Asztúriai nyelvtan

Az asztúriai nyelv a spanyolországi Asztúria (Asturies) tartományban és környékén, valamint Észak-Portugáliában (Pertual) beszélt, a kasztíliaihoz közel álló újlatin nyelv(változat). Sokáig csak a spanyol nyelv egyik északi dialektusának tekintették, de 1998 óta Asztúriában a spanyol mellett hivatalosan is használhatóvá vált.

Kiejtés és írás (Pronunciación y escribu)

Az ábécé (Alfabetu)

Az asztúriai ábécé: a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ll, m, n, ñ, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

A betűk nevei: a, be, ce, che, de, e, efe, gue, hache, i, jota, ca, ele, elle, eme, ene, eñe, o, pe, cu, erre, ese, te, u, uve, uve doble, xe (equis), ye (i griega), ceda.

Helyesírás (Escribu)

A j, k, w csak idegen eredetű nevekben fordul elő, kiejtésük megegyezik az átadó nyelv kiejtésével.

A kettőshangzókban található [j] hangot mindig i betűvel írjuk: llei [ʎej]. Ezzel szemben az és-t jelentő y-t és a hangsúlytalan tárgyesetű egyes szám harmadik személyű őt-et jelentő -y névmást mindig y-nal írjuk, habár kiejtése [i]: Xabel y Sandra [ʃa'bel i'sandra]; Dixo-y que sí ['diʃoi ke'si].

A szóvégi hangsúlytalan [u] hang írásképe u, és nem o, mint a spanyolban: gatu ['gatu] (spanyol gato).

A de, en, la, me, que, se, te szavak magánhangzóval és néma h-val kezdődő szavak előtt lerövidülnek: d', n', l', m', qu', s', t': d'esti, foi n'ochobre, l'asturiana, si m'apurres el llibru, qu'ésti, cuando s'escuenda, nun t'envizques. Hasonló a helyzet a pa esetében is (p'), de ez csak a- és ha- kezdetű szavaknál érvényesül: p'arriba. Szintén rövidülés lép fel az el esetében is, de itt nemcsak a magánhangzóval kezdődő szavak előtt lép fel (l'), hanem magánhangzóra végződő szavak után (de nem az y, o, -y szavak után) is ('l). Ha két magánhangzó között található, akkor a kezdőhanghoz csatlakozik. Pl.: ye l'árbor, canta'l carru, de Xuan y el fíu. Que és el találkozása: que'l lesz.

Kiejtés (Pronunciación)

Magánhangzók (Vocales)

a: palócos, rövid á [a]: casa ['kasa]
e: zárt, rövid é [e]: celebru [θelebru]
i: magyar i [i]: vidaya [bi'daja]
o: magyar o [o]: polmón [pol'mon]
u: magyar u [u]: zucre ['θukre]

Kettőshangzók (Diptongos)

Az i, u hangok (e, i előtt az ü is), ha magánhangzó mellé kerülnek, félhangzóvá válnak [j], [w]: tiesta ['tjesta], llei [ʎej], angüeña [an'gweɲa], bocaráu [boka'raw].

Mássalhangzók (Consonantes)

A mássalhangzók közül a b, d, g, l, m, n, p, t kiejtése megegyezik a magyaréval: [b], [d], [g], [l], [m], [n], [p], [t]: adobíu [ado'biw], merienda [mi'rjenda], pigazu [pi'gaθu], coral [ko'ral], mexella [mi'ʃeʎa], ruindá [rwin'da], chepa ['t͡ʃepa], estantín [istan'tin]. A többi betű kiejtése:

c: e, i előtt „selypített” sz [θ], más esetben magyar k [k]: abociada [abo'θjada], coraes [ko'raes]
ch: magyar cs [t͡ʃ]: espicha [es'pit͡ʃa]
f: Kelet-Asztúriában és Leónban a szó eleji, magánhangzó előtti helyzetben magyar h [h], máshol magyar f [f]: facer [fa'θer]/[ha'θer]
h: mindig néma [-]: hai [aj]
ll: lágy l [ʎ]: lloréu [ʎo'rew]
ñ: magyar ny [ɲ]: fariñes [fari'ɲes]
qu: magyar k [k]: flaquez [fla'keθ]
r: szó elején erősen pergetett r [r:], egyébként magyar r [r]: rodía [r:o'di.a], altor [al'tor]
rr: erősen pergetett r [r:]: ñarres [ɲa'r:es]
s: magyar sz [s]: pisu ['pisu]
v: magyar b [b]: parva ['parba]
x: magyar s [ʃ]: pexe ['peʃe]
y: magyar j [j]: ayu ['aju]
z: selypített sz [s]: zume ['θume]

Hangsúly (Acentuación)

Az asztúriai szavak általában az utolsó előtti szótagjukon hangsúlyosak, ha magánhangzóra és-n-re végződnek. Mássalhangzóra (kivéve-n-re) végződő szavak véghangsúlyosak. Az egyéb eseteket ékezet jelöli (acentuación diacrítica), kettőshangzóknál az első betűre kerül az ékezet.

