Bonn

	Bonn
; Bonn címere	; Bonn zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Köln
Járás	Köln kormányzati kerület
Rang	járási jogú város
Polgármester	Katja Dörner (2020. november 1. – , Szövetség ’90/Zöldek)
Irányítószám	53111–53229
Körzethívószám	0228
Rendszám	BN
Testvérvárosok	Lista Oxford (1947–); La Paz; Opole (1997–); Tel-Aviv (1983–); Potsdam (1988–); Buhara; Aveiro; Yogyakarta; Minszk (1993–); Belfast; Cape Coast; Budafok; Rámalláh; Csengtu (2009. szeptember 10. – );
	Népesség
Teljes népesség	335 789 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	2223 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	60 m
Terület	141,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 44′ 02″, k. h. 7° 05′ 59″50.733889°N 7.099722°EKoordináták: é. sz. 50° 44′ 02″, k. h. 7° 05′ 59″50.733889°N 7.099722°E
	Bonn Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Bonn weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bonn témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9. legnagyobb városa, amely Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja volt egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a „Bundespräsident” is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. A kormányhivatalok nagyjából fele megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.

Történelme

A város helyén eredetileg kelta település állt, majd a római korban Castra Bonensia néven vált légióstáborrá, amelyet Drusus alapított i. e. 9 és 12 között a Rajna vonalának biztosítására. Castra Bonensia nevét először Tacitus említette 69-ben.

Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A 13. században falat emeltek a város köré. a 12. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük (III.) Frigyes német királyt 1314-ben és IV. Károly német-római császárt 1346-ban. 1815-től Poroszország, azóta Németország része.

Nevezetességek

Münster – A Münsterplatz délkeleti oldalán áll a 900 éves templom, amely a római kortól kezdve ma is központja a városnak.

A római korban a kereszténység megjelenése idején két római tiszt: Cassius és Florentius mártíromsága emlékére a mai templom (Mümster) helyén sírkápolnát emeltek és itt őrzik a két vértanú, Szent Cassius és Szent Florentius csontjait is.

A templom építése a 11. század hatvanas éveiben kezdődött, mai alakját azonban a 12-13. században kapta. Központja volt a Cassius-kolostornak, amely a franciák által 1802-ben történt feloszlatásáig itt tartotta istentiszteleteit. Két szentélytornyos épület, 94 méter magas toronnyal. A középkori építészet remeke a Münsterhez délről csatlakozó kerengő, amelyet Gerhard von Are kolostori prépost építtetett a 12. századi építőmúvészet egyik legjelentősebb német alkotásaként.

Jézus Szíve-templom (Namen-Jesu-Kirche (Bonn) – A 17. század végén, az ellenreformáció szimbólumaként építették. 1717-ben szentelték fel.

Az alapjában barokk építmény román és gótikus stílusjegyeket is tartalmaz. Hagymakupolás tornyai egykor Bonn tűztornyaiként szolgáltak. E templom tornyában lakik a város legrégebbi, 1535-ből való harangja, mely egykor hetenként egyszer harangszóval figyelmeztette a város polgárait a járdák tisztán tartására.

Ludwig van Beethoven (1770–1827) szülőháza (Beethovenhaus) – a Bonngasse 20. alatt található, ahol életének első négy esztendejét töltötte.

Beethoven szülei: Johann van Beethoven és ifjú felesége, Maria Magdalena Kevernich 1767-ben költöztek a ház hátsó részébe. Az első részben a választófejedelem udvari zenekarának tajai laktak, amelynekm apja a tenoristája volt.

1889-ben a házat eladásra vagy lebontásra ítélték, mivel a város akkori vezetői sajnáltak háromezer márkát kifizetni érte, a bonni zenebarátok azonban megmentették az épületet a lerombolástól. Megalapították a Beethoven-ház egyesületet (Verein Beethoven Haus), melyhez olyan személyiségek csatlakoztak, mint például Bismarck, Adolf von Menzel festő, Johannes Brahms, Clara Schumann és külföldről Giuseppe Verdi. Egy évvel később pedig megrendezték a házban az első emlékkiállítást is. Az épületet eredeti formájában helyreállították, majd a fellelhető Beethoven emlékek gyűjtésére indított akció során 1927-ben a szomszédos házban, a Bonngasse 18.-ban megalapították a Beethoven-archivumot, amely főleg a tudományos kutatás céljait szolgálta. Itt működik egy húszezer kötetes könyvtár is és itt őrzik a világon fellelhető valamennyi Beethoven-kézirat fénymásolatát is. Az archívum elsősorban zenekutatók szolgálatában áll, de a tudományos érdeklődésű közönség is meglátogathatja.

Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem – főépülete barokk stílusban épült.

Lakosság

Bővebben: Bonn lakossága

Közintézmények

Államigazgatás

Miután Bonn 1991-ben elveszítette szövetségi fővárosi státusát, az államigazgatás keretein belül továbbra is kitüntetett szerepe van; a szövetségi város (Bundesstadt) megkülönböztető rangot viseli. Az egyes minisztériumok és államigazgatási intézmények Berlinbe költöztetését az 1991. június 20-án elfogadott Berlin/Bonn-törvény szabályozza, amelynek értelmében hat szövetségi minisztérium és számos államigazgatási intézmény székhelye továbbra is Bonn maradt, s az egyensúly fenntartása végett huszonkét szövetségi intézmény, illetve hivatal székhelyét Bonnba helyezték át. Ezenkívül a törvény megszabja a berlini és a bonni székhelyű minisztériumi alkalmazottak számának egyensúlyban tartását is, aminek következtében utóbbiak száma megközelítőleg 10 000 fő. Továbbra is bonni székhelyű a Szövetségi Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Minisztérium, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium valamint a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium. Ezenkívül a berlini székhelyű minisztériumok rendelkeznek egy-egy alsóbb szintű bonni, úgynevezett második székhellyel is.

Oktatásügy

A -Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) elődjét, az Akadémiát 1777-ben alapították. Az intézményt, bő két évtizednyi tevékenységét követően 1798-ban megszüntették. 1818-ban történt újraalapítását követően Németország legnagyobb egyetemei közé sorakozott fel. Az egyetemi kórházzal együttvéve jelenleg Bonn legjelentősebb munkáltatói közé tartozik. Egykori csillagvizsgálója, a mai Bonni Népi Csillagvizsgáló (Volkssternwarte Bonn) és egyúttal a Tudományos Kommunikációs Intézet (Institut für Kommunikationswissenschaften) székhelye is.

A városban található a Max Planck Intézet matematikai és rádióasztronómiai tagozata. Miután némely tudományos és kutatási intézmény székhelyét Berlinbe helyezték át, az intézmények egyensúlyának helyreállítása végett, 1998-ban megalapították a bonni Caesar Kutatási Központot (Forschungszentrum Caesar), az 1964-ben Berlinben alapított Német Fejlesztéspolitikai Intézetet (Deutsche Institut für Entwicklungspolitik) pedig Bonnba költöztették.

A helyi ENSZ központban székel az Egyesült Nemzetek Egyetemének „Institute for Environment and Human Security (UNU-EHS)" elnevezésű intézete.

Itt működik a hernei központú Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztériumi továbbképzési akadémia (Fortbildungsakademie des Innenministeriums des Landes Nordrhein-Westfalen) pénzügyi tagozata, a „Fortbildungsakademie der Finanzverwaltung NRW (FortAFin)” is.

Az itteni Borromäus-egyesület (Borromäusverein) által 1921-ben alapított és 1947-ben államilag is elismert Fachhochschule für das öffentliche Bibliothekswesen felsőoktatási intézmény 2004-ben szűnt meg.

Az 1995-ben alapított Bonn-Rhein-Sieg Főiskola, nevével ellentétben, nem a város területén található. Az iskola székhelye Sankt Augustinban, további tagozatai pedig Rheinbach és Hennef (Sieg) városokban vannak.

Egészségügy

A város területén lévő mintegy 15 kórház közül legjelentősebb a Bonni Egyetemi Kórház (Universitätsklinikum Bonn), amelynek tizenkét osztályán harminc klinika tevékenykedik. Az egyetemi kórház épületeinek java része a Venusbergen fekszik. A kórház történetének kezdetei 1783-ig nyúlnak vissza, ekkor alapították meg az egyetem elődjének számító Akadémián a sebészeti tanszéket. Első sebészeti klinikáját 1819-ben alapították, mely 1883-ban átköltözött egy Theaterstraße-beli új épületbe. A második világháborúban 1944 októberében az épületet bombatalálat érte. Az egyetemi kórháznak jelenleg otthont adó venusbergi épületkomplexum építését 1946-ban kezdték el, s 1949-ben már az új építmények falai között indította újra tevékenységét. Az intézményben 2004-ben 674 orvos és 1148 ápolónő látta el feladatát, aminek eredményeként abban az évben 39 000 kórházi kezelést végeztek. A venusbergi épületkomplexumban elhelyezett klinikák illetve gyógyászati centrumok: szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat, ideggyógyászat, sugárkezelés, radiológia, gyógyszerészet. A belvárosba kihelyezett klinikái: fogászat és szájsebészet, gyermekklinika, poliklinika.

További jelentős nagy kórház a Rheinischen Kliniken Bonn.