Ugrás a tartalomhoz

I. Albert namuri gróf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Albert namuri gróf
Namur grófja
Uralkodási ideje
980 – 1010
ElődjeI. Róbert namuri gróf
UtódjaII. Róbert namuri gróf
Életrajzi adatok
UralkodóházNamur-ház
Születettkb. 950
nem ismert
Elhunyt1011
nem ismert
ÉdesapjaRobert
ÉdesanyjaErmengarde de Lorraine
HázastársaErmengarde
GyermekeiLiutgard, Albert, Hadwide
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Albert (kb. 940/50 – 1010) középkori frank nemesúr, a Német-római Birodalomhoz tartozó Lotaringiai Hercegség területén fekvő Namuri Grófság hűbérura volt.

Élete

[szerkesztés]

Apja I. Róbert namuri gróf volt. Születési ideje nem ismert, de feltehetően 940-950 közé tehető. Egy 981-ből származó oklevél említi apja három gyermekét (Albert, Giselbert és Rotbert).[1] Apja halála után örökölte a grófi címet (feltehetően 980 körül). III. Ottó 992-ben kiadott oklevelében megerősítette a Brogne-i apátságnak adományozott előjogokat, amely már mint grófot említi ("in pago Lomacensis situm" "comiti…Namuci Adelberto").[2] Halálának éve sem ismert pontosan, de 1011-ből ismerünk egy érdekes epizódot: az arrasi St. Vaast kolostor egyik szerzetese álmot látott, amelyben a pokolban látta szenvedni Albert namuri grófot ("Albertum Namucensium comitatui") és erről körlevelében Richárd verduni püspök is megemlékezett,[3] vagyis a gróf feltehetően az előző évben hunyt el.

Albert felesége Ermengarde, Károly alsó-lotaringiai herceg és Adelais de Troyes (970/975 – 1013 után) lánya volt. A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyzi, hogy "Karolus dux" két lánya "Ermengardem et Gerbergam" voltak.[4] A "Gesta Abbatem Trudonensium" viszont arról tudósít, hogy Ermengarde apja "Ottoni duci Lotaringiæ", aki Károly fia és utódja volt, ami azért kétséges, mert Ottó 970 körül született, viszont Ermengarde feltehetően 990-ben ment férjhez, amikor apja éppen csak megnősülhetett. A házasság 990-es dátumát az valószínűsíti, hogy Reimsi Richer krónikája nem említi apja gyermekei között, amikor Károly 991-ben fogságba került: "Karolum…cum uxore Adelaide et filio Ludovico, et filiabus duabus, quarum altera Gerberga, altera Adelaidis dicebatur, necnon et Arnulfo nepote".[5]

Leszármazottai

[szerkesztés]

Albert és Ermengarde házasságából hat gyermek származott:

  • Robert de Namur ( – 1031) A Fundatio Ecclesiæ S Albani Namucensis feljegyzi származását: "comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente",[6] amit hagyományosan úgy értelmeznek, hogy Róbertnek Albert és Ermengarde voltak a szülei. Apja halála után mint II. Róbert örökölte a grófi címet. A Miracula Sancti Veroni másként adja meg a nevet, eszerint "comitem Ratbodum" csodálatos módon felépült lázából, amikor a szent ereklyéihez járult.[7]
    • Fiúgyermek (? – ?). Róbert feleségének neve nem ismert, házasságukból feltehetően csak egy gyermek született, aki fiatalon meghalt: a Miracula Sancti Gengulfi említi "Radbodus Namurcensium comes" nevét és feljegyzi, hogy a szent meggyógyította "filio suo morte gravatu".[8] A csodás gyógyulás ellenére a gyermek feltehetően fiatalon halt meg, mert semmilyen más utalás nem maradt fenn róla.
  • Albert de Namur (? – 1063/64). A Genealogica comitum Buloniensium feljegyzi, hogy Ermengarde volt az anyja "Albertum comitem de Namuco".[4] Bátyja halála után mint II. Albert örökölte a grófi címet. Ő alapította a Saint-Aubain templomot Namurben, amelynek alapító okirata feljegyzi Albertet ("comes Albertus secundus, ortus ex patre Lothariensi, matre vero Francigena Ermengarde, nobilissimam Francorum regum prosapiam trahente").[6] Albertnek két gyermeke ismert:
    • Albert de Namur (1035. augusztus 10. előtt – 1102. június 22.) A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyezte Albert gróf fiait: "Albertum et fratrem eius Heinricum comitem de Durboio".[9] Apja halála után mint III. Albert örökölte a grófi címet.
    • Henrik de Namur (? – 1088. április 23. után). A "Genealogica comitum Buloniensium" feljegyezte Henriket, mint II. Albert fiát és III. Albert öccsét. A "Chronicon Huberti" együtt említi Albertet és Henriket ("Albertus comes Namucensis et Henricus Durboiensis"), de nem adja meg a kettejük közötti rokoni kapcsolatot.[10] A Durbuy grófja címet kapta meg. Halálának időpontja nem ismert, de IV. Henrik német-római császár 1088. április 23-án kiadott oklevelében megerősített egy adományt a liège-i Szent Jakab templomnak "Heinrico comite de Durbui" kérésére.[11]
  • Hedwig (v. Hadewide) de Namur (1005/10 – 1080. január 28.) A Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi említi "Hadewidem et Emmam de Los" nevét, akik "Ermengardis [filiæ Karoli ducis]" lányai voltak.[12] Hedvig feltehetően szülei házasságának vége felé született, mivel apja 1010 körül, ő maga 1080-ban halt meg. Hedvig 1075-ben megalapította Châtenois apátságát, amit halála után ("post obitum ductricis Hadewidis") fia, "dux Theodericus filius eius" is megerősített.[13] Férje Gerard felső-lotaringiai herceg.
  • Liutgarde (v. Emma) de Namur (? – ?). A Vita Arnulfi megnevezi III. Albert namuri gróf három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam",[14] de a Gesta Abbatem Trudonensium mint "Lutgarde filia Hermegardis Namurcensis comitissæ, Ottonis prefati ducis filie" nevezi meg, aki férjével, Ottóval ("Ottonis comitis de Los") II. Baldric liège-i püspök szülei voltak.[15] A rokoni kapcsolat meglehetősen valószínűtlen, hiszen Liutgarde szülei 990-ben házasodtak, míg Baldricot 1008-ban iktatták be püspöki székébe. Férje Ottó, Looz grófja.
  • Goda de Namur (? – ?). A Vita Arnulfi megnevezi III. Albert három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam" és megjegyzi, hogy Goda volt az anyja Meinsindának ("Meinsindam matrem sancti Arnulfi episcopi Suessioniæ").[14] Goda férjének kilétére nézve nem maradt fenn semmilyen információ, de házasságukból egy gyermekről tudunk:
    • Meinsinda (? – ?) A Vita Arnulfi közli, hogy Szent Arnulf püspöknek Meinsinda volt az anyja ("Meinsindam matrem sancti Arnulfi episcopi Suessioniæ"). Férje nem ismert, de a házasságból származó gyermek, Arnulf, 1060-ban belépett a soissons-i Saint Médard kolostorba, 1081-ben püspökké avatták és az Oudenbourgi kolostorba vonult vissza, amit ő alapított.
  • Ermengarde de Namur (? – ?). Csak a Vita Arnulfi-ből ismert, amely megnevezi II. Albert gróf három nővérét: "Lugerdam, Godam, Ermengardam".

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pirenne, H. (ed.) (1909) Album belge de diplomatique (Brussels), planche IV, idézi Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196 (Namur), Rousseau, F. (ed.),p. xxxv.
  2. ↑ Die Urkunden Otto des II und Otto des III, Sickel, Th. (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, II, p. 502.
  3. ↑ Namur, p. xli
  4. ↑ a b Genealogica comitum Buloniensium MGH SS IX, p. 300.
  5. ↑ Richeri Historiæ IV 49, MGH SS III, p. 642.
  6. ↑ a b Fundatio Ecclesiæ S. Albani Namucensis, MGH SS XV.2, p. 962.
  7. ↑ Ex Miraculis S. Veroni Auctore Aolberto Abbate Gemblacensi 20, MGH SS XV.2, p. 752.
  8. ↑ Ex Miraculis S. Gengulfi Auct. Gonzone Abbate Florinensi 15, MGH SS XV.2, p. 793.
  9. ↑ Genealogica comitum Buloniensium MGH SS IX, pp. 300-1.
  10. ↑ Chronicon Sancti Huberti Andaginensis 77 (96), MGH SS VIII, p. 610.
  11. ↑ Die Urkunden Heinrichs IV (Gladiss, D von (ed.) MGH Diplomatum regum et imperatorum Germaniæ, VI), p. 526.
  12. ↑ Genealogica ex Stirpe Sancti Arnulfi descendentium Mettensis 4, MGH SS XXV, p. 383.
  13. ↑ Cartulaires de l'abbaye de Molesme, Tome II, 119 and 127, pp. 120 and 126.
  14. ↑ a b Vita Arnulfi Episcopi Suessioniensis I.3, MGH SS XV.2, p. 879.
  15. ↑ Gestorum Abbatem Trudonensium Continuatio Tertia 1007, MGH SS X, p. 382.

Források

[szerkesztés]
  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [1] elérhető

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Albert_namuri_gróf&oldid=24513663”