A következő szavakban a hangsúlyjel csak jelentésmegkülönböztető szerepű:

a (elöljáró) - á (felkiáltás)
ca (határozatlan) - cá (a casa rövid alakja)
del (de + el) - dél (de + él)
el (névelő) - él (névmás)
mas (felszólító mód) - mas (melléknév)
na (en + la) - ná (a nada rövid alakja)
nel (en + el) - nél (en + él)
nos (hangsúlytalan névmás) - nós (a nosotros rövid alakja)
nun (en + un) - nún (en + ún)
pa (elöljáró) - pá (főnév)
tan (kötőszó) - tán ( a tar ige egyik alakja)
se (visszaható névmás) - sé (a ser/saber igék egyik alakja)
si (kötőszó) - sí ("igen")
un (névelő) - ún (jelző)
vos (hangsúlytalan névmás) - vós (a vosotros rövid alakja)
ya (felszólító mód) - yá (melléknév)

A névelők (Artículu)

A határozott névelők

A névelők a vonatkozó szó nemétől és számától függenek:

Hímnemű egyes számban mássalhangzó előtt el, magánhangzó előtt l', többes számban los: el llobu, l'abogáu, los antioyos.
Nőnemű egyes számban mássalhangzó előtt la, magánhangzó előtt l', többes számban les: la casa, l'abogada, les fusties.
Egyes esetekben találkozhatunk a lo semlegesnemű alakkal is, mely általában megszámlálhatatlan szavakkal áll együtt, többes számban a hímnemű alak használatos helyette: lo pelo.

A határozott névelő összeolvadhat az előtte álló a, con, de, en, pa, per, por, so elöljárószókkal, valamint a tou alakjaival, a, de, pa, so esetében csak hímnemben: al, del, pal, sol, a többinél mindig: con - col, cola, colo, colos, coles; en - nel, na, no, nos, nes; per - pel, pela, pelo, plos, peles; por - pol, pola, polo, polos, poles és tou el - tol, toa la - tola, too, lo - tolo, toos los - tolos, toes les - toles.

A határozatlan névelők

Hasonló módon osztályozzuk a határozatlan névelőket is, melyek: un, una, uno; unos, unas. A többes számú alakok jelentése néhány. Csak az en elöljáróval olvadnak össze: nun, nuna, nuno, nunos, nunes.

A számnévként használt ún, una összekapcsolódik az előtte álló cada-val: caún, caúna.

A főnevek (Nomes)

A névszók nemei (Xéneru)

Az asztúriai főnevek két csoportba sorolhatóak: hímneműek és nőneműek közé. Legtöbb esetben a szavak névelőjéből és véghangzójából megállapíthatjuk a nemét.

Végződés alapján hímneműek az -u (a népnyelvben ez gyakran -o-nak hangzik, és így is írják!) hangra végződő szavak, nő-a-ra végződőek. Más esetben csak a névelő alapján dönthetjük el az adott szó nemét.

Legtöbbször a hímnemű szóból tudjuk származtatni a nőnemű alakokat:

-u - -a: el llobu - la lloba
-e - -a: el xastre - la xastra
-áu - -ada: l'abogáu - l'abogada
-éu - -eda: el fresnéu - la fresneda
-íu - -ida: el berríu - la berrida; de: el fíu - la fía, …
mássalhangzó - mássalhangzó + -a: el rapaz - la rapaza

Néhány esetben különleges képzésű a nőnemű alak: l'alcade - l'alcadesa, el papa - la papisa, el rei - la reina.

Van néhány olyan főnév is, mely nem változik nemek szerint: el xurista - la xurista

Néhány főnév esetében külön szó van a két nemre: home - muyer, pá - ma, xenru - nuera.

