Albaret-le-Comtal
Albaret-le-Comtal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Languedoc-Roussillon | ||
Megye | Lozère | ||
Kerület | Mende | ||
Kanton | Fournels | ||
Településtársulás | Hautes Terres Településtársulás | ||
Polgármester | Clément Donnadieu (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 48001 | ||
Irányítószám | 48310 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 151 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 6,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1012 m | ||
Terület | 29,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 52′ 30″, k. h. 3° 07′ 38″44.875000°N 3.127222°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 30″, k. h. 3° 07′ 38″44.875000°N 3.127222°E | |||
Albaret-le-Comtal weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Albaret-le-Comtal témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Albaret-le-Comtal - község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 186 lakosa volt. A falu legfontosabb gazdasági ágazata a tejtermelő szarvasmarhatartás.
Fekvése
[szerkesztés]Albaret-le-Comtal a Margeride-hegység nyugati előterében fekszik, 1012 méteres (a községterület 740-1161 méteres) tengerszint feletti magasságban. Nyugati határát a Bès folyó (melynek vizét a grandvali gáttal felduzzasztották) szurdoka, északi határát pedig a Peyrebesse patak alkotja. Ez a két vízfolyás egyben Lozère és Cantal megyék határát is alkotja. A község területének 26%-át (783 hektár) erdő borítja.[2]
Nyugatról Maurines és Fridefont, északkeletről Faverolles, Saint-Marc és Saint-Just, keletről Les Monts-Verts, délről pedig Arzenc-d’Apcher és Termes községekkel határos. A D12-es út köti össze Fournels-lel (7 km), a D65-ös pedig Saint-Chély-d’Apcher-val (15 km).
A község központja Albaret és a tőle 1 km-re a Rau patak völgyében fekvő Albaret-le-Bas, hozzátartoznak Le Crouzet, Andes, La Bastide és Montaigut tanyák is.
Története
[szerkesztés]A falu már a Római Birodalom idejében létezett, nevét a nyírfa latin nevéből (betulus alba) származtatják. A középkorban kolostor létesült itt, mely a mende-i püspökség alá tartozott. A falu a történelmi Gévaudan és Auvergne tartományok határán fekszik. 1917-1919 között kis vízierőművet építettek (Centrale du Vergne), mely a Saint-Chély-d´Apcher-i kohászat számára termelt áramot.[3] Az elvándorlás következtében 1793-1999 között a község lakosságszáma ¼-ére csökkent. A községben egy ortopédiai felszereléseket gyártó üzem (Delcros) működik.[2]
Demográfia
[szerkesztés]
|
|
|
Nevezetességei
[szerkesztés]- Román stílusú temploma a 13. században épült, harangtornya különlegességnek számít (négy harang egymás fölött). A templom berendezéséhez tartoznak Szent József és Keresztelő Szent János faszobrai, valamint egy 18. századi Szűz Mária-szobor. A templom falán napórát helyeztek el, mellette pedig két vaskeresztet, melyeknek fő motívumai a liliom, a nap és a hold.
- A Puech de Montaigut 1136 méteres csúcsán felállított 7 méter magas vaskereszttől szép kilátás nyílik a Margeride- és a Cantal-hegységekre.
- Régi útmenti keresztek láthatóak Montaigutnál, valamint a Saint-Chély-d’Apcherbe vezető út mellett a Le Crouzet-i elágazásnál.
- Az első világháború áldozatainak emlékművét 1924-ben állították.[3]
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populations légales 2021
- ↑ a b Archivált másolat. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)