Gorgán

Gorgán گرگان
Közigazgatás
Ország	Irán
Jogállás	város
Körzethívószám	0171
Testvérvárosok	Lista Aktau Samsun
Népesség
Teljes népesség	312 223 fő (2012)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	148 m
Terület	1700 km²
Időzóna	UTC+03:30
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 50′ 48″, k. h. 54° 25′ 48″36.846666666667, 54.43
Gorgán گرگان weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorgán گرگان témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gorgán (Gorgan, perzsa nyelven: گرگان) korábban Astrabad vagy Astarabad (استرآباد) Gulisztán tartomány fővárosa Iránban. A Kaszpi-tenger közelében fekszik. A 2006. évi népszámláláskor lakossága 269.226 fő, 73.702 családban.

Nevének eredete

A modern perzsa Gorgān (گرگان) szó a közép-perzsa Gurgān (𐭢𐭥𐭫𐭢𐭠𐭭) -ből származik, ó-perzsa nyelven Varkāna (𐎺𐎼𐎣𐎠𐎴), a kaszpi-tengeri délkeleti Achaemenid satrapy (a mai Gulisztán tartomány egésze, valamint néhány keleti rész a Mazandarán tartomány és a mai Türkmenisztán néhány déli része), ami a görög forrásokban, mint Hyrcania (Ὑρκανία), Hyrcani vagy Hyrcana tükröződik. A régiót az Avesta mint Vəhrkāna néven is említi. A név a proto-iráni szó * vrka-, azaz a "farkas", vagy újperzsa nyelven "farkasok földje".

A poszt-iszlám Perzsiában a város Jurjān (جرجان) néven ismert, mely a perzsa szó arabizált formája.

A modern időkben 1937-ig a város Astarābād vagy Estarābād (استرآباد) néven volt ismert, amely Ester-ābād (Esther városa) néven is értelmezhető, és I. Khsajársá perzsa király feleségére, Estherre utal.

Története

Gorgan közelében számos régészeti lelőhely található, többek között az újkőkori Tureng Tepe és Shah Tepe. A környék további fontos neolitikus helyszínei: Yarim Tepe, Sang-i Chaxmaq. A közeli Shahroud-síkságon is sok hasonló helyszín található.

Hyrcania nagy Cyrus (Kr.e. 559-530) alatt az Akhaimenida Birodalom részévé vált, alapítója vagy utódja Cambyses (ie 530-522) uralkodása idején.

Gorgan Nagyfalát, mely a világ második legnagyobb védelmi fala volt, a pártus és szásszanida korszak alatt építették. A szasszanidák idején "Gurgan" egy város, tartományi főváros és tartomány neve is volt.

Gurgan Zoroastriai államként továbbra is megtartotta függetlenségét még akkor is, miután Perzsiát a nyolcadik században meghódították a támadó arab muzulmánok.

1210-ben a város meghódította és elbocsátotta a grúz Királyság hadseregét a Mkhargrdzeli testvérek parancsnoksága alatt. A 13. században a tatár invázió idején a "régi Gorgan" elpusztult, és a régió központja átkerült az úgynevezett "Asztarabad"-hoz, amelyet ma Gorgan néven neveznek.

Gorgant a környező régiókkal együtt néha a Parthus (Nagy Khorasan) vagy a Tabarisztán régiók részének tekintették. Asztarabad fontos politikai és vallási város volt a Kádzsár-dinasztia idején.

Földrajza és éghajlata

A széles (Dasht-e Gorgan) Gorgan-síkság a város északi részén helyezkedik el, földrajzilag 37 ° 00 '- 37 ° 30' északi szélesség és 54 ° 00 '- 54 ° 30' keleti hosszúság 1700 négyzetkilométer (660 nm). Körülbelül Gorgántől 150 km-rel keletre van a Gulisztán Nemzeti Park, amely Irán állatvilága nagy részét uralja.

Gorgán klímája mediterrán. Gulisztán éghajlata általában mérsékelt és nedves, amit "mérsékelt kaszpi-éghajlatnak" neveznek. Az ilyen éghajlat mögötti tényleges tényezők: Alborz-hegység, hegyek iránya, a terület magassága, szomszédság a tengerig, növényzet felszíne, helyi szél, magasság és időjárás. A fenti tényezők következtében három különböző éghajlat létezik a régióban: közepes mérsékelt, hegyvidéki és félszáraz. Gorgan-völgyben félig-száraz éghajlat van. Az éves átlagos hőmérséklet 17,7 °C (63,9 °F) és az éves csapadékmennyiség 601 mm (23,7 hüvelyk).

Nevezetességek

• Imamzadeh Nur-mauzóleum - a 15. századból való.

Források

• Irán (Panoráma, 1979) ISBN 963 243 133 2