Ugrás a tartalomhoz

Belarusz ábécé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A belarusz ábécé (belaruszul Беларускі альфабэт) Fehéroroszország egyik hivatalos nyelvének, a belarusznak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.

A belarusz ábécé
А а Б б В в Г г Д д Е е Ё ё Ж ж З з І і Й й
К к Л л М м Н н О о П п Р р С с Т т У у Ў ў
Ф ф Х х Ц ц Ч ч Ш ш Ы ы Ь ь Э э Ю ю Я я '

A belarusznak van egy tradicionális latin betűs írása is, ezt lásd a Łacinka ábécé című cikkben!

A betűk neve és kiejtése

[szerkesztés]
A belarusz nyelvben használt betűk és jelek
Nagybetű Kisbetű Név IPA X-SAMPA
А а а [a] [a] /a/
Б б бэ [be] [b] /b/
В в вэ [ve] [v] /v/
Г г гэ [ɦe] [ɦ] /h\/
Д д дэ [de] [d] /d/
Е е е [je] [je], [ʲe] /je/, /'e/ vagy /_je/
Ё ё ё [jo] [jo], [ʲo] /jo/, /'o/ vagy /_jo/
Ж ж жэ [ʒe] [ʒ] /Z/
З з зэ [ze] [z] /z/
І і і [i] [i], [ʲi], [ji] /i/
Й й йот [jot] [j] /j/
К к ка [ka] [k] /k/
Л л эл [el] [l] /l/
М м эм [em] [m] /m/
Н н эн [en] [n] /n/
О о о [o] [o] /o/
П п пэ [pe] [p] /p/
Р р эр [er] [r] /r/
С с эс [es] [s] /s/
Т т тэ [te] [t] /t/
У у у [u] [u] /u/
Ў ў у нескладовае /
у кароткае
[u ɲeskladoˈvaje]
vagy [u kaˈrotkaje]
[w] /w/
Ф ф эф [ef] [f] /f/
Х х ха [xa] [x] /x/
Ц ц цэ [t͡se] [t͡s] /ts/
Ч ч чэ [t͡ʃe] [t͡ʃ] /tS/
Ш ш ша [ʃa] [ʃ] /S/
Ы ы еры [ˈjerɪ] [ɪ] /I/
Ь ь мяккі знак
[ˈmʲakkʲi znak]
[ʲ] /'/ vagy /_j/
Э э э [e] [e] /e/
Ю ю ю [ju] [ju], [ʲu] /ju/, /'u/ vagy /_ju/
Я я я [ja] [ja], [ʲa] /ja/, /'a/ vagy /_ja/
апостроф
[aˈpos.trof]
 –  –

A belarusz írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дж /d͡ʒ/ és a дз /d͡z/.

Bizonyos magánhangzók előtt (е, ё, і, ю, я) a mássalhangzók meglágyulnak (palatalizálódnak). A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.

Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatizálódik. Például a п’ю szóban a п nem lágy, a ю kiejtése pedig [ju]: [pju].

A betűk átírása a 2000-ben elfogadott hivatalos nemzeti rendszert mutatja.

Latin betűs átírás

[szerkesztés]
nagybetű kisbetű NSR[1] Łacinka[2] GOST[3] ISO 9[4] ALA-LC[5] BGN/PCGN[6] WWS[7] Magyar[8]
А а a a a a a a a a
Б б b b b b b b b b
В в v v v v v v v v
Г г h h h g h h h h
Д д d d d d d d d d, gy[9]
Е е ie, je[10] ie, je,[11] e[12] e e e ye e je, e[13]
Ё ё io, jo[10] io, jo,[11] o[12] ë ë io yo ё jo, o[14]
Ж ж ž ž ž ž zh zh ž zs
З з z z, ź[9] z z z z z z
І і i i, ji[11] i ì i i i i[15]
Й й j j j j ĭ y j j
К к k k k k k k k k
Л л l ł, l[16] l l l l l l
М м m m m m m m m m
Н н n n, ń[9] n n n n n n, ny[9]
О о o o o o o o o o
П п p p p p p p p p
Р р r r r r r r r r
С с s s, ś[9] s s s s s sz
Т т t t t t t t t t, ty[9]
У у u u u u u u u u
Ў ў ú ŭ u ŭ ŭ w w v
Ф ф f f f f f f f f
Х х ch ch h h kh kh x h
Ц ц c c, ć[9] c c ts ts c c
Ч ч č č č č ch ch č cs
Ш ш š š š š sh sh š s
Ы ы y y y y y y y i
Ь ь ' ' ' ' ' ' ' -
Э э e e è è ė e è e
Ю ю iu, ju[10] iu, ju,[11] u[12] ju û iu yu ju ju, u[17]
Я я ia, ja[10] ia, ja,[11] a[12] ja â ia ya ja ja, a[18]
  " -

Idegen szavakból átírt г-t általában g-nek ejtik és így is írjuk át: МагдэбургскіMagdeburgski.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. NSR – National System of RomanizationHivatalos nemzeti átírás, Мінск (Minsk), 2000
  2. Łacinka – Tradicionális nemzeti átírás; in: Jazep Losik: Biełaruski pravapis, Minsk 1943
  3. Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moskva), 1983
  4. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  6. United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Version 1.3. March 2000.
  7. The World's Writing Systems, New York, 1996
  8. Hagyományos (MTA által javasolt) átírás
  9. a b c d e f g Е, ё, ь, ю, я előtt
  10. a b c d Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
  11. a b c d e Szó elején, magánhangzó és után
  12. a b c d Л után
  13. A д, н, т után e, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor je
  14. A д, н, т után o, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor jo
  15. Az előtte álló д, н, т betűket meglágyítja (gy, ny, ty)
  16. Е, ё, і, ь, ю, я előtt
  17. A д, н, т után u, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor ju
  18. A д, н, т után a, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor ja

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]