételezetten) az egyiptomi írásból kialakult ókánaánita ábécét szinte az összes ma vagy egykor használt ábécé ősének tekintik általában: felmenője a görög ábécének, a germán rúnáknak, a rovásírásnak és a latin ábécének is.[2] A héber írás áll hozzá legközelebb, mivel ebben csupán a betűalakok változtak meg. A héber nyelv a kánaáni nyelvek egyike, s így az ábécé által eredetileg jelölt nyelvhez hasonló hangkészlettel rendelkezik.

Az európai és közel-keleti írásmódok közös ősekénti meghatározása azonban nehézségekbe ütközik, amióta az ugariti ábécét ismerjük. Ugaritban nagyjából az ókánaánitával egyidőben alakult ki az ékírásnak az abugida változata, amelynek betűalakjai részben a szótagoló hettita ékírásból származnak, részben függetlenek és egyszerűbbek a korábban általános ékírásos jelektől. Az ugariti jelkészlet bővebb, és minden későbbi betűírás hangkészletének megfelelői megtalálhatók benne. Az ugariti és az ókánaáni írások nem függetlenek egymástól, de az egymásra hatás iránya vitatható.

Az ókánaánita elődeit a még képírásos jellegű középső bronzkori ábécék között kell keresni. Ezek az ábécék feltehetően több betűvel rendelkeztek, mint ahányat ma is ismerünk, és valószínűleg egy hang jelölésére több ábrát is alkalmazhattak.

Az egykoron használt betűrendi sorrend nem ismert, helyesebben a fennmaradt forrásokban többféle ábécé-sorrend is megtalálható.

Az ábécé

[szerkesztés]
20 helyreállított betűalak (jobbról balra olvasandók)
20 helyreállított betűalak (jobbról balra olvasandók)

A betűk nevei feltehetően az alábbiak voltak. A névtől jobbra olvasható a betű latin ill. görög megfelelője is (a három, a görögben ma már nem szereplő betűt már a klasszikus görögben is csak számok jelölésére használták). (A képen az ún. proto-sinai ábécé látható.)

  1. [ʔ] ʾalp „ökör” (A, alfa)
  2. [b] bet „ház” (B, béta)
  3. [g] gaml „teve” (C, G, gamma)
  4. [d] digg „hal” (D, delta)
  5. [h] haw / hll „örvendezés” (E, epszilon)
  6. [w] waw „kampó, horog” (F, U, V, W, Y, digamma, más néven fau)
  7. [z] zen /ziqq „kézbilincs” (Z, zéta)
  8. [x] ḥet (H, éta)
  9. [θ] ṭēt (Θ) „kerék” (théta)
  10. [j] yad „kéz, kar” (I, J, ióta)
  11. [k] kap „tenyér” (K, kappa)
  12. [l] lamd „ökörösztöke, ökörhajtó ostor” (L, lambda)
  13. [m] mem „víz” (M, mű)
  14. [n] naḥš „kígyó” (N, nű)
  15. [s] samek „hal” (kszí)
  16. [ʕ] ʿen „szem” (O, omikron)
  17. [p] piʾt „sarok” (P, pí)
  18. [s̴] ṣad „növény” (szadhe, más néven szampí)
  19. [q] qup (Q, koppa)
  20. [r] raʾs „fej” (R, rhó)
  21. [ʃ] šamš „nap, az ureusz” (S, szigma)
  22. [t] taw „jel, kézjegy” (T, tau)
ókánaán unicode
(U+…)
font
név ugariti ugariti név hangzás megfelelő betű…
az óperzsában a föníciaiban a héberben az etruszkban a görögben a latinban
10900
𐤀
alp 𐎀 alpa ʾa 𐎠 (a) א Αα Aa
10901
𐤁
bet 𐎁 beta b 𐎲 (ba) ב Ββ Bb
10902
𐤂
gaml 𐎂 gamla g 𐎥 𐎦 (ga, gu) ג Γγ Cc, Gg
𐎃 kha 𐎧 (xa) Χχ Chch

10903
𐤃
digg 𐎄 delta d 𐎭 𐎮 (da, di) ד Δδ Dd
10904
𐤄
haw 𐎅 ho h 𐏃 (ha) ה Εε Ee
10905
𐤅
waw 𐎆 uo/vo w 𐎺 𐎻 (va, vi) ו / Υυ Ff, Uu, Vv, Ww, Yy
10906
𐤆
zen 𐎇 zeta z 𐏀 (za) ז Ζζ Zz
10907
𐤇
het 𐎈 hota 𐎧 (xa) ח Ηη Hh
10908
𐤈
tet 𐎉 tet 𐎰 (tha) ט Θθ
10909
𐤉
jad 𐎊 jod y 𐎹 (ya) י Ιι Ii, Jj
1090A
𐤊
kap 𐎋 kaf k 𐎣 𐎤 (ka, ku) כ, ך Κκ Kk
𐎌 sin š 𐏁 (ša) ש () Σσς Ss
10914
𐤔
šinš sins š2 ש () Σσς Ss
1090B
𐤋
lamd 𐎍 lamda l 𐎾 (la) ל Λλ Ll
1090C
𐤌
mem 𐎎 mem m 𐎶 𐎷 𐎸 (ma, mi, mu) מ, ם Μμ Mm
𐎏 djal 𐎩 𐎪 (ja, ji)
1090D
𐤍
naḥš 𐎐 nun n 𐎴 𐎵 (na, nu) נ, ן Νν Nn
10906
𐤆
𐎑 zu 𐏀 (za) /

1090E
𐤎
samek 𐎒 szamka s 𐎿 (sa) ס Ξξ Xx
1090F
𐤏
en 𐎓 ʿain ʿ 𐎡 (i) ע Οο Oo
10910
𐤐
piʾt 𐎔 pu p 𐎱 (pa) פ, ף Ππ Pp

10911
𐤑
ṣad 𐎕 szade 𐏂 (ça) צ, ץ /
10912
𐤒
qup 𐎖 kopa q, 𐎤 𐎦 (ku, gu) ק Qq
10913
𐤓
raʾs 𐎗 rasa r 𐎼 𐎽 (ra, ru) ר Ρρ Rr
𐎘 tjanna 𐏂 (ça)
𐎙 / dzsain ġ 𐎩 𐎪 (ja, ji) ()
10915
𐤕
taw 𐎚 to t 𐎫 (ta) ת Ττ Tt
𐎛 i ʾi 𐎡 (i) /
𐎜 u ʾu 𐎢 (u)
𐎝 sszu ssu 𐏌 / 𐏍 (dh, bg, bu)
𐎟 központozó jel 𐏐
𐎃𐎌 kha+sin 𐏋 (xš, ḫš)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Megegyezik a föníciai írásjelek unicode-tartományával, a telepített fontkészlettől függően az ókánaáni vagy a föníciai jelenik meg ugyanazon a helyen.
  2. Diringer, David and Freeman, Hilda (1983) A History of the Alphabet. Headley-on-Thames: Gresham Books. ISBN 0-946095-03-5

Forrásművek

[szerkesztés]
  • (angol) Diringer, David and Freeman, Hilda (1983) A History of the Alphabet. Headley-on-Thames: Gresham Books. ISBN 0-946095-03-5
  • (angol) Healey, John. (1990) The Early Alphabet. London: British Museum.
  • (angol) Naveh, Joseph. (1982) The Early History of the Alphabet. Leiden: E.J. Brill; szintén: (Magnes Press: The Hebrew University, Jerusalem, 1987)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 354-359.

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ókánaánita ábécé témájú médiaállományokat.