Ugrás a tartalomhoz

II. Henrik navarrai király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Henrik
Albret Henrik
Navarrai Henrik
Andorra társhercege
II. Henrik, Léonard Limosin festménye, Metropolitain Museum of Art, New York
II. Henrik, Léonard Limosin festménye, Metropolitain Museum of Art, New York

Navarrai Királyság (Alsó-Navarra) királya
Enrique II/Henrike II.a
Uralkodási ideje
1517. február 12. 1555. május 29.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeI. (Foix) Katalin
UtódjaIII. (Albret) Johanna
Albret Hercegség hercege
Henri I
Uralkodási ideje
1522. október 1. 1555. május 29.
ElődjeI. (Nagy) Alain
UtódjaI. (Albret) Johanna
Foix Grófság grófja
Henri I/Enric I
Uralkodási ideje
1517. február 12. 1555. május 29.
ElődjeI. (Foix) Katalin
UtódjaI. (Albret) Johanna
Béarni Algrófság algrófja
Henri I/Enric I
Uralkodási ideje
1517. február 12. 1555. május 29.
ElődjeI. (Foix) Katalin
UtódjaI. (Albret) Johanna
Életrajzi adatok
UralkodóházAlbret-ház
Született1503. április 25.
Zangoza/Sangüesa, Navarra
Elhunyt1555. május 29. (52 évesen)
Hagetmau, Franciaország
NyughelyeLescari Székesegyház, Pau mellett
1555. július 25.
ÉdesapjaIII. János, Tartas algrófja, iure uxoris navarrai király (1477–1516)
ÉdesanyjaI. Katalin navarrai királynő (1470–1517)
Testvére(i)
HázastársaValois Margit francia királyi hercegnő, Angoulême grófnője és özvegy alençoni hercegnő (1492–1549)
GyermekeiFeleségétől:
1. Johanna (1528–1572)
2. János (1530–1530)
3. N. (leány) (1533 körül–1533 körül)
4. N. (leány) (1533 körül–1533 körül)
Ágyasától, Marianne Alespée úrnőtől:
5. János
II. Henrik aláírása
II. Henrik aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Henrik (Zangoza/Sangüesa,[1] Navarra, 1503. április 25.Hagetmau, Franciaország, 1555. május 29.), baszkul: Henrike II.a Labritekoa, occitánul: Enric II de Labrit, franciául: Henri II d'Albret, katalánul: Enric II Albret, spanyolul: Enrique II de Albret, navarrai király, Albret ura és (1550-től) hercege, Foix és Bigorre grófja, Béarn algrófja, Andorra ura. Az Albret-ház tagja. IV. (Bourbon) Henrik (15531610) francia és navarrai király nagyapja. Ő volt az utolsó navarrai király, aki az egész Navarrai Királyságot birtokolhatta, még ha csak egy rövid ideig is, mikor 1521-ben sikerült francia segítséggel visszafoglalnia az 1512 óta kasztíliai kézben levő fővárost, Pamplonát a spanyoloktól, de miután V. Károly német-római császár csapatai újra elfoglalták az ország ősi székhelyét, már csak az ország északi csücskére, Alsó-Navarrára terjedt ki az uralma. Navarra északi területéről végül 1530-ban mondott le V. Károly, és ez tette teljessé Navarra azóta is fennálló szétszakítottságát Franciaország és Spanyolország között. Húga, Izabella I. (Szapolyai) János magyar király menyasszonyjelöltje volt 1532-ben. Öccse és annak haláláig az örököse, Károly Nápolynál esett el 1528-ban 17 évesen.

Élete

[szerkesztés]

Apja az Albret-házi III. János (14771516) iure uxoris navarrai király, anyja a Foix-házból származó I. Katalin (14701517) navarrai király.

Nyolc nappal a bátyja, András Phoebus halála után, aki 1503. április 17-én hétfőn másfél évesen meghalt,[2] 1503. április 25-én kedden született az új fiúörökös, Henrik, aki ezért rögtön Navarra trónörököse lett, és ezzel elnyerte a Viana hercege címet, így a bánatot újra az öröm váltotta fel a navarrai királyi családban. Már nyolc hónaposa korában, 1503. december 23-án felmerült az eljegyzése a katolikus királyi pár, I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király 1501-ben született unokájával, Habsburg Izabella főhercegnővel, aki a következő évben a nagyanyja halálával trónra lépő II. Johanna kasztíliai királynő és I. Fülöp kasztíliai király másodszülött lánya volt.[3]

A nemes lovagként számon tartott navarrai király az egész életét annak szánta, hogy az 1512. évi elfoglalását követően, 1515-ben Kasztília részévé nyilvánított Dél-Navarrát, avagy Felső-Navarrát, visszaszerezze. 1521-ben francia katonai segítséggel sikerült visszafoglalni egész Navarrát a fővárossal, Pamplonával együtt, amikor a baszk származású Loyolai Szent Ignác súlyos sebet kapott, és az ekkor tapasztalt látomásainak hatására tért meg. Ugyanakkor a spanyol ellentámádásnak nem tudott ellenállni, így csak a Pireneusokon túl fekvő, és a spanyolok számára nehezen védhető Alsó-Navarrát tudta megtartani.

Felesége, Valois Margit (14921549), akinek II. Henrik a második férje volt, a Valois-házból származott, Károlynak (14591496), Angoulême grófjának és Lujza (14761531) savoyai hercegnőnek a leánya, a reneszánsz francia uralkodónak, I. Ferenc (14941547) királynak a nővére, aki Navarrai Margit néven a pikáns történeteiről ismert Heptameron szerzője.

II. Henrik francia oldalon részt vett 1525-ben a paviai csatában, melyet I. Ferenc elveszített V. Károly (15001558) császár ellen. A navarrai király fogságba esett, ahonnan kalandos úton szökött meg.

II. Henriket a lánya, III. Johanna (15281572) követte a navarrai trónon.

Gyermekei

[szerkesztés]

Családfa

[szerkesztés]
Alain albret-i úr
* 1440 körül
† 1522
Châtillon-Blois Franciska
* 1451
† 1485
Gaston vianai herceg
* 1444/5
† 1470. XI. 23.
Valois Magdolna
* 1443. XII. 1.
† 1495. I. 23.
         
     
  III. János navarrai király
* 1477
† 1516. VI. 17.
I. Katalin navarrai királynő
* 1470
† 1517. II. 12.
     
   
1
Valois Margit
* 1492. IV. 11
† 1549. XII. 21.
OO   1527. I. 27.
II. Henrik
* 1503. IV. 25.
† 1