A többes szám (Plural)

A hímnemű főnevek többes számai:

-u végűek: az -u cseréje -os-ra: llobu - llobos, deu - deos
-ín, -z végűek: -os raggal: xatín - xatinos, maíz - maizos
-a, -e végűek: az -a, -e cseréje -es-re: cura - cures, ferre - ferres
mássalhangzó végűek: -es raggal: llagar - llagares (ez utóbbi csoportnál helyesírási változás lép fel: c → qu, g → gu, gu → gü, z → c)
hangsúlyos magánhangzó vagy magánhangzó + i végűek: -s raggal: esquí - esquís, rei - reis
-s-re végződő hangsúlytalan szótag végűek: változatlan marad: llunes - llunes

A nőnemű főnevek többes számai:

-a, -da, -e, -o végűek: az -a, -da, -e, -o cseréje -es-re: neña - neñes, partida - partíes, xarré - xarrés, mano - manes, xiga - xigues (ez utóbbi csoportnál helyesírási változás lép fel: c → qu, g → gu, gu → gü, z → c)
hangsúlyos magánhangzó vagy mássalhangzó végűek: -es raggal: probitú - probitues, canal - canales
-o (nemzetközi szavak!) vagy magánhangzó + i végűek: -s raggal: moto - motos, llei - lleis
-s-re végződő hangsúlytalan szótag végűek: változatlan marad: tesis - tesis

Létezik néhány olyan szó is, amelynek nincsen egyes számú alakja: los antioyos, les fusties

A melléknevek (Axetivu)

A melléknevek általában nemben és számban illeszkednek a vonatkozó alanyhoz. A megszámlálhatatlan főnevek esetében, ha a jelző a főnév után, vagy állítmányként áll, használatos az ún. semlegesnem (Neutru), mely mindig -o [o] végződésű: el neñu malu - el mesa mala - el carbón malo.

A melléknevek között találunk néhány olyat is, amelyek nem változnak nemek szerint: azul.

A melléknevek többes száma is -s, képzésük megegyezik a főnevekével.

A határozószók (Alverbiu)

Kétféle határozószó létezik a nyelvben: az "eredeti" és a képzett, ez utóbbit az -(a)mente képzővel alkothatjuk: siquieira - siquieiramente.

A semleges alakú mellékneveket használhatjuk határozóként is: Xuan faló serio (= seriamente).

Tagadásra a non és a nun is használatos, a nun igékkel és névmásokkal áll, egyéb esetben a non használatos: Nun me da más dicite que non.

Különleges helyzetű az ú határozószó, mely igével hová? jelentésű, ige nélkül pedig hol van?-ként fordítjuk: ¿Ú vas? - ¿Ú María? Összeolvad a la, lo, lu, los, les névmásokkal: úla, úlo, úlu, úlos, úles.

Névmások (Pronomes)

Személyes névmások (Pronomes personales)

Az alanyesetű személyes névmások a következők: yo, tu, él-elli/ella/ello; nos(otros)/nosotres, vos(otros)/vosotres, ellos/elles. A harmadik személyű névmások összekapcsolódnak az előttük álló en-nel: nél, nelli, nella, nello; nellos, nelles.

A tárgyesetű alakok: direkt tárgy: me, te, lu/la/lo, nos/mos, vos, los/les, indirekt tárgy: me, te, -y, nos/mos, vos, -yos/-ys. Elöljárók után a direkt tárgyi alak áll.

Az asztúriaiban a tárgyas névmások mindig az ige mögé kerülnek: direkt tárgy: Tienles en casa., indirekt tárgy: Tráxo-y los llibros pela nueche.

Normál esetben több egymás mellé kerülő névmás mind az ige után áll, egybeírva azzal: dixistimelo (dixisti.me.lo). Tagadásban azonban a névmások a tagadószó mögé kerülnek, mind különírva: nun me lo dixisti. Alárendelő szerkezetekben, kérdésekben a kérdő/vonatkozó névmás után állnak: ¿Quién lo dixo?, Dixo que-y lo traxeren.

Visszaható névmás (Pronomes reflesivos)

Csak harmadik személyben van önálló alakja, más személynél a személyes névmás tárgyesetű alakjait használjuk: direkt tárgy esetén: me, te, se, nos, vos se, indirekt tárgy esetén: me, te, si, nos, vos si.

Birtokos névmások (Pronomes posesivos)

A birtokos névmásokat nemben, és számban egyeztetni kell a vonatkozó szóval.

