Blaguša
| Blaguša | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10362 |
| Körzethívószám | +385 10 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 524 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′, k. h. 16° 08′45.933333°N 16.133333°EKoordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 16° 08′45.933333°N 16.133333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blaguša település Horvátországban, a fővárosnak Zágrábnak Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától légvonalban 17, közúton 24 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Kašina-patak völgyétől keletre levő Blagušina-patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]A település neve a Blaž (Balázs) személynév régi népies változatára, a Blagusra megy vissza. Területén két régészeti lelőhely található, az egyik az eddig meghatározatlan korú „Staro selo”, a másik pedig a középkori „Gradišće”. Blaguša települést a korabeli források már a 13. század óta említik. A középkorban a szomszédos Kašinával együtt alkotott egy földbirtokot, melyet „Terra Casina cum Blagussa” (Casina földje Blagussával) alakban említenek. Első írásos említése II. András király 1217-ben kelt oklevelében történt. Akkor ez a földterület a zágrábi káptalan prépostjának Cirjáknak és testvéreinek tulajdonában volt. Blagusa birtokot a források 1261-ben említik önállóan, amikor az akkori horvát bán a Blagusa nevű földet („terram nomine Blagusa”) Ventros Márton zágrábi várjobbágynak („jobagiones castri Zagrabiensis”) adta. Az adományozott földbirtok a Blagušai-patak felső szakaszán helyezkedett el. Néhány évvel később a történelmi dokumentumokban Mártont már „comes Martinus, castellanus Blagusa” (azaz Márton gróf, Blagušai várnagy) megnevezéssel illetik. Kissé később Blaguša a zágrábi püspök birtokába került.
A 13. században ezen a területen az élet olyan volt, hogy szükség volt az utak, az életek és a települések védelmére, ezért castrumokat (erődöket) építettek.
Blaguša várának létezését a 13. századi és a 15. század végétől származó történelmi dokumentumok is megerősítik. A 20. század elején a neves horvát történész Vjekoslav Klaić írta: „feltételezhető, hogy ez a vár valahol a mai falu és a Bagušina-patak környékén állt”.[2] Ehhez még hozzátehetjük, hogy feltételezhetően a Blaguša falu feletti 245 méter magas „Gradišća” nevű magaslaton. A régi helyiek szerint az építési anyag maradványait többször találták meg a helyi talajban szántás és ásás során. Manapság már nincs meg a középkori Blaguša várának maradványa, de a Gradišćán ennek árulkodó jelei vannak. A tetején, amelyet ma tölgyfaerdők borítanak, láthatjuk egy kicsi kerek fennsík megemelkedett szélét, amelyen egy a kör alakú, nagyon mély gödör van, mely rendszerint tele van vízzel, mint egy kút. A domb alatt egy ásott árok nyomai is láthatók, amely ma mezei útként szolgál.
Az első katonai felmérés térképén „Blagusa” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Blagussa” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Blagussa” néven 36 házzal, 271 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 392, 1910-ben 682 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 92%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 594 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 392 | 363 | 374 | 444 | 514 | 682 | 725 | 780 | 802 | 776 | 697 | 664 | 669 | 678 | 653 | 594 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Glavnica Gornja falu alatt, Blaguša bejáratánál található a Béke Királynője tiszteletére szentelt kápolna. Már korábban a falun keresztülvezető keresztút épült a jelenlegi kápolna helyére. A helyiek a honvédő háború kezdetén kezdték meg a kápolna építését abból a célból, hogy a hála jele legyen fiaiknak, akik elhagyták szülőfalvaikat, hogy a különböző csataterekre menjenek az ország megvédésére. A kápolnát a Szentséges Szűzanya a Béke Királynője tiszteletére szentelték azzal a céllal, hogy imádkozzon a békéért a horvátországi háború közepette. A kápolnát 1991. október elején áldották meg pontosan azon a napon, amikor a Kulpa partján fekvő horvát Lasinja település a szerb agresszorok kezébe került. A kápolna aszfaltúton érhető el a Blaguška utcától. Közvetlenül a Blagušina-patak mellett áll, mellette egy kis park van egy külső oltárral, amely nagyobb összejövetelek céljára szolgál, mert a kápolna csak hetven hívőt tud befogadni. A kápolna kicsi, területe mindössze 42,46 m2. Nem felel meg a lelkipásztori igényeknek, ezért a jövőben fontolóra veszik bővítését a meglévő park területére. Belső terét 2014-ben festéssel és ácsmunkákkal teljesen felújították.
- Blagusa középkori várának csekély nyomai a Gradišća nevű magaslaton.
Egyesületek
[szerkesztés]- A „Blaguš” Blaguša hegymászóklub több mint 20 éve aktív. Körülbelül 60 taggal rendelkezik. A hegymászóknak van egy hegyi kunyhója a Grohoton is, amely minden vasárnap nyitva áll a látogatók számára.
- DVD Blaguša önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ „taj grad jamačno stajao negdje u okolici današnjeg sela i potoka Blaguše (potoka Blagušine)”
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...62. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 85. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Sesvete u srednjem vijeku (14. – 15. stoljeće) (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Blaguša című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
