Ugrás a tartalomhoz

1924. évi nyári olimpiai játékok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VIII. nyári olimpia
Adatok
RendezőPárizs,
 Franciaország
Nemzetek44
Sportolók3089
(2954 férfi, 135 nő)
Versenyszámok19 sportág,
126 versenyszám
Megnyitóünnepség1924. május 4.
Záróünnepség1924. július 27.
Hivatalos megnyitóGaston Doumergue
Sportolói esküGéo André
Arany
126		Ezüst
127		Bronz
125		Össz.
378
Magyar részvétel
Sportolók89 (86 férfi, 3 nő)
ZászlóvivőToldi Sándor
Arany
2		Ezüst
4		Bronz
4		Össz.
10
Pontszám69
Helyezés az éremtáblázaton13.
Helyezés a ponttáblázaton13.
 ← 19201928 → 

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VIII. nyári olimpiai játékokat 1924. május 4. és július 27. között rendezték meg a franciaországi Párizsban.

Párizst hat város[1] közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére. A versenyeket összesen nyolcvanöt versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk negyvennégy nemzet háromezer-nyolcvankilenc sportolója vett részt.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Ez volt az utolsó olimpia, amit Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek. 1925-ben Coubertint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a belga Henri de Baillet-Latour váltotta.
  • Coubertin javaslatára bevezették az ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben).
  • A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
  • Újdonság az olimpiai falu, mint a versenyzők befogadó, elszállásoló létesítménye.
  • Az Egyesült Államok ötpróbázója Robert LeGendre távolugrásban világrekordot ugrott, harminckét centiméterrel túlszárnyalva a távolugrásban aranyérmes honfitársa William DeHart Hubbard eredményét. LeGendre a távolugrásra nem volt benevezve.
  • Az antwerpeni olimpián háromszoros bajnok futó, Paavo Nurmi Párizsban öt aranyérmet nyert. A finn atléta az 1500 méteres és az 5000 méteres síkfutást úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között fél óra pihenő állt rendelkezésére. Nurmi mindkét számban új olimpiai csúcsot futott.
  • Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz - több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után - a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.
  • Az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert,[2] így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban nyert olimpiai érmet.
  • Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.
  • Először szerepelt a programban női vívás. Az első olimpiai bajnok női vívó a dán Ellen Osiier lett.
  • Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek. Az első olimpiai pontszerző magyar női olimpikon Tary Gizella, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.
  • A 100 méteres síkfutásban győztes Harold Abrahams és a 400 méteres síkfutásban győztes Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek.
  • A francia Roger Ducret az olimpia vívóversenyein öt érmet – köztük három aranyérmet – nyert.
  • Halasy Gyula és a finn Konrad Herbert agyaggalamblövészetben azonos, 98 körös olimpiai csúcsot jelentő eredményt ért el. A szétlövéskor Halasy tíz lövés közül tízszer talált, míg finn ellenfele egyszer hibázott. A később csapatban világbajnoki címet is szerzett sportlövőt méltán nevezte Krúdy Gyula egy cikkében „Magyarország legnyugodtabb emberének”.

Részt vevő nemzetek

[szerkesztés]
A résztvevők; kék=először, zöld=többedszer

A részt vevő nemzetek száma minden korábbi olimpiánál több volt, a háborúban vesztes országok többsége visszatérhetett az olimpiai közösségbe, azonban Németországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan ismét nem hívták meg. A versenyeken a következő negyvennégy ország sportolói vettek részt, az először szereplők vastagítással kiemelve:

Olimpiai versenyszámok

[szerkesztés]

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százharmincegy versenyszámot rendeztek. A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:

Versenyszámok az 1924. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág Egyéni Csapat nyílt
férfi női férfi női vegyes összesen
Atlétika 23 0 4 0 0 0 27
Birkózás 13 0 0 0 0 0 13
Evezés 1 0 6 0 0 0 7
Kerékpározás 3 0 3 0 0 0 6
Labdarúgás 0 0 1 0 0 0 1
Lovaglás 3 0 2 0 0 0 5
Lovaspóló 0 0 1 0 0 0 1
Műugrás 3 2 0 0 0 0 5
művészeti versenyek 0 0 0 0 0 5 5
Ökölvívás 8 0 0 0 0 0 8
Öttusa 1 0 0 0 0 0 1
Rögbi 0 0 1 0 0 0 1
Sportlövészet 6 0 4 0 0 0 10
Súlyemelés 5 0 0 0 0 0 5
Tenisz 1 1 1 1 1 0 5
Torna 8 0 1 0 0 0 9
Úszás 5 4 1 1 0 0 11
Vívás 3 1 3 0 0 0 7
Vitorlázás 1 0 2 0 0 0 3
Vízilabda 0 0 1 0 0 0 1
Összesen 84 8 31 2 1 5 131

Éremtáblázat

[szerkesztés]
Bővebben: Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

A 126 arany érmen tizenkilenc, az összesen 378 érmen huszonhét ország osztozott.

(A táblázatban a vendéglátó ország csapata eltérő háttérszínnel az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje[3] Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1.  Egyesült Államok (USA) 45 27 27 99
2.  Finnország (FIN) 14 13 10 37
3.  Franciaország (FRA) 13 15 10 38
4.  Nagy-Britannia (GBR) 9 13 12 34
5.  Olaszország (ITA) 8 3 5 16
6.  Svájc (SUI) 7 8 10 25
7.  Norvégia (NOR) 5 2 3 10
8.  Svédország (SWE) 4 13 12 29
9.  Hollandia (NED) 4 1 5 10
10.  Belgium (BEL) 3 7 3 13
13.  Magyarország (HUN) 2 4 4 10
Összesen 126 127 125 378

Magyar részvétel

[szerkesztés]

A súlyos háborús veszteségek után újjáéledő magyar sportot az olimpián – a körülményekhez képest jelentős számú – nyolcvankilenc sportoló képviselte. A részt vevő magyar versenyzők névsorát lásd az 1924. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar zászlóvivő Toldi Sándor atléta volt. A magyar sportolók tíz érmet, két arany-, négy ezüst és négy bronzérmet szereztek. A megszerzett hatvankilenc olimpiai pont hárommal volt több, mint az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Párizson kívül pályázott még Amszterdam, Barcelona, Los Angeles, Prága és Róma.
  2. ↑ Lauber Dezsővel közös pályaművel.
  3. ↑ Az éremtáblázat a művészeti versenyeken nyert érmeket nem tartalmazza

Források

[szerkesztés]
  • Paris 1924 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • 1924 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Párizs, 1924 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
  • Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:1924 Summer Olympics
A Wikimédia Commons tartalmaz 1924. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1924._évi_nyári_olimpiai_játékok&oldid=26516868”