Jelzői alakok:

	Egyes szám	Többes szám
1. sz.	míu, mía, míomíos, míes	nues(tr)u, nues(tr)a, nues(tr)onues(tr)os, nues(tr)es
2. sz.	tuyu, tuya, tuyotuyos, tuyes	vues(tr)u, vues(tr)a, vues(tr)ovues(tr)os, vues(tr)es
3. sz.	suyu, suya, suyosuyos, suyes	suyu, suya, suyosuyos, suyes

Önálló alakok (zárójelben a nyugat-asztúriai formák):

	Egyes szám	Többes szám
1. sz.	el/la mío (la mía)los/les míos (les mías)	el nues(tr)u, lanues(tr)alos nues(tr)os, les nues(tr)es
2. sz.	el/la to (la túa)los/les tos (les túas)	el vues(tr)u, la vues(tr)alos vues(tr)os, les vues(tr)es
3. sz.	el/la so (la súa)los/les sos (les súas)	el/la so (la súa)los/les sos (les súas)

Ha a családdal kapcsolatos kifejezésekben használjuk az önálló alakokat, akkor a névelő elhagyható: La mío casa - Mío casa.

Létezik a birtoklás kifejezésének egy másik formája, ez a de elöljáróval történik. Elsősorban E. 3.-ban használatos, a birtokos személyének pontosabb meghatározása végett. Ugyanígy használhatjuk a de birtokos elöljárót a semlegesnemű alakokkal is: de mio, de to, de so; de nueso, de vueso, de so.

Mutató névmások (Pronomes demonstrativos)

A közelre mutató névmások, melyek a beszélőre vonatkozva közel vannak: esti/esta/esto, estos/estes (ez, ezek). A távolra mutató névmások, melyek a beszélőre vonatkozva távol vannak: esi/esa/eso, esos/eses (az, azok). Ha a tárgy mind a beszélőtől, mind a hallgatótól távol van: aquel(li)/aquella/aquello, aquellos/aquelles (amaz, amazok). Mind összekapcsolódik az előtte álló en-nel, pl: en esta - nesta, en eso - neso, en aquelos - naquelos.

Az ige (Verbu)

Az igék általában önállóan állnak, mivel kifejezik a beszélő személyét, az alanyt nem kell kitenni.

Szabályos igék (Verbos Regulares)

Az asztúriaiban három igeragozás van, főnévi igenevük alapján különböztethetők meg: 1. ragozás: -ar, 2. ragozás: -er, 3. ragozás: -ir. Egyes nyelvjárásoktól eltekintve nincsenek összetett igealakok.

Fontos tudnivaló, hogy ha a főnévi igenevet összekapcsoljuk nem alanyi névmással, akkor az elveszti a végső -r betűjét: ver + lu → velu, baxar + -y → baxa-y. Hasonló a helyzet a többes szám első személyű -mos rag végső -s-szével is nos előtt: llavamos + nos → llavamonos, facemos + nos → facémonos.

A következőkben a falar, esparder, apurrir főnévi igenevű (Infinitivu) igéken keresztül ismerkedünk meg az igealakokkal.

Kijelentő mód - Jelen idő (Presente d'Indicativu)

Kifejezi a jelen idejű mindennapos cselekvést, a pillanatnyi cselekvést, valamint a "történelmi jelent" (ez utóbbit magyarra múlt idővel fordítjuk).

falar: falo, fales, fala, falamos, faláis, falen
esparder: espardo, espardes, esparde, espardemos, espardéis, esparden
apurrir: apurro, apurres, apurre, apurrimos, apurrís, apurren

Kijelentő mód - Befejezett jelen idő (Pretéritu Imperfeutu d'Indicativu)

Kifejezi egy cselekvés befejezett voltát.

falar: falaba, falabes, falaba, falábemos/falábamos, falabeis/falabais, falaben
esparder: espardía, espardíes, espardía, espardíemos/espardíamos, espardíeis/espardíais, espardíen
apurrir: apurría, apurríes, apurría, apurríemos/apurríamos, apurríeis/apurríais, apurríen

Kijelentő mód - Múlt idő (Pretéritu Indefiniu d'Indicativu)

Ez az igeidő fejezi ki a múltban megtörtént általános cselekvéseket.

falar: falé, falasti/falesti, faló, falemos, falastis/falestis, falaron
esparder: espardí, espardisti/espardiesti, espardió, esoardimos/espardiemos, espardistis/espardiestis, espardieron
apurrir: apurrí, apurristi/apurriesti, apurrió, apurrimos/apurriemos, apurristis/apurriestis, apurrieron

