Ugrás a tartalomhoz

Hannibal (film, 2001)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk egy filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Hannibál (egyértelműsítő lap).
Hannibal
(Hannibal)
2001-es amerikai–olasz–brit film
RendezőRidley Scott
ProducerDino De Laurentiis
Ridley Scott
Martha Schumacher
AlapműThomas Harris: Hannibal
Műfaj
ForgatókönyvíróDavid Mamet
Steven Zaillian
FőszerepbenAnthony Hopkins
Julianne Moore
Gary Oldman
Ray Liotta
Giancarlo Giannini
Francesca Neri
Frankie Faison
ZeneHans Zimmer
OperatőrJohn Mathieson
VágóPietro Scialia
JelmeztervezőYanti Jates
DíszlettervezőArthur Max
Gyártás
GyártóUniversal Pictures
Metro-Goldwyn-Mayer
Dino De Laurentiis Company
Scott Free Productions
Ország USA
 Egyesült Királyság
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő131 perc
Költségvetés87 millió USD[1]
Forgalmazás
ForgalmazóUniversal Pictures
BemutatóUSA 2001. február 9.
magyar 2001. június 14.
Korhatár18 IV. kategória (F/10627/J)
Bevétel351 millió USD[2]
Kronológia
ElőzőA bárányok hallgatnak
KövetkezőHannibal ébredése
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannibal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hannibal 2001-ben bemutatott amerikai–brit thriller Ridley Scott rendezésében. A forgatókönyv Thomas Harris azonos című regénye alapján készült, a tíz évvel korábban jelentős sikert aratott A bárányok hallgatnak (1991) folytatásaként.

Cselekménye[3]

[szerkesztés]

Dr. Hannibal Lecter (Anthony Hopkins), az agyafúrt pszichopata tíz évvel ezelőtt szökött meg a börtönből, és most a firenzei nyárspolgárok gondtalan életét éli: művészettörténészként dolgozik. Régi áldozata, az emberi roncsként vegetáló milliomos, Mason Verger (Gary Oldman) azonban bosszúra szomjazik, és mindenáron lépre akarja csalni a doktort.

Hamar rájön, hogy ebben egyedül az őrült orvos egykori bizalmas kihallgatója, Clarice Starling (Julianne Moore) FBI-ügynöknő lehet segítségére: ha egy korrupt államügyész, Paul Krendler (Ray Liotta) segítségével befeketíti a nőt, aki annak idején felkeltette Lecter érdeklődését, akkor a gyűlölt férfi visszatér, hogy folytassa a furcsa játékot.

A firenzei nyomozócsoport egyik tagja, Pazzi nyomozó (Giancarlo Giannini) azonban felismeri az álnevet használó Lecterben a sorozatgyilkos szörnyeteget, és elhatározza, hogy a busás jutalom reményében elfogja, majd Verger csatlósainak gondjára bízza a bűnözőt. Zsákmánya azonban okosabb, mint ő, és egy gyanútlannak tűnő találkozásuk során brutálisan meggyilkolja a felügyelőt: felmetszi a hasát, majd kilógatja a városháza díszerkélyéről. (Előtte azonban cinikusan megjegyzi, hogy Pazzi egyik ősét, Francescot is azonos módon végezték ki 500 évvel ezelőtt, megbocsáthatatlan árulásáért.)

Lecternek ezután nincs maradása Olaszországban – bár Signora Pazzival szívesen elfőzőcskézne -, és hamarosan feltűnik Amerikában. Starling nyomozónő a nyomába ered, de ekkor még nem tudja, hogy a férfit Verger emberei is vadásszák: rövid úton meg is találják, ártalmatlanítják, és a milliomos pazar kastélyába viszik. A két régi ellenfél végre találkozik – Lecter annak idején droggal kábította el Vergert, és rávette, hogy üvegszilánkkal nyúzza le a bőrt az arcáról –, de a doktor hűvös nyugalommal fogadja a megnyomorított ember vádló fenyegetését. Verger bérencei feltüzelt vaddisznók elé szándékozzák vetni Hannibalt egy eldugott istállóban, egyvalamivel azonban nem számolnak: az elszánt Starling ügynök mentőakciójával. Kiszabadítja a doktort, majd ő kerül nehéz helyzetbe: egy tűzpárbajban, mely közte és a bérencek közt bontakozik ki, találat éri a vállát. Lecter helyett Verger kerül a sertések közé, mivel a doktor meggyőzi a magatehetetlen férfi orvosát, hogy jobb lesz így ("mondja majd azt, hogy én tettem"), majd a megsebesült Starlingot karjaiba véve elhagyja a förtelmes helyet.

A történet végső színtere Paul Krendler tóparti háza: az utolsó emberé, akinek Lecter még némi "elszámolással" tartozik. Előbb elkábítja a férfit, majd akkurátusan körbefűrészeli a koponyáját, és irtózatos körülmények között saját agyvelejéből ad számára ínyenc kóstolót. Krendler lassú végvonaglás után meghal, de Starling rátámad a doktorra. Hannibal leszereli a régi bizalmast, majd elmagyarázza, hogy eljött a menekülés ideje. Lecter, hajszálnyival a rendőrség erőinek érkezése előtt, rejtélyes körülmények között átkel a tavon, és tűzijátékkal fejezi be nem mindennapi ámokfutását. A legutolsó jelenetsor már egy messzire tartó repülőgépen éri utol a pszichiátert, ahol válogatós kisgyermeket kínál meg "emberi étkekkel", majd elsötétül a vászon, és csak Hannibal Lecter vérfagyasztó pillantása marad – a rejtekből figyel bennünket.

