Heves vármegye
| Heves vármegye | |||
 | |||
| A Kékestető | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegyeszékhely | Eger | ||
| Járások száma | 7 | ||
| Települések száma | 121 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 10 | ||
| nagyközségek | 4 | ||
| ISO 3166-2 | HU-HE | ||
| Főispán | Ignácz Balázs | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 285 892 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 85,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3637,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Heves vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Heves vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heves vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban. Északnyugatról Nógrád vármegye, északkeletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye a régió második legnépesebb települése, a magyar Athénnak is nevezett Eger, második legnépesebb települése pedig a Mátra kapujának is tartott Gyöngyös. A vármegye déli fele az Alföld északi peremvidékén terül el, északkeleti részén viszont a Bükk-vidék, északnyugati harmadán a Mátra hegyvonulatai húzódnak. Mezőgazdasági képét földrajzi felépítése jelentősen befolyásolja. Északi felén főleg erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás folyik, míg déli felén kiterjedt szántók, legelők, szőlőültetvények és gyümölcsösök húzódnak. Vízrajzát délen a Tisza és a rajta mesterségesen kialakított Tisza-tó, nyugaton a Zagyva, középső vidékein a Tarna, míg keleten az Eger-patak és ezen vízfolyások mellékvizei alkotják. Közlekedésföldrajzi értelemben a megye jól megközelíthető mind vasúton, mind közúton.
I. István király önálló Heves vármegyét nem szervezett, hanem egy nagy, kezdetben összefüggő Újvár vármegyét a későbbi abaúji és hevesi területeken. Újvár vármegye mátraalji részének Heves vára lett a központja, melyet az újvári ispántól függő hevesi udvarispán igazgatott. Az Újvár vármegyétől való elszakadás a 13. században még nem következett be, az Abaújvár névvel párhuzamosan használt Hevesújvár elnevezés még az összetartozásra utalt, ugyanakkor 1323-ban, mikor a hevesújvári ispán négy szolgabíróval feltűnik, már önálló Heves vármegyéről beszélhetünk.
A 15. század elejéig a megyét még Hevesújvár vármegye néven említik, a Heves vármegye nevet csupán a század végétől használták. A század folyamán különösen a Jászság és a Kunság községeivel történt meg, hogy hol Heves, hol Békés, hol Szolnok megyéhez tartoztak. A vesztes mohácsi csata, illetve Buda elfoglalását követően a vármegye is lassan az Oszmán Birodalom uralma alatt találta magát. Eger 1552-es ostromakor erős ellenállást mutatott a vármegye lakossága Dobó István vezetésével, azonban 1596-ban Heves területe is a török kezére került, és ott is maradt egészen 1687-ig. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével és Heves és Külső-Szolnok vármegye néven alkotott közigazgatási egységet.
A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során csatoltak a vármegyéhez néhány községet Borsodtól.
Földrajz
[szerkesztés]
Heves vármegye két földrajzi nagytájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik.
Domborzat
A vármegye rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéki, míg déli fele síkság jellegű. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. A vármegye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m.)
Éghajlat
Heves vármegyét a felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C-fok közötti – attól függően, hogy a vármegye északi vagy déli részéről van-e szó.
Vízrajz
A vármegyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely a kiskörei vízierőműhöz tartozó víztározó és egyben Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A vármegye meghatározó horgásztava a Markazi-víztározó. A vármegye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak.
Élővilág, természetvédelem
A vármegye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.
Lásd még: Heves vármegye védett természeti értékeinek listája
- Jellemző földrajzi pontok
- a megye legészakibb települése Istenmezeje (Pétervásárai járás)
- a megye legdélibb települése Pély (Hevesi járás)
- a megye legkeletibb települése Poroszló (Füzesabonyi járás)
- a megye legnyugatibb települése Nagykökényes (Hatvani járás)
Történelem
[szerkesztés]Heves vármegye területén ősidők óta éltek emberek, kiknek kőkori nyomait a Bükk hegység mészkőbarlangjaiban (Istállós-kői-barlang, Szeleta-barlang, Pes-kő-barlang) találták meg. Később réz-, bronz- és vaskori leletek is nagy számban kerültek elő ezen a vidéken.
Majd a szarmaták, 569 és 811 között pedig az avarok hagytak máig látható nyomokat a vidéken; a csörsz árka vonulatai ugyanis ezt a vidéket is érintették, nyomaik sok helyen máig kivehetők. A honfoglaló magyarok 895-ben vették birtokba e területet, és 900-ban telepedtek meg itt véglegesen:
A mai Heves vármegye területét Anonymus: Gesta Hungaroruma említette írásban először, melyben Árpád és vitézeinek e vidéken, az Eger-, Tisza- és Zagyva vizének környékére való érkezését mondja el:
„Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének... s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték s táboruk az Ustoros vizétől Pourozlou (Poroszló) váráig terjedt. Innen megindulva a Zogea (Zagyva) vizéig jövének és tábort ütének azon folyó partján a Tiszától a Mátra erdejéig... Akkor Árpád vezér a Mátra erdejében egy földet adott Edu-nak és Edumen-nek, ahol aztán unokájuk, Pata várat épített, kiknek a nemzetségéből származott sok idők múltával Sámuel király, kit kegyességéért Obának neveznek vala”
Anonymus történetéből a fennmaradt oklevelek szerint annyi bizonyos, hogy Patának ebben az időben már voltak birtokrészei a megyében, majd 1234-ben II. András király adományozta az eddig királyi birtoknak számító negyedrészt is az Aba nemzetségbeli Sixtus fiának, Demeternek.
A 12. században már a megyében birtokos Aba nemzetség több tagja is viselte a Pata nevet, melyeknek egyike építhette itt, a Gyöngyöspata fölötti hegyen azt a földdel körülsáncolt lakóházat, melyet idővel a nemzetség tagjai megerősítve Pata várává építettek ki.
Középkor
[szerkesztés]A fennmaradt oklevelek hiteles forrásokként szolgálnak a környék múltjáról:
A honfoglaláskor a magyarok az ország területét nemzetségek szerint szállták meg. Kézai Simon krónikájában a magyarok beköltözésekor 108 nemzetséget számolt, minden ősi nemzetségünk külön területen kapott szállásbirtokot, mely szállásbirtokokat a nemzetség tagjai közösen használtak.
Az Árpád-kor vége felé, a 14. században e nemzetségek már nagyon szétszóródtak, szerzett birtokaik mellé már királyi adománybirtokok is társultak. Az egyes nemzetségek ősi fészkét ott találhatjuk meg, ahol a nemzetség tagjai sűrűbben fordulnak elő; ez a terület volt a nemzetség honfoglalás kori birtoka.
Heves megye területén két ilyen központ található. Az egyik Gyöngyös vidéke, a másik a Tisza menti Abád vidéke.
Ezek közül:
- Gyöngyös környékén egymással szomszédosak az Aba nemzetség Adácsi, Amadé, Aszalay, Csobánka, Debrey, Kompolti, Rédei, Verpeléti ágai.
- A Tisza mentén pedig az Aba nemzetség Amadé, Csobánka, Gagyi, Kompolti, Verpeléti ágai, melyek bizonyítják, hogy a mai Heves vármegye területén az Aba nemzetség kapta meg szállásbirtokait.
Az Aba nemzetség igazi megalapítójának Aba Sámuel tekinthető, akit ugyancsak itt Gyöngyös mellett, a nemzetség sári monostorában temettek el.
Heves vármegye másik nagyobb birtokteste az Abákon kívül az egri püspökségé volt. Egy 1261-ben kiállított adománylevél szerint az egri püspökségé volt az egri völgy (vallis Agriensis) fölfelé és lefelé, egészen a Tiszáig. Az egri püspökségnek is hatalmas birtokai voltak: Bátony, melyet később Bátorral cseréltek el, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspüspöki.
A vármegye területén királyi birtok volt a Hevesi vár tartozékaival együtt, melyből később a királyok sok birtokrészt eladományoztak az Aba nemzetség tagjainak és az egri püspökségnek is.
Az ősi birtokviszonyokból az ország újjászervezése Szent István király idejére esett, és királyi birtokok szerint történt.
A 11. században egy-egy királyi várhoz (civitas) tartozó uradalom a rajtuk élő várnépekkel együtt alkotta az egykori megyét, melyet először zsupánságnak, később a 13. században ispánságnak, várispánságnak neveztek.
Mivel a hevesi várbirtok kicsi volt, ezért az ispánság északabbra költözött. Eleinte az abaújmegyei Forróra, majd a Képes krónika szerint az Aba Sámuel által épített Újvárra (Novo Castro), végül Hevesújvárra költözött. A fennmaradt oklevelek Abaújvárat 1243-tól, Hevest 1248-tól említik. A várispánságok a 13. század végére, 14. század elejére felbomlottak, s helyükben a régi királyi várispánságoktól elütő vármegyék keletkeztek, s ezek legnevezetesebb intézménye a szolgabíróság lett, melyet már a vármegyék közössége választott meg.
Heves vármegyében a gyűléseket eleinte a királyt helyettesítő nádor hívta össze Szihalmon, majd a nádori gyűlésekből fejlődött ki a vármegyei gyűlés.
A vármegyében a vármegye gyűléseinek székhelyeiről is maradtak fenn írásos adatok: 1345-ben Kompoltról, majd 1424-ben Verpelétről.
A 14. század elejére tehetően megalakult vármegye neve Hevesújvármegye lett, mely a régi várispánságokból és tartozékaikból alakult ki, és melynek előkelőbb részét a vármegye területén letelepedett törzsökös és birtokos nemesek alkották. Ilyen ősi nemzetségek voltak az Aba-, Rátót-, Szalók-, Tomaj-, Apocz-, Baksa-, Bék-, míg a vármegyében birtokos nemzetségek a Bél-, Kacsics-, Miskolcz-, Sártiván-Vecse nemzetség.
A 16. században török hódoltság alá került Szolnok és annak térsége, így annak magyar közigazgatását összevonták Hevessel, így létrehozva Heves és Külső-Szolnok vármegyét. Ez fennállt egészen az 1876-os megyerendezésig, amikor Heves vármegye ismét önálló lett.
_(5554._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_8.jpg)
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
[szerkesztés]Járások 1950–1983 között
[szerkesztés]Az 1950-es megyerendezés előtt Heves vármegyéhez hat járás tartozott (Egri, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásári és Tiszafüredi). A megyerendezéskor a Tiszafüredi járást Szolnok megyéhez csatolták, visszamaradt részét viszont kiegészítették néhány községgel a Borsod-Gömör megyétől ide csatoltak közül és az Egri járásból, új Füzesabonyi járást szervezve. Így az új megyében 1950. február 1-jétől továbbra is hat járás volt (Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi és Pétervásári).
Az 1950-es járásrendezés június 1-jén csak annyiban érintette a megyét, hogy egy községet a Füzesabonyi járástól a Hevesi járáshoz csatoltak.
Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Pétervásári (1966-ban) és a Hatvani (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi és Hevesi).
Városok 1950–1983 között
[szerkesztés]Az 1950-es megyerendezéskor Heves megyéhez három megyei város tartozott, Eger, Gyöngyös és Hatvan, és 1983-ig nem is szerzett más település városi rangot a megyében.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Eger közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Gyöngyös és Hatvan közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Gyöngyösi illetve a Hatvani járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között mindhárom város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1969–1983 között
[szerkesztés]Hatvan volt (Kapuvár mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének „kísérleti terepe” 1969-ben. A megszüntetett Hatvani járás községeinek nagy részét a Gyöngyösi járáshoz osztották be, hármat azonban az egyidejűleg várossá alakított Hatvan tanácsa alá rendeltek. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Hatvan városi tanácsának tagjaivá váltak, ennélfogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált.
Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt.
Heves megye további két városa, Eger és Gyöngyös körül 1974-ben alakult városkörnyék, melyek csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, mindkét város járási székhelyek maradt 1983 végéig.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
[szerkesztés]1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban, Heves megyében a város- és nagyközség-környékek határait az 1969 előtti járásokéival megegyezően alakították ki. Ugyanekkor várossá alakult és városkörnyékközpont lett Heves, illetve városi jogú nagyközséggé alakult és nagyközségkörnyék-központ lett Füzesabony, mely aztán 1989-ben szintén várossá alakult. Ugyancsak 1989-ben kapott városi rangot Pétervására is, azonban városkörnyékközpont már nem lett. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]
Közgyűlés
[szerkesztés]Heves vármegye közgyűlése a 2010-es önkormányzati választás óta 15 főből áll. A mandátumokat a megye választópolgárai által a pártlistákra leadott szavazatok alapján osztják ki. (Mivel Eger megyei jogú város, ezért lakói nem szavaznak a megyei közgyűlési listákra.) A 2010-es önkormányzati választás eredményeként a közgyűlésben a Fidesz–KDNP 8, a Magyar Szocialista Párt 4, míg a Jobbik 3 mandátummal rendelkezik.[2] A közgyűlés elnöke 2010 októberétől 2011 januárjáig Horváth László, míg alelnöke Szabó Róbert volt. Mindketten a Fidesz politikusai. Horváth Lászlót 2011 elejétől a megyei kormányhivatal vezetőjévé nevezték ki. Ekkor összeférhetetlenség miatt Horváth László lemondott. Ezt követően lett a megyei közgyűlés elnöke Szabó Róbert, míg az új alelnök Dr. Gondos István. Heves vármegyében található a legkevesebb megyei kisebbségi önkormányzat, egy, a roma kisebbségé.
A közgyűlés összetétele a 2010. évi önkormányzati választások alapján:
|
Tisztségek
[szerkesztés]- A közgyűlés elnöke: Szabó Róbert (Fidesz–KDNP);
- A közgyűlés alelnöke: Dr. Gondos István (Fidesz–KDNP);
- Heves vármegye főjegyzője dr. Barta Viktor;
- Heves vármegye aljegyzője: dr. Kovács Csaba.
A közgyűlés tagjai frakciónként:
(Fidesz–KDNP) frakció: Bossányi László (Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság tagja) Deé András (az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság elnöke, valamint a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának tagja, frakcióvezető-helyettes) Jáger József (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság, és az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság tagja) Oroján Sándor (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke, és az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja) Sveiczer Sándor (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság tagja, valamint az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság elnöke) Tóth Csaba (az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja, valamint az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke, frakcióvezető)
JOBBIK frakció: Bolyki András (az Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság tagja) Dudás Róbert (az Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság tagja, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, frakcióvezető) Szűcsné Major Ildikó (az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság tagja)
MSZP frakció: Fekete László (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság tagja) Korózs Lajos (a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottság tagja) Dr. Nagy Imre (az Elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság tagja, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke, frakcióvezető) Szabó Gyula (az Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság tagja)
Járások
[szerkesztés]Heves megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Bélapátfalvai járás | Bélapátfalva | 8 |
1 |
8 870 |
180,89 |
49
|
| 2 | Egri járás | Eger | 22 |
2 |
86 241 |
602,05 |
143
|
| 3 | Füzesabonyi járás | Füzesabony | 16 |
1 |
30 396 |
578,55 |
53
|
| 4 | Gyöngyösi járás | Gyöngyös | 25 |
2 |
73 460 |
750,78 |
98
|
| 5 | Hatvani járás | Hatvan | 13 |
2 |
50 872 |
352,16 |
144
|
| 6 | Hevesi járás | Heves | 17 |
2 |
35 116 |
697,68 |
50
|
| 7 | Pétervásárai járás | Pétervására | 20 |
1 |
21 381 |
475,07 |
45
|
Kistérségek
[szerkesztés]Heves megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4007 | Bélapátfalvai kistérség | Bélapátfalva | 13 |
1 |
12 200 |
260,06 |
47
|
| 4001 | Egri kistérség | Eger | 17 |
2 |
82 911 |
522,88 |
159
|
| 4003 | Füzesabonyi kistérség | Füzesabony | 16 |
1 |
30 396 |
578,55 |
53
|
| 4004 | Gyöngyösi kistérség | Gyöngyös | 25 |
2 |
73 460 |
750,78 |
98
|
| 4005 | Hatvani kistérség | Hatvan | 13 |
2 |
50 872 |
352,16 |
144
|
| 4002 | Hevesi kistérség | Heves | 17 |
2 |
35 116 |
697,68 |
50
|
| 4006 | Pétervásárai kistérség | Pétervására | 20 |
1 |
21 381 |
475,07 |
45
|
Népesség
[szerkesztés]| Lakosságszám[3][4] | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 205 146 | — |
| 1880 | 203 338 | −0,09% |
| 1890 | 227 156 | 1,11% |
| 1900 | 249 354 | 0,93% |
| 1910 | 275 181 | 0,99% |
| 1920 | 292 290 | 0,60% |
| 1930 | 312 085 | 0,66% |
| 1941 | 319 043 | 0,20% |
| 1949 | 316 273 | −0,11% |
| 1960 | 347 856 | 0,87% |
| 1970 | 340 146 | −0,22% |
| 1980 | 350 360 | 0,30% |
| 1990 | 334 408 | −0,47% |
| 2001 | 325 727 | −0,24% |
| 2011 | 308 882 | −0,53% |
| 2022 | 285 892 | −0,70% |
Heves vármegye lakónépessége 2022. október 1-jén 285 892 fő volt, ami Magyarország össznépességének 3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 22 990 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 79 ember volt. Heves vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 15%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 71,1, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 78 657 fő, utánuk a következő nagy csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 60 124 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 82%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 8%-a, mintegy 24 764 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától Heves vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1960-as évekig. A legtöbben 1980-ban éltek a vármegyében 350 360 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1920-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Heves vármegyeiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a református.
Gazdaság
[szerkesztés]A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):[5]
- Robert Bosch Elektronika Kft. (36)
- Mátrai Erőmű Zrt. (41)
- Mátra Cukor Zrt. (92)
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A megművelhető földterület jelentős részén borszőlőt termesztenek. A bor jelentős "exportterméke" a megyének. Különösen jelentős terület Eger és környéke (történelmi borvidék), Gyöngyös és Nagyréde. A vármegye leghíresebb borai az egri bikavér, az egri leányka, az egerszóláti olaszrizling és a debrői hárslevelű. Az alföldi részen elsősorban gabona-, illetve takarmánynövény-földekkel találkozhatunk, de nagy mennyiségben termesztenek görögdinnyét is (főként Heves környékén).
Ipar
[szerkesztés]A megyében viszonylag kevés ipari létesítmény található. Jelentősebb tevékenységek:
- alkatrész- és gépgyártás (sebességváltó, pneumatikus eszközök)
- csomagolóeszközök (Füzesabony)
- élelmiszeripar, malomipar (cukor, konzervek, tejtermékek)
- mész- és cementgyártás
- téglagyártás (Eger, Mátraderecske)
- villamos energia előállítás (Mátrai Hőerőmű, Visonta; Kiskörei Vízierőmű)
- lőszergyártás (Sirok)
- fém csomagolóeszközök, alumínium tubusok, palackok (Sirok)
Heves Megye Nagykövetei
[szerkesztés]A Heves Megye Közgyűlése 2012-ben alapította „Heves Megye Nagykövete” kitüntető címet, amely annak a magyar állampolgárnak adományozható, aki valamely jelentős eredményt hozó tevékenységével vagy egész életművével országos vagy nemzetközi hírű elismerést vívott ki. A díjat minden évben Heves megye napján a közgyűlés elnöke adja át, ünnepélyes keretek között. A kitüntetés adományozása során a kitüntetettek részére oklevél és emlékérem kerül átadásra.[6]
Díjazottak
[szerkesztés]- Törőcsik Mari Nemzet Színésze, Nemzet Művésze, háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla díjas érdemes és kiváló művész.
- Bolyki János, borász (2013)
- Kiss Károly, labdarúgó (2013)
- Klausmann Viktor, újságíró (2015)[7]
- Kovács Kati, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész (2015)[7]
- Kő Pál, Kossuth-díjas szobrászművész
- Szabó Attila, Kossuth-díjas zenész, Csík zenekar tagja (2014)
- Szabó Krisztina, énekművész (2014)
- Urbán Eszter, FIFA játékvezetője (2014)
Kultúra
[szerkesztés]Turizmus
[szerkesztés]- Lásd még: a Heves vármegye turisztikai látnivalóinak listája és Heves vármegye műemlékeinek listája cikkeket
Heves vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, egyik legfőbb vonzereje Eger városa, melyet Magyarország legszebb barokk városai között tartanak számon, amelynek műemlékei mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk-vidék turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt. A megyében a gyógyturizmus is jelen van, fürdői közé tartozik a Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő (Arnaut pasa fürdője) is. Ennek első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még „karthausi fürdőként” említik. A mai létesítmény 1610 és 1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból. Azóta is gyógycélokat szolgál. Radonos (Rn) vize Magyarországon egyedülálló jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják fel. A Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdőnek 1992-ben lakossági bejelentések után kezdeményezték a gázszivárgás növekedésének, a gáz összetételének vizsgálatát, összetétele: oxigén (O2), nitrogén (N2), metán (CH4), szén-dioxid (CO2), radon (Rn). 1000 méter mélységből jut a felszínre, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a gázt 1999-ben gyógygázzá, a gyógyközpontot 2006-ban gyógygázfürdővé minősítette. Érbetegségek, egyes reumatológiai esetek kezelésére javallják.
-
-
A Hatvanban található Grassalkovich-kastély főhomlokzata -
A pétervásárai Keglevich-kastély a főbejárat felől -
A magyar romanika egyik legépebben maradt alkotása, a Bélapátfalvai ciszterci kolostor -
A Bükk-vidék hegyvidéki részének erdőségei ősszel -
A gyöngyösi Szent Bertalan-templom belső tere -
A Keresztelő Szent János templom Mátrafüreden -
A Bél-kő hegy a Bükki Nemzeti Parkban -
-
A 11. századi feldebrői Szent Márton-templom
,_Kossuth_Lajos_t%C3%A9r,_Hatvan3.jpg)
_2.jpg)
_(5713._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_3.jpg)
_(5655._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_2.jpg)
Települései
[szerkesztés]
Városok
[szerkesztés]| Város | Terület (km²) | Lélekszám |
|---|---|---|
| Eger | 92,24 | 49 499 |
| Bélapátfalva | 36,63 | 2 763 |
| Füzesabony | 46,34 | 7 143 |
| Gyöngyös | 55,31 | 27 645 |
| Gyöngyöspata | 60,75 | 2 253 |
| Hatvan | 66,17 | 19 943 |
| Heves | 99,31 | 9 863 |
| Lőrinci | 23,53 | 5 415 |
| Kisköre | 68,42 | 2 593 |
| Pétervására | 33,87 | 2 076 |
| Verpelét | 53,18 | 3 692 |
Nagyközségek
[szerkesztés]Községek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Az Országos Választási Iroda választási adatai[halott link]
- ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_10
- ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBmAEYAJkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQAoAGAqKabq68hO68oYpSqiDsfCJScipIhqdY-JpW9IDkADk0VVw0AA0SinHioA
- ↑ Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég – HVG, 2008. január 12.
- ↑ Archivált másolat. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2015. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 7.)
Források
[szerkesztés]↑ Területváltozás2002: Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 – A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002) [1]
További információk
[szerkesztés]
- Régiós szálláskereső
- GDF Gyöngyös a régió informatikai főiskolája
- Gyöngyös Turisztikai és Hír Enciklopédiája
- Gyöngyösi Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület
- 2007-es népszámlálási adatok[halott link]
- információk Heves megyei cégekről, szolgáltatásoktól
 Nógrád vármegye
|
 Besztercebányai kerület
|
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
|
Pest vármegye
|
|
Hajdú-Bihar vármegye
|
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
|