Kijelentő mód - Régmúlt idő (Pretéritu Pluscuamperfectu de Indicativu)

Ez az igeidő fejezi ki a múltban már befejezett cselekvéseket.

falar: falare/falara, falares/falaras, falare/falara, faláremos/faláramos, falareis/falarais, falaren/falaran
esparder: espardiere/espardiera, espardieres/espardieras, espardiere/espardiera, espardiéremos/espardiéramos, espardiereis/espardierais, espardieren/espardieran
apurrir: apurriere/apurriera, apurrieres/apurrieras, apurriere/apurriera, apurriéremos/apurriéramos, apurriereis/apurrierais, apurrieren/apurrieran

Kijelentő mód - Jövő idő (Futuru d'Indicativu)

Ez az igeidő fejezi ki a jövő idejű cselekvéseket.

falar: falaré, falarás, falará, falaremos, falaréis, falarán
esparder: esparderé, esparderás, esparderá, esparderemos, esparderéis, esparderán
apurrir: apurriré, apurrirás, apurrirá, apurriremos, apurriréis, apurrirán

Kötő mód - jelen idő (Presente de Suxuntivu)

falar: fale, fales, fale, falemos, faléis, falen/falan
esparder: esparda, espardas, esparda, espardamos, espardís, espardan
apurrir: apurra, apurras, apurra, apurramos, apurráis, apurran

Kötő mód - folyamatos jelen idő (Pretéritu Imperfeutu de Suxuntivu)

falar: falare/falara, falares/falaras, falare/falara, faláremos/faláramos, falareis/falarais, falaren/falaran
esparder: espardiere/espardiera, espardieres/espardieras, espardiere/espardiera, espardiéremos/espardiéramos, espardiereis/espardierais, espardieren/espardieran
apurrir: apurriere/apurriera, apurrieres/apurrieras, apurriere/apurriera, apurriéremos/apurriéramos, apurriereis/apurrierais, apurrieren/apurrieran

Feltételes mód (Presente Potencial)

Ez az igeidő fejezi ki a feltételes cselekvéseket.

falar: falaría, falaríes, falaría, falaríemos/falaríamos, falaríeis/falaríais, falaríen
esparder: espardería, esparderíes, espardería, esparderíemos/esparderíamos, esparderíeis/esparderíais, esparderíen
apurrir: apurriría, apurriríes, apurriría, apurriríemos/apurriríamos, apurriríeis/apurriríais, apurriríen

Felszólító mód (Presente d'Imperativu)

Csak második személyben használjuk! Más esetekben a kötő mód alakjait használjuk.

falar: fala, falái
esparder: espardi, espardéi
apurrir: apurri, apurríi

Határozói igenév (Xerundu)

Akkor használjuk, ha az igét határozóként akarjuk használni.

falar: falando
esparder: espardiendo
apurrir: apurriendo

Múlt idejű melléknévi igenév (Pretéritu Participiu Passivu)

Akkor használjuk, ha az igét melléknévként akarjuk használni. Nemek szerint két alakja van.

falar: faláu/falada/falao - falaos/falaes
esparder: espardíu/espardida/espardío - espardios/espardíes
apurrir: apurríu/apurrida/apurró - apurrios/apurríes

Rendhagyó igék

Ha egy hangsúlytalan szótag válik hangsúlyossá, a következő változások történhetnek:

ai - aí: entainar - entaíno
au - aú: aunir - aúno
e - i: correxir - corrixo
e - ie: ferver - fiervo
e - ie - i: sentir - siento - sintió
o - ue: moyar - mueyo
o - ue - u: dormit - duermo - durmió
u - ue: xugar - xuego

Csak helyesírásban végbemenő változások:

c - qu: emporcar - empuerques
c - z: torcer - tuerzo
g - gu: regar - regues

Hangkiesés:

Második és harmadik igeragozásban a c, l, n, ñ, s, y tövű igéknél az egyes igealakoknál az -i- hang kieshet: muñer - muñendo - muñesti.
Második és harmadik igeragozásban a l, n, r, s, z tövű igéknél a jelen idő -e-je, és a felszólító mód -e-je kiesik: querer - quier, poner - pon.

Számos igének - ilyen például a ser, tar, dicir, facer/faer, poner, andar, dir, haber, querer, tener, venir - két alternatív töve van, amely megjelenhet a ragozás során.

További információk

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!