Frohnleiten

Frohnleiten
Frohnleiten címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Graz-környéki járás
Irányítószám	8130, 8131
Körzethívószám	03126, 03867
Forgalmi rendszám	GU
Népesség
Teljes népesség	6655 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	438 m
Terület	153,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 13″, k. h. 15° 19′ 28″47.270277777778, 15.324444444444
Frohnleiten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Frohnleiten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Frohnleiten osztrák város Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 6712 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Frohnleiten a Graz-környéki járásban

Az óváros látképe

A volt szervita templom

Frohnleiten Nyugat-Stájerországban fekszik, a Mura mentén, a Gleinalpe és a Hochlantsch hegységei között, mintegy 30 km-re északra Graztól. Az önkormányzat 22 települést egyesít: Adriach (395 lakos 2017-ben), Badl (68), Brunnhof (94), Frohnleiten (3131), Gams (270), Gamsgraben (31), Gschwendt (278), Hofamt (76), Laas (106), Laufnitzdorf (320), Laufnitzgraben (0), Leutnant Günther-Siedlung (97), Maria Ebenort (83), Peugen (47), Pfannberg (64), Röthelstein (208), Rothleiten (431), Schönau (350), Schrauding (91), Schrems (308), Ungersdorf (69), Wannersdorf (195).

A környező önkormányzatok: délkeletre Semriach és Peggau, délre Deutschfeistritz, délnyugatra Übelbach, nyugatra Leoben, északnyugatra Bruck an der Mur, északra Pernegg an der Mur, keletre Fladnitz an der Teichalm.

Története

Az ember legkorábbi, mintegy 100 ezer éves nyomai Frohnleiten területéről a Repolust-barlangból kerültek elő. A térség az újkőkortól egészen a kelták koráig is lakott volt, többek között a La Tène-kultúrához tartozó temetőt tártak fel a régészek. A római korban a leletek tanúsága szerint viszonylag sűrűn lakott volt, Adriachban feltehetően egy lóváltó és pihenőállomás is állt.

Frohnleitent Heinrich von Pfannberg gróf alapította, Habsburg Rudolf király engedélyével, 1280 körül. A település a Mura kereskedelmi (így vámszedési) szempontból fontos hídját őrizte. Neve akkor Freyliten volt, ami arra utal, hogy üres, néptelen területen alapították (freien Leiten - szabad lankák). Már 1300 körül mezővárosként hivatkoztak rá. A település 1308-ban Ulrich von Walseehez került, 1329-ben hercegi kézre jutott, 1332-ben a Pfannbergek visszaszerezték. A nemzetség 1362-ben kihalt, így a birtok visszaszállt a hercegre, aki jelentős privilégiumokat biztosított a mezővárosnak (pl. a 15. század elejétől részt vehetett a tartományi gyűlésen).

Az 1469–1491 közötti években az állandó háborúk és járványok visszavetették Frohnleiten fejlődését. A török portyázók először 1480-ban pusztították el a település környékét. 1491 után ismét többé-kevésbé békés időszak következett, bár a mezővárost többször pusztította tűzvész (1528, 1559), árvíz (1537, 1569, 1572) vagy pestis (1571, 1577, 1598). A reformáció során a polgárok egy része áttért a protestáns hitre, de a többség katolikus maradt. Az ellenreformáció idején 1600 körül a protestánsok kénytelenek voltak visszatérni a katolikus egyházhoz.

A 17. században jelentősen visszaesett a kereskedelem volumene, így a mezőváros bevételei is megcsappantak. A gyakori pestisjárványok (1623–25, 1633–34, 1644-46, 1679-80) hónapokra megbénították a kereskedelmi forgalmat. A mezőváros úgy elszegényedett, hogy időnként a házak ötöde is üresen állt. 1701-ben elkészült a Christoph Abele gróf által alapított szervita kolostor; 1786-ban II. József bezáratta, de temploma átvette a plébániatemplom szerepét az adriachi egyháztól. 1728-ban a stájer rendek Frohnleitenben fogadták a Grazba utazó VI. Károly császárt. 1763-ban egy villámcsapás okozta tűzben az egész mezőváros leégett. A napóleoni háborúkban a franciák négyszer szállták meg a települést és minden alkalommal súlyos adókat, rekvirálásokat róttak ki rá. 1809-ben a franciák felgyújtották Frohnleitent, amikor a császári csapatok megakadályozták átkelésüket a Murán. Hasonló sorstól tartva az osztrákok inkább harc nélkül feladták Grazot (a vár kivételével). 1822-ben egy tűzvész ismét elpusztította a mezőváros felső szakaszát.

Az 1844-ben megépített Mürzzuschlag-Graz vasútvonal elkerülte Frohnleitent, ami a gazdaság leépüléséhez vezetett. Változást az 1867-ben alapított hidegvizes szanatórium, majd 1887-ben egy papírgyár alapítása jelentett.

1952-ben a szomszédos Mauritzent, 1992-ben Rothleitent, 2015-ben pedig Schrems és Röthelstein községeket csatolták Frohnleitenhez. A település 2002-ben elnyerte a városi rangot. 2015 februárjában a Frohnleiten mellett a Murán átívelő autópálya-híd felújítás közben leomlott. Személyi sérülés nem történt.

Lakosság

A frohnleiteni önkormányzat területén 2017 januárjában 6712 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját 7935 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 3,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 82,3%-a római katolikusnak, 3,5% evangélikusnak, 10,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkottak 1,9%-kal.

Látnivalók

Rabenstein vára

Az adriachi Szt. György-templom

• Rabenstein vára
• a Weyer-kastély
• Pfannberg várának romjai
• Neu-Pfannberg kastélya
• a Mária mennybemenetele-plébániatemplom (volt szervitatemplom)
• a ferences (volt szervita) kolostor
• a régi városfal maradványai, a Leobeni-kapu és a Tabor
• Adriach Szt. György-temploma
• Röthelstein Szt. Oszvald-plébániatemploma
• az 1732-ben emelt Mária-oszlop

Testvérvárosok

• Schnaittach (Németország

Források

• Othmar Pickl: Frohnleiten. 1956.
• Othmar Pickl: 700 Jahre Frohnleiten. 1996.
• A település honlapja
• 60663 – Frohnleiten Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Frohnleiten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.