Ugrás a tartalomhoz

Bécsi diplomáciai szerződés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bécsi diplomáciai szerződés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi diplomáciai szerződés témájú médiaállományokat.
Sötétzölddel a bécsi diplomáciai szerződést aláírt és ratifikált országok. Pirossal Dél-Szudán, amely még nem részese a szerződésnek

Az 1961-ben megkötött bécsi diplomáciai szerződés a diplomáciai jog alapvető dokumentuma. Részletesen szabályozza a diplomáciai kapcsolatok kereteit, a diplomáciai képviseletek és a diplomaták jogait és kötelességeit, kiváltságait és mentességekeit.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya után a legtöbb részes állammal bíró nemzetközi szerződés. 2018-ra 191 állam ratifikálta. Rendelkezéseit a nem részes államok is alkalmazzák nemzetközi szokásjogi normaként.[1]

Története

[szerkesztés]

A diplomáciai kapcsolatokat, a követek küldését és fogadását sok évszázadon át csak a nemzetközi szokásjog és a nemzetközi udvariasság szabályozta.[2]

A nemzetközi diplomáciai jog első írott forrása a bécsi kongresszuson 1815 márciusában a nagykövetek rangsoráról elfogadott szabályzat és az ahhoz 1818 novemberében Aachenben elfogadott kiegészítő jegyzőkönyv voltak. Ezek már nem a szokásjog kodifikációját jelentették, hanem a nemzetközi jog fokozatos fejlesztésének tekinthetők.[2]

1928-ban Havannában két egyezmény született a témakörben, de ezeknek csak egyes latin-amerikai országok váltak a részeseivé. Ezután is több kezdeményezés indult a Népszövetség, majd az ENSZ keretében a nemzetközi jog e területének kodifikációjára, de egyes államok ellenkezése miatt nem történt előrelépés. Az ENSZ keretében azonban folytatódott az előkészítő munka, 1955-ben átfogó tervezet született. Ezt 1958-ban fogadta el a Nemzetközi Jogi Bizottság. Az ENSZ Közgyűlés is elfogadta a tervezetet és 1961-re Bécsbe diplomáciai konferenciát hívott össze a szerződés nemzetközi elfogadására.[2]

A bécsi konferencia 1961 április 18-án fogadta el az 53 cikkből álló egyezményt, ami jelentős mértékben járult hozzá a nemzetközi jog fejlesztéséhez. Az univerzálisan elfogadott szerződés a nemzetközi diplomáciai tevékenység jogi alapjának tekinthető.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Diplomáciai lexikon 110. o.
  2. a b c d Új diplomáciai lexikon 112–113. o.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]