Ugrás a tartalomhoz

Aktivin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az aktivin szerkezete

Az aktivin és az inhibin két, hasonló szerkezetű dimer fehérjekomplex, amelyeknek egymással ellentétes élettani hatása van. Az 1986-ban felfedezett[1][2] aktivin fokozza a follikuluszstimuláló hormon (FSH) szintézisét és kiválasztását és részt vesz a menstruációs ciklus szabályozásában. A test más részeiben egyéb funkciói is vannak, például a sebgyógyulásban és a magzati fejlődés során.[3] Ezzel szemben az inhibin gátolja az FSH termelését.[4] Az inhibin létezését már 1916-ban is feltételezték, de csak a 70-es években mutatta ki az amerikai Neena Schwartz és Cornelia Channing.[5]

Az aktivin két egyforma vagy nagyon hasonló béta-alegységből áll. Az inhibin két alegysége közül az egyik szintén az aktivinével azonos béta; a másik viszont egy, csak kevéssé hasonlító alfa-alegység.[6][7]

Szerkezete

[szerkesztés]

Mind az aktivin, mind az inhibin két-két alegységből álló dimer fehérjekomplex, ahol az alegységeket egyetlen diszulfid-híd köti össze.[8] Az összetevők két fehérjecsaládba, az alfa és béta családba tartoznak, amelyek között a szekvenciahasonlóság kb. 25%-os, míg a béta családon belül 65%-os az egyezés.[9] Az aktivin két azonos vagy egymással rokon béta alegységből áll, míg az inhibin egy béta és egy alfa összetevőt tartalmaz. Az alegységek többféle kombinációban állhatnak össze:

Csoport Hatás Komplex Alegységek
1 2
Inhibin gátolja az FSH-t Inhibin A α βA
Inhibin B α βB
Aktivin serkenti az FSH-t Aktivin A βA βA
Aktivin AB βA βB
Aktivin B βB βB

Az inhibin és az aktivin sematikus szerkezete

Emlősökben négy béta-alegység ismert (aktivin βA, βB, βC és βE), míg a karmosbékából leírtak egy ötödik típust (βD) is.[10][11]

A βC képtelen az alfa-alegységhez kötődni, így inhibinben nem található.[12]

Feladata

[szerkesztés]

Aktivin

[szerkesztés]

Aktivin a nemi szervekben, az agyalapi mirigyben, a méhlepényben és egyéb szervekben képződik:

  • a petefészek tüszőjében fokozza a follikuluszstimuláló hormon (FSH) kötődését. Erősíti a luteinizáló hormon hatását a petefészekben és a herékben, ezáltal közvetetten elősegíti a férfi nemi hormon szintézisét. Az aktivin férfiakban meggyorsítja a spermiumok termelődését.
  • nagy mennyiségben termelődik a sérült bőrben. Ha egérben génsebészeti módszerrel megnövelik a génje kifejeződését, az állat fokozott sebgyógyulást mutat. Kimutatták, hogy dózisfüggő módon stimulálja a bőr keratinocitáit és sztrómasejtjeit.[13]
  • az embrióban szabályozza a vese, a tüdő és a prosztata kialakulását. Az aktivin A kísérletes körülmények között fokozta a kollagén termelődést, ezért feltételezik, hogy aktiválja a fibroblasztokat.
  • aktivinhiány esetén az embrióban idegfejlődési zavarok lépnek fel.

Inhibin

[szerkesztés]

Az inhibin nőkben és férfiakban egyaránt csökkenti az FSH termelődését. A hipotalamusz gonadotropinfelszabadító hormonjára (amely az FSH-t szabályozza) nincs hatással.[14][15] Működése a különböző nemekben eltér:

Nőkben

[szerkesztés]

Inhibin a petefészekben, agyalapi mirigyben, méhlepényben, a sárgatestben és egyéb szervekben keletkezik.

Az FSH a petesejt tüszőinek granulosa sejtjeiben fokozza az inhibin termelését, amely viszont gátolja az FSH-t; vagyis egy negatív visszacsatolással szabályozza a hormon szintjét.

Az inhibin B szintje a tüsző fejlődésének elején-közepén, valamint az ovulációnál éri el csúcspontját. Az inhibin A koncentrációja a sárgatest-fázis közepén a legmagasabb. Az inhibin elválasztását a gonadotropinfelszabadító hormon csökkenti, az inzulinszerű növekedési faktor 1 pedig növeli.