Szereplők

[szerkesztés]
Színész Szerep Magyar hang[4]
Anthony Hopkins Dr. Hannibal Lecter Sinkó László
Julianne Moore Clarice Starling Nagy-Kálózy Eszter
Gary Oldman Mason Verger Szacsvay László
Ray Liotta Paul Krendler Forgács Péter
Giancarlo Giannini Rinaldo Pazzi Fodor Tamás
Francesca Neri Allegra Pazzi Kéri Kitty
Frankie Faison Barney Vass Gábor
Zeljko Ivanek Dr. Cordell Doemling Anger Zsolt
David Andrews Pearsall FBI-ügynök Végvári Tamás
Francis Guinan Noonan FBI-igazgató Kőszegi Ákos
Enrico Lo Verso Gnocco Csőre Gábor
Ivano Marescotti Carlo Orosz István
Robert Rietty Sogliato Uri István
Terry Serpico Bolton rendőr Barbinek Péter
Boyd Kestner Burke különleges ügynök Bozsó Péter
Peter Shaw Brigham különleges ügynök Sztarenki Pál
Kent Linville FBI-os postásfiú Minárovits Péter
Aaron Craig Il Monstro nyomozó Csuja Imre
Andrea Piamonte Benetti ügynök Rajkai Zoltán

A magyar változatot a Mafilm Audio Kft. készítette Tabák Kata szinkronrendező vezetésével.[4]

A Hannibal alkotói

[szerkesztés]
  • A Hannibal rendezői székébe Ridley Scott ülhetett, miután az előző részt jegyző Jonathan Demme elolvasta, és túl véresnek találta a forgatókönyvet.[5] Scott rendezőgenerációjának megbecsült tagja. Az eredetiség igényét mindig fenntartó rendező saját irányelveire hagyatkozva mintázta újjá A bárányok hallgatnak borongós képvilágát, neurotikus atmoszféráját, és szereplőmotivációit, és egyáltalán nem riadt vissza a Hannibal újszerű kihívásától: „Állandóan jó anyagokra vadászom, melyek lehetővé teszik a számomra, hogy akármilyen kategóriában nagyszerű emberekkel dolgozhassak. Minden munkába a saját értelmezésemet próbálom belevinni, és mindig igyekszem létrehozni valami egyedit. Sosem féltem a folytatásoktól. Ha az anyag valóban jó, a tehetség úgyis megóvja az embert a középszertől és a közhelyes ismétlésektől.”[forrás?]
  • A filmhez nevét adta a neves olasz producer, Dino De Laurentiis is, aki olyan filmeket tett már sikeressé, mint a Ragtime, a Kék bársony, vagy a Dűne.[6]
  • A zenéért a világhírű Hans Zimmer felel, aki sok helyütt elektromos akciózenét alkalmazott, de a klasszikus hangszerelés is mérvadó, s Zimmer munkája megőrizte Howard Shore korábbi munkájának (A bárányok hallgatnak) egyes értékeit is.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A Hannibal meglehetősen ellentmondásos fogadtatásban részesült.[7] Egyes kritikusok azon a címen vádolták Scott produkcióját, hogy látványvilága öncélúan brutális, története sekélyes és meddő, s hogy teljességgel megfosztotta Dr. Hannibal Lecter figuráját korábbi erényeitől. Más ítészek lelkesedtek a filmért, sőt, egyes vélemények máig a Lecter-tetralógia legjobb darabjának tartják.[forrás?]
  • Nagy visszatetszést keltett, hogy Jodie Foster helyett Julianne Moore öltötte magára Clarice szerepét, de később sokan megbékéltek a változtatással, amelyhez hasonló évekkel később, a Terminátor 3. – A gépek lázadása kapcsán történt, amikor Edward Furlongot Nick Stahl váltotta John Connor szerepében.[forrás?]
  • A szereplők és a színészek egyaránt 10 évet öregedtek, hiszen a Hannibal cselekménye 10 évvel követi A bárányok hallgatnak elbeszélését.[8]

A film és a regény viszonya

[szerkesztés]

Thomas Harris regénye jóval terjedelmesebb, mint Scott filmváltozata, és ebből kifolyólag több tömörítéssel és változtatással él.[8] Ezek közül néhány fontosabb:

  • Mason Vergernek a regényben van egy extrovertált, leszbikus lánytestvére is, aki valamiért szintén ismeri Hannibal Lectert, és mély barátság köti a filmekből is ismert Barney ápolóhoz.
  • Vergert nem a disznók falják fel, hanem a húga csempészi az ágyába a mérges angolnát az akváriumból, ami rövidesen végez a férfival.
  • Hannibal és Clarice a regényben szerelmet vallanak egymásnak, és életük hátralévő részét elvonultan, egy fényűző kastélyban élik le.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hannibal (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. ↑ Hannibal (angol nyelven). Box Office Business. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  3. ↑ Synopsis. IMDb. (Hozzáférés: 2021. február 1.)
  4. ↑ a b Hannibál - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  5. ↑ Morris, Mark: Pleased to eat you ... (angol nyelven). The Observer, 2001. február 4. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  6. ↑ Dino De Laurentiis (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  7. ↑ Hannibal (angol nyelven). RottenTomatoes. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  8. ↑ a b Harris, Thomas. Hannibal (magyar nyelven). Budapest: Magvető Kiadó, 347. o. (1999). ISBN 963 14 2190 2 

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Hannibal (film, 2001) témában.
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hannibal_(film,_2001)&oldid=27384868”