Ugrás a tartalomhoz

Dánszentmiklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dánszentmiklós
Légi fotó
Légi fotó
Dánszentmiklós címere
Dánszentmiklós címere
Dánszentmiklós zászlaja
Dánszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásCeglédi
Jogállásközség
PolgármesterSipeki Zsolt (FideszKDNP)[1]
Irányítószám2735
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség2574 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség76,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″47.214260°N 19.543390°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″47.214260°N 19.543390°E
Dánszentmiklós (Pest vármegye)
Dánszentmiklós
Dánszentmiklós
Pozíció Pest vármegye térképén
Dánszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánszentmiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dánszentmiklós község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A mintegy 3000 lakosú község Pest vármegye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon fekszik. Közúton a 4-es főút és az M5-ös autópálya, illetve az 5-ös főút felől is könnyen elérhető, mert áthalad rajta az Albertirsa és Örkény között húzódó, a sztráda Pusztavacs–Örkény-csomópontját is érintő 4607-es út. Megközelíthető még a 405-ös főútról is, Nyáregyházánál déli irányba letérve a 4605-ös úton. Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől is egyaránt mintegy 60 kilométerre fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település, aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak.

Története

[szerkesztés]

A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve Dán (Dány) és Szent Miklós összetételéből keletkezett. A Dán- előtag egy Dán nevű birtokossal kapcsolatos, Szent Miklós myrai püspöknek a középkorban rendkívül nagy volt a kultusza.[3] A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.

A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor korábbi miniszterelnök lett. Akkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokos körül. A 20. század közepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelenti. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve.

Napjainkban a községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár és postahivatal is működik. A kulturális feladatokat a 2000 m²-es Művelődési és Sportház, valamint a Sportcsarnok és a Könyvtár látja el. A település rendelkezik a teljes közmű ellátottsággal, víz-, gáz-, telefon-, kábeltelevízió- és csatornahálózattal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Bimbó József független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 Sipeki Zsolt Fidesz-KDNP[9]
2014–2019 Fidesz-KDNP[10]
2019–2021 Fidesz-KDNP[11]
2022–2024 Fidesz-KDNP[12]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Bimbó József korábban, 1985 és 1990 között, a rendszerváltást megelőző ötéves ciklusban tanácselnökként is vezette már a települést.[13] A településen 2022. június 19-én időközi választásokat kellett tartani mert a 2019-ben megválasztott testület 2021. augusztus 13-án feloszlatta magát.[14]

Gazdasága

[szerkesztés]

A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelentette. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve. Jelenleg a keresőképes lakosság többsége ingázik, főképp Budapestre.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3103
3012
2818
2691
2608
2601
2574
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 1,1% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, evangélikus 7,8%, református 7,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (25,7% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 7,6% református, 5,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus imaház, mellette Szent István király szobra
  • Plósz-kúria
  • Wekerle-kastély

Oktatás

[szerkesztés]
  • Mosolygó Alma Óvoda
  • Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Közművelődés

[szerkesztés]
  • Művelődési Ház
  • Községi Könyvtár

Egészségügy

[szerkesztés]

Egészségházak

[szerkesztés]
  • Községi Egészségház
  • Községi Labor

Gyógyszertár

[szerkesztés]
  • Tessedik Gyógyszertár
  • Sportház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Bp. 1997, ISBN 963-05-4568-3, I. kötet 354. o.
  4. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  6. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Dánszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  12. Dánszentmiklós időközi önkormányzati választás. (Hozzáférés: 2022. június 19.)
  13. A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.) .
  14. Kovács-Angel Marianna: Fellázadt a dánszentmiklósi képviselőtestület a fideszes polgármester ellen. 24.hu (2021. augusztus 16.)
  15. Dánszentmiklós Helységnévtár
  16. Dánszentmiklós Helységnévtár