Doxazozin
Doxazozin | |
IUPAC-név | |
(RS)-[4-(4-amino-6,7-dimetoxi-kinazolin-2-il)piperazin-1-il]-(2,5- dioxabiciklo[4.4.0]deka-6,8,10-trien-4-il)metanon | |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 74191-85-8 |
PubChem | 3157 |
DrugBank | APRD00474 |
ATC kód | C02CA04 |
Gyógyszer szabadnév | doxazosin |
Gyógyszerkönyvi név | Doxazosini mesilas |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C23H25N5O5 |
Moláris tömeg | 451,475 g/mol |
Farmakokinetikai adatok | |
Biohasznosíthatóság | 65% |
Metabolizmus | máj |
Biológiai felezési idő |
22 óra |
Fehérjekötés | 98% |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | receptköteles |
Alkalmazás | orális |
A doxazozin egy vérnyomáscsökkentő hatóanyag, amely értágító hatását a posztszinaptikus alfa-1-adrenoreceptorok szelektív és kompetitív gátlása révén fejti ki.
Hipertóniásoknak adagolva, feltehetőleg az erek alfa-1 receptorainak gátlása révén, a szisztémás vaszkuláris rezisztenciát csökkenti, s ezáltal fejti ki vérnyomáscsökkentő hatását.
Napi egyszeri adagolás mellett a vérnyomás szignifikáns csökkenése 24 órán át fennáll. A vérnyomás csökkenése fokozatos, maximális értékét a gyógyszer bevételét követő 2-6. órában éri el. A hipertóniások vérnyomása a doxazozin kezelés alatt fekvő és álló helyzetben hasonló.
A nem-szelektív alfa-adrenoceptor blokkoló szerekkel ellentétben a doxazozinnal való tartós kezelés során toleranciát nem észleltek, valamint a plazma reninaktivitásának fokozódása és tachycardia csak ritkán fordult elő.
Készítmények
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 82 és 291. o. ISBN 978 963 9879 56 0
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |