Ugrás a tartalomhoz

Girált

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Girált (Giraltovce)
Girált címere
Girált címere		 Girált zászlaja
Girált zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangváros
Első írásos említés1427
PolgármesterJán Rubis
Irányítószám087 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Testvérvárosok
Lista
Ustrzyki Dolne
Népesség
Teljes népesség4001 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség379 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület11,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 31′ 00″49.111667°N 21.516667°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 31′ 00″49.111667°N 21.516667°E
Girált weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Girált témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Girált (szlovákul: Giraltovce) város, egykor járási székhely Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. Ferencvágása tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 27 km-re északkeletre, a Radomka-patak és a Tapoly összefolyásánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén már a kőkorszak végén is éltek emberek. Határában késő kőkori és kora bronzkori temetkezések kerültek elő.

A települést a 13. században alapították, először 1383-ban „Giralth” néven említi írott forrás. 1427-ben a Széchy család birtoka, néhány évvel később már a Somosyaké. Tulajdonosai később is többször változtak. 1711-ben a kuruc háború és a járványok következtében csaknem elnéptelenedett. Első iskoláját 1720-ban említik. A település a 18.–19. században fajanszgyáráról volt híres. 1787-ben 74 házában 646 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIRÁLT. Giraltovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornay, ’s többek, az Uraságnak kastellyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik kies helyen, Nyerjesnek szomszédságában, mellynek filiája, Hanusfalvához egy, és 1/4 mértföldnyire, Girált vizének Topolyba való folyásánál, határja, ha jól miveltetik termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, tűzre is fája elegendő, piatzozása nem meszsze, első Osztálybéli.”[2]

1805-ben a napóleoni háborúk során Kutuzov orosz csapatai szállták meg. 1828-ban 90 háza volt 686 lakossal, akik tutajozással, kertműveléssel foglalkoztak. A 19. század elejétől nevezetesek voltak hetipiacai és vásárai.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Girálth, tót falu, Sáros vármegyében, a Tapoly mellett, Hanusfalvához északra 1 1/4 mfd. 124 kath., 420 evang., 40 zsidó lak. Evang. templom. Első osztálybeli határ. Vizimalom. F. u. Szulyovszky, Szirmay, s m. t. Ut. p. Eperjes.”[3]

1917-ben nagy offenzívája során átmenetileg megint orosz megszállás alá került. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásának székhelye volt.

A második világháború során 1944-ben területén súlyos harcok folytak.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 760 lakosából 52 magyar, 85 német, 4 ruszin, 568 szlovák és 25 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 303 római katolikus, 280 evangélikus, 104 izraelita, 70 görögkatolikus és 3 református vallású.

1890-ben 887 lakosából 80 magyar, 110 német, 597 szlovák és 100 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 399 római katolikus, 291 evangélikus, 113 izraelita, 80 görögkatolikus és 4 református vallású.

1900-ban 996 lakosából 129 magyar, 135 német, 1 cigány, 590 szlovák és 100 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 484 római katolikus, 247 evangélikus, 154 izraelita, 98 görögkatolikus és 13 református vallású.

1910-ben 1002 lakosából 387 magyar, 60 német, 1 ruszin, 47 egyéb és 507 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 422 római katolikus, 278 evangélikus, 200 izraelita, 97 görögkatolikus és 5 református vallású.

1921-ben 1127 lakosából 49 magyar, 241 zsidó, 38 orosz, 16 egyéb, 773 csehszlovák és 10 állampolgárság nélküli volt. Ebből 427 római katolikus, 518 evangélikus, 259 izraelita, 118 görögkatolikus, 1 református és 4 egyéb vallású.

1930-ban 1395 lakosából 25 magyar, 220 zsidó, 7 ruszin, 4 német, 139 egyéb, 919 csehszlovák és 81 állampolgárság nélküli volt. Ebből 595 római katolikus, 386 evangélikus, 265 izraelita, 141 görögkatolikus, 3 református és 5 egyéb vallású.

1970-ben 2644 lakosából 2 magyar, 17 ukrán, 13 cseh, 1 lengyel és 2606 szlovák volt.

1980-ban 3112 lakosából 5 magyar, 26 ukrán, 15 cseh, 3 lengyel, 2 német és 3055 szlovák volt.

1991-ben 3933 lakosából 1 magyar, 189 cigány, 20 ukrán, 15 cseh, 4 ruszin, 3623 szlovák és 81 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 4189 lakosából 1 magyar, 3980 szlovák, 150 cigány, 17 ruszin, 14 ukrán volt.

2011-ben 4188 lakosából 1 magyar, 3261 szlovák, 102 cigány, 22 ruszin, 8 ukrán, 7 cseh, 1-1 lengyel és orosz, 2 egyéb nemzetiségű és 783 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 1962 római katolikus, 852 evangélikus, 277 görögkatolikus, 41 pravoszláv, 36 jehovista, 875 ismeretlen vallású és 88 nem vallásos.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1717-ben Orosz Zsigmond piarista tartományfőnök, tanár.
  • Itt született 1874-ben Goldberger József magyar származású amerikai orvos és járványtani szakember.
  • Itt született 1907-ben Horvát Adolf Olivér római katolikus pap, ciszterci szerzetes, botanikus, gimnáziumi tanár.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Dejiny mesta Giraltovce a obce Kračúnovce.

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Girált&oldid=26471024”