Férfiakban

[szerkesztés]

Férfiakban a herék Sertoli-sejtjeiben képződik.[16] Termelését a férfi nemi hormonok elősegítik. Az inhibin helyi szinten szabályozza a spermiumok képződését.[17]

Klinikai jelentősége

[szerkesztés]

Aktivin

[szerkesztés]

A túlsúlyos személyek zsírszöveteiben magasabb az aktivin A szintje.[18] A fehérjekomplex segíti a zsírsejtek elődjeinek osztódását; ezzel szemben gátolja zsírsejtté való differenciálódásukat.[18] Ezenkívül makrofágokban fokozza a gyulladásos folyamatot megindító citokinek képződését.[18]

Az aktivin receptorában (ACVR1) történő egy bizonyos mutáció eredménye a fibrodysplasia ossificans progressiva, egy rendkívül ritka, halálos kimenetelű betegség, ahol a kötőszövet fokozatosan elcsontosodik.[19] A mutáció hatására a receptort normálisan gátló aktivin aktiválni fogja azt, ami hiperaktív csontnövekedést eredményez.[19] Az aktivin elleni antitesttel állatmodellben más sikeresen meg tudták előzni a betegség előrehaladását.[20]

Az ACVR1 más mutáció az agytumor egy fajtája, a glióma kialakulásához kapcsolhatóak.[21][22][23]

Inhibin

[szerkesztés]

A terhesség második harmadában végzett ún. hármas tesztet kiegészíthetik az inhibin A szintjének mérésével ("négyes teszt"). Magas koncentrációja Down-szindrómás magzatra utal.[24] A diagnosztikában a petefészekrák markereként is alkalmazható.[25][26]

Férfiakban a csökkent inhibin B-szint az alacsony spermiumszám jele lehet. Normális esetben koncentrációja 140 pg/ml, ami terméketlen férfiakban 80 pg/ml körüli.[27]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (1986) „Purification and characterization of an FSH releasing protein from porcine ovarian follicular fluid”. Nature 321 (6072), 776–9. o. DOI:10.1038/321776a0. PMID 3012369. 
  2. ↑ (1986) „Pituitary FSH is released by a heterodimer of the beta-subunits from the two forms of inhibin”. Nature 321 (6072), 779–82. o. DOI:10.1038/321779a0. PMID 3086749. 
  3. ↑ (2004. október 1.) „Activin: an important regulator of wound repair, fibrosis, and neuroprotection”. Molecular and Cellular Endocrinology 225 (1-2), 127–32. o. DOI:10.1016/j.mce.2004.07.011. PMID 15451577. 
  4. ↑ (2003. március 1.) „Do cycle disturbances explain the age-related decline of female fertility? Cycle characteristics of women aged over 40 years compared with a reference population of young women”. Human Reproduction 18 (3), 495–501. o. DOI:10.1093/humrep/deg138. PMID 12615813. 
  5. ↑ (2014. október 1.) „Inhibin at 90: from discovery to clinical application, a historical review”. Endocrine Reviews 35 (5), 747–94. o. DOI:10.1210/er.2014-1003. PMID 25051334. 
  6. ↑ (1988. április 1.) „Inhibin: definition and nomenclature, including related substances”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 66 (4), 885–6. o. PMID 3346366. 
  7. ↑ (2004. március 1.) „Inhibin/activin and ovarian cancer”. Endocrine-Related Cancer 11 (1), 35–49. o, Kiadó: Bioscientifica. DOI:10.1677/erc.0.0110035. PMID 15027884. 
  8. ↑ (1987. december 1.) „Inhibins and activins: chemical properties and biological activity”. Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine. Society for Experimental Biology and Medicine 186 (3), 253–64. o. DOI:10.3181/00379727-186-42611a. PMID 3122219. 
  9. ↑ (1994. január 1.) „The TGF-beta superfamily: new members, new receptors, and new genetic tests of function in different organisms”. Genes & Development 8 (2), 133–46. o. DOI:10.1101/gad.8.2.133. PMID 8299934. 
  10. ↑ (2006. november 1.) „The role of activin in neuropeptide induction and pain sensation”. Developmental Biology 299 (2), 303–9. o. DOI:10.1016/j.ydbio.2006.08.026. PMID 16973148. 
  11. ↑ (2008. március 1.) „Activins and activin antagonists in hepatocellular carcinoma”. World Journal of Gastroenterology 14 (11), 1699–709. o. [2009. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.3748/wjg.14.1699. PMID 18350601. PMC 2695910. (Hozzáférés: 2009. április 18.) 
  12. ↑ (2000. december 1.) „Localization of activin beta(A)-, beta(B)-, and beta(C)-subunits in humanprostate and evidence for formation of new activin heterodimers of beta(C)-subunit”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 85 (12), 4851–8. o. DOI:10.1210/jc.85.12.4851. PMID 11134153. 
  13. ↑ (2005. szeptember 1.) „Activin controls skin morphogenesis and wound repair predominantly via stromal cells and in a concentration-dependent manner via keratinocytes”. The American Journal of Pathology 167 (3), 733–47. o. DOI:10.1016/S0002-9440(10)62047-0. PMID 16127153. PMC 1698729. [halott link]
  14. ↑ (2005) „Inhibins in female and male reproductive physiology: role in gametogenesis, conception, implantation and early pregnancy”. Human Reproduction Update 11 (2), 123–35. o. DOI:10.1093/humupd/dmh057. PMID 15618291. 
  15. ↑ First Aid for the USMLE Step 1. McGraw Hill, 534. o. (2012). ISBN 978-0-07-177636-3 
  16. ↑ (1989. október 1.) „Stimulation of Sertoli cell inhibin secretion by the testicular paracrine factor PModS”. Molecular and Cellular Endocrinology 66 (2), 239–49. o. DOI:10.1016/0303-7207(89)90036-1. PMID 2515083. 
  17. ↑ (2001. november 1.) „Inhibin B in male reproduction: pathophysiology and clinical relevance”. European Journal of Endocrinology / European Federation of Endocrine Societies 145 (5), 561–71. o. DOI:10.1530/eje.0.1450561. PMID 11720872. 
  18. ↑ a b c (2010) „Activin a plays a critical role in proliferation and differentiation of human adipose progenitors”. Diabetes 59 (10), 2513-2521. o. DOI:10.2337/db10-0013. PMC 3279533. 
  19. ↑ a b (2006. május 1.) „A recurrent mutation in the BMP type I receptor ACVR1 causes inherited and sporadic fibrodysplasia ossificans progressiva”. Nature Genetics 38 (5), 525–527. o. DOI:10.1038/ng1783. PMID 16642017. 
  20. ↑ Julie Steenhuysen: Regeneron scientists discover key to excess bone growth in rare disease. Reuters, 2015. szeptember 2.
  21. ↑ (2014. május 1.) „Recurrent activating ACVR1 mutations in diffuse intrinsic pontine glioma”. Nature Genetics 46 (5), 457–61. o. DOI:10.1038/ng.2925. PMID 24705252. PMC 4018681. 
  22. ↑ Cure Brain Cancer - News - Multiple Breakthroughs in Childhood Brain Cancer DIPG. Cure Brain Cancer Foundation. [2020. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  23. ↑ (2014. május 1.) „Genomic analysis of diffuse intrinsic pontine gliomas identifies three molecular subgroups and recurrent activating ACVR1 mutations”. Nature Genetics 46 (5), 451–6. o. DOI:10.1038/ng.2936. PMID 24705254. PMC 3997489. 
  24. ↑ (1996. május 1.) „Dimeric inhibin A as a marker for Down's syndrome in early pregnancy”. The New England Journal of Medicine 334 (19), 1231–6. o. [2008. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1056/NEJM199605093341904. PMID 8606718. (Hozzáférés: 2017. január 24.) 
  25. ↑ (2007. április 1.) „Inhibin as a diagnostic marker for ovarian cancer”. Cancer Letters 249 (1), 14–7. o. DOI:10.1016/j.canlet.2006.12.017. PMID 17320281. 
  26. ↑ (2004. október 1.) „Inhibins and ovarian cancer”. Molecular and Cellular Endocrinology 225 (1-2), 65–71. o. DOI:10.1016/j.mce.2004.02.014. PMID 15451569. 
  27. ↑ (2009. december 1.) „Inhibin B reference data for fertile and infertile men in Northeast America”. Fertility and Sterility 92 (6), 1920–3. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2008.09.033. PMID 19006797. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Activin and inhibin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aktivin&oldid=27193594”