Cziffra Géza
Cziffra Géza | |
Született | 1900. december 19. Arad |
Elhunyt | 1989. április 28. (88 évesen) Dießen am Ammersee, NSZK |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | író, költő, filmrendező |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Ostfriedhof |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cziffra Géza (Géza von Cziffra) (Arad, 1900. december 19. — Dießen am Ammersee,[1] NSZK, 1989. április 28.) magyar író, költő, filmrendező.
Életpályája
[szerkesztés]Az első világháború idején katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe. Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában s más aradi vagy temesvári kiadványokban[2] jelentek meg, verset, esszét, műfordítást közölt tőle a Tavasz, Magyar Szó, Erdélyi Szemle, Napkelet, Aradi Tükör és az aradi Munkás (ezek közül a Pán halála és Az új mese újraközölve a Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológiában, 1971). Erdélyben kiadott kötetei: Ketten vagyunk csak (versek, Arad 1918); Júlia első násza (elbeszélések, Arad 1920); Fehér falu (regény, Arad 1922).
1921-ben Budapestre, Ausztriába költözött, ahol kezdetben mint újságíró dolgozott, majd rendezőasszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Budapesten, Ausztriában és Németországban.
Művei és emigrációban töltött évei[3]
[szerkesztés]1926-ban jelent meg Bécsben Kárhozott asszonyok c. elbeszéléskötete. Az 1930-as évek elején Budapesten is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Magyar vonatkozású filmje a Liszt Ferenc életéről szóló A szerelmi álmok; filmforgatókönyvet írt Asztalos Miklós erdélyi tárgyú Alterego c. színdarabja nyomán (1941). A második világháború után Bécsben filmvállalatot alapított, majd a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, ahol könnyű, szórakoztató vígjátékokat, látványos revüfilmeket írt és rendezett. 1975-ben Münchenben megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Szövetségi Filmdíj (1985)
Irodalom
[szerkesztés]- Ficzay Dénes: Ismeretlen Ady-vers és levél Aradon. Tiszatáj, Szeged 1959/2.
- Kovács János: Irodalmi fejtörő. Utunk 1970/35.
- Sütő Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1973/5. *Seidner Imre: Aradról indult. A Hét 1979/13.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diessen am Ammersee
- ↑ Például: Én, Te, Ő…
- ↑ Ez a szövegrész törölve lett a RMIL-ból a cenzúra által (1980-81)
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
További információk
[szerkesztés]- Cziffra Géza a PORT.hu-n (magyarul)
- Cziffra Géza az Internet Movie Database-ben (angolul)
- MÉL
- Cziffra Géza fényképe és filmjei a német filmportálon, német nyelven