Ugrás a tartalomhoz

Fekete langur

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete langur
Hím fekete langur
Hím fekete langur
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Karcsúmajomformák (Colobinae)
Nem: Trachypithecus
(Reichenbach, 1862)
Faj: T. auratus
Tudományos név
Trachypithecus auratus
Dufresne, 1797
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete langur témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete langur témájú médiaállományokat és Fekete langur témájú kategóriát.

A fekete langur vagy jávai langur (Trachypithecus auratus) a cerkóffélék (Cercopithecidae) családján belül a karcsúmajomformák (Colobinae) alcsaládjába tartozó Trachypithecus nem egyik faja.

A „langur” név jelentése a hindi nyelvben „hosszú farok”.

Előfordulása

[szerkesztés]

Indonézia néhány kisebb szigetén, Jáva, Bali és Lombok trópusi esőerdeiben él.

Alfajai

[szerkesztés]

Elterjedési területétől függően két alfaját különböztetik meg, melyek élőhelye egymástól elkülönül.

  • Trachypithecus auratus auratus – Jáva keleti felén fordul elő.
  • Trachypithecus auratus mauritius – Jáva nyugati felén, valamint Bali és Lombok szigetén él.

Megjelenése

[szerkesztés]
Nőstény

A fekete langur testhossza átlagosan 55 centiméter, farka meglehetősen hosszú, átlagosan 87 cm. Testtömege 7 kg körül van. Két színváltozata van, a szőrzet színe azonban nem függ sem az alfaji hovatartozástól, sem a nemtől. A sötétszürke alapszőrzet a gyakoribb, a test oldalán, a pofa körül és a végtagokon barnás árnyalattal. A másik színváltozat alapszíne sötét narancssárga, a végtagokon és a fejen világosabb, a háton pedig sötétebb árnyalattal. A fiatalok színezete mindig narancssárga.

Életmódja

[szerkesztés]

A jávai langurok nappali életmódúak. Idejük nagy részét a fákon töltik, a talajra nagyon ritkán ereszkednek le. Átlagosan hétfős csapatban élnek, melynek élén egy kifejlett hím áll. A csapat a területét hangjelzéssel jelöli ki. A különböző csoportokban élő nőstények egymással ellenségesen viselkednek, egy csoporton belüli nőstények azonban gyakran segítenek egymásnak a kölykök nevelésében is. A nőstények abban a csoportban maradnak, melyben a világra jönnek, a hímek azonban ivarérettségüket elérve elvándorolnak a szülői csapatból, és magányosan vagy fiúcsapatokat alkotva élnek, míg egy csoport élére nem állnak.

Szinte kizárólag növényekkel táplálkoznak, nagy mennyiségben fogyasztanak leveleket, emellett rügyeket, gyümölcsöket és virágokat, de kis mennyiségben rovarlárvákat is fogyasztanak. Gyomruk a nagy mennyiségben elfogyasztott növényi részek hatékonyabb emésztéséhez módosult.

Szaporodása

[szerkesztés]
Nőstény a kölykével

A fekete languroknak nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, a párzás és a születés egész évben megtörténhet. A nőstények mintegy 200 napos vemhesség után egy kölyöknek adnak életet. A kölykök egyéves korukra lesznek önállóak. Ivarérettségüket 3-4 évesen érik el. Élettartamuk elérheti a 20 évet is.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A fekete langurok elsősorban élőhelyük pusztítása miatt kerülnek veszélybe. A trópusi esőerdők kiterjedése a fakitermelések miatt, valamint az új mezőgazdasági területek nyerése céljából történő erdőégetéssel csökken nagymértékben. A faj legfőbb ellensége az ember, húsuk miatt vadásszák őket. Élőhelyük elsősorban nemzeti parkokra korlátozódik, melyek kis területeken még biztosíthatják fennmaradásukat, ám a hathatós természetvédelmi intézkedések nélkül a faj kipusztulhat.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett kategóriába sorolja a fajt. Szerepel a vadon élő állatok kereskedelmét szabályozó CITES második függelékében.

Fekete langurok az állatkertekben

[szerkesztés]

Mivel a fekete langur kipusztulás által fenyegetett faj, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége tenyészprogramot hozott létre a faj fennmaradása érdekében. Állatkertekben nem túl gyakori faj, Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben él egy hattagú csapat.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Langurkölyök az Állatkertben. Zoobudapest.com. 2008. aug. 22.

Források

[szerkesztés]
  • Macdonald, D. (2001). The New Encyclopedia of Mammals. Oxford: Oxford University Press.
  • Rowe, N. (1996). The Pictorial Guide to the living Primates. East Hampton, New York: Pogonias Press.
  • Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie, Springer-Verlag 2002, ISBN 3540436456
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
  • D. E. Wilson und D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0801882214

További információk

[szerkesztés]