Ugrás a tartalomhoz

Aranyos elefántcickány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyos elefántcickány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Altörzs: Gerincesek
Osztály: Emlősök
Rend: Elefántcickány-alakúak
Család: Elefántcickány-félék
Nem: Rhynchocyon
Tudományos név
Rhynchocyon chrysopygus
(Günther, 1881)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyos elefántcickány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos elefántcickány témájú médiaállományokat és Aranyos elefántcickány témájú kategóriát.

Az aranyos elefántcickány (Rhynchocyon chrysopygus) az elefántcickány-félék családjába tartozó, veszélyeztetett emlősfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az aranyos elefántcickányok testhossza 23–26 cm, farkuk 21–23 cm-es, súlyuk pedig átlagosan 0,54 kg; ezzel az elefántcickányok közül ők a legnagyobbak. Rokonaihoz hasonlóan erősen megnyúlt, hegyes, mozgékony orral rendelkezik. Megkülönböztető jellege, hogy farán jókora aranysárga folt található, homloka pedig aranyosbarna. Bundája egyébként sötét vörösbarna, szőrzete fényes és merev szálú. A faron lévő folt alatt egy megvastagodott bőrterület található, egyfajta bőrpajzs, ami a hímek esetében vastagabb és feltételezik, hogy a többi hím harapásaitól védi az állatot. Mancsai és csupasz fülei feketék. Ritkás szőrű farkának többsége is fekete, de utolsó harmada fehér. A hímek szemfogai hosszabbak (6,6 mm szemben a nőstények 4,6 mm-es fogával).

Előfordulása

[szerkesztés]

Csak Kenya tengerpartjánál honos, egy erősen limitált területen. Legnagyobb populációja a 372 km²-es Arabuko-Sokoke erdő, ahol kb. 10-20 ezer példánya élhet. Néhány másik közeli, parti erdőben is megtalálták, de ezek a helyszínek jóval kisebbek (esetenként 1 km²-nél kisebbek) és kétséges, hogy fennmaradnak-e.

Az aranyos elefántcickány erdőkben, bozótosokban fordul elő.

Életmódja

[szerkesztés]

Az elefántcickányok monogámak, párban élnek, amely csak az egyik fél pusztulásával bomlik fel. A páros kb 1,7 hektáros területen belül mozog és territóriumukat megvédik fajtársaikkal szemben. A hím behatolóval a páros hím tagja, a nőstényekkel a nőstény száll szembe. Veszély esetén farkával ütemesen csapkodja a talajt és ha a ragadozó közelebb jön, ugrálva elszalad; mindkét esetben a ritmusos csapkodó hang figyelmezteti fajtársait a veszélyre. Nappal aktívak, éjjel a talajba vájt és levelekkel kibélelt vackukban alszanak. Az elefántcickányok 1-3 naponta készítenek új vackot; a munka mintegy két óráig tart.

Rovarevő. Hosszú, érzékeny orrával az avarban turkálva keresi táplálékát, a gilisztákat, százlábúakat, pókokat és rovarokat.

Természetes ellenségei közé főleg a rétihéják és a kígyók (fekete mamba, kobrák, stb.) tartoznak.

Párzásukra az év bármelyik szakaszában sor kerülhet. A nőstény 42 napos vemhesség után hozza világra egyetlen kölykét. Az újszülött elefántcickányok két hétig a vacokban maradnak, anyjuk eddig szoptatja őket. Ezután még kb. öt napig követik anyjukat táplálékszerző útjaikon, majd teljesen önellátóakká válnak. A fiatal állat még 5-20 hétig szülei territóriumán belül marad, amíg meg nem szeri saját területét. Élettartamuk a vadonban 4-5 év.

Környezetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az aranyos elefántcickány a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett státusszal szerepel. Elterjedési területe nem haladja meg az 5000 km²-t és populációi elszigeteltek. Kisebb állományait elsősorban az erdőirtás, kisebb mértékben a vadászat fenyegeti.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aranyos_elefántcickány&oldid=25060992”