Csincsillapatkány-félék

Csincsillapatkány-félék
	Evolúciós időszak: Késő miocén - jelenkor
	Régi rajz a Bennett-csincsillapatkányról (Abrocoma bennettii)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha);
Alrendág:	Hystricognathi; Brandt, 1855
Részalrend:	Caviomorpha; Wood & Patterson, 1955
Öregcsalád:	Chinchilloidea;
Család:	Csincsillapatkány-félék (Abrocomidae); Miller & Gidley, 1918
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csincsillapatkány-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csincsillapatkány-félék témájú kategóriát.

A csincsillapatkány-félék (Abrocomidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Tudnivalók

A csincsillapatkány-félék családjába csak 9 élő faj tartozik. Megjelenésük hasonlít a csincsillafélékhez (Chinchillidae) mivel puha, ezüstös szürke a bundájuk, de testalkatuk, inkább a patkányokéra (Rattus) hasonló. Üreglakó, társas állatok, amelyek a dél-amerikai Andokban élnek. Valószínűleg növényevő állatok, de ebben még nem biztosak a tudósok.^[1]

Középméretű rágcsálók, testükhöz képest masszív fejjel; a fej a pofa felé összeszűkül.^[2] A legújabb molekuláris genetikai vizsgálatok,^[3] azt mutatják, hogy a csincsillapatkány-félék inkább közelebb állnak a csalitpatkányfélékkel, a nutriával és a tukókkal, és nem a csincsillafélékkel, mint ahogy ezt korábban gondolták.

Rendszerezés

A családba 2 nem és 10 faj tartozik; az élő nemeken és fajokon kívül még van 1 fosszilis nem is, amely egy fajt tartalmaz:

Abrocoma Waterhouse, 1837 - 8 faj
Cuscomys Emmons, 1999 - 2 faj
†Protabrocoma
- †Protabrocoma antigua

Jegyzetek

↑ Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 701. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1
↑ Allaby, Michael. The Concise Oxford Dictionary of Zoology. pg 1. Oxford University Press. New York. 1992.
↑ Huchon, D. and E. J. P. Douzery (2001). „From the Old World to the New World: a molecular chronicle of the phylogeny and biogeography of hystricognath rodents”. Molecular Phylogenetics and Evolution 20 (2), 238–251. o. DOI:10.1006/mpev.2001.0961. PMID 11476632.

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
ITIS szerinti rendszerbesorolása
Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része
Braun, J. K. and M. A. Mares. 2002. Systematics of the Abrocoma cinerea species complex (Rodentia: Abrocomidae), with a description of a new species of Abrocoma. Journal of Mammalogy, 83:1-19.
Emmons, L. H. 1999. A new genus and species of abrocomid rodent from Peru (Rodentia: Abrocomidae). American Museum Novitas, 3279:1-14.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chinchilla rat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[EoM-1] Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 701. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1

[2] Allaby, Michael. The Concise Oxford Dictionary of Zoology. pg 1. Oxford University Press. New York. 1992.

[3] Huchon, D. and E. J. P. Douzery (2001). „From the Old World to the New World: a molecular chronicle of the phylogeny and biogeography of hystricognath rodents”. Molecular Phylogenetics and Evolution 20 (2), 238–251. o. DOI:10.1006/mpev.2001.0961. PMID 11476632.

[1]

[2]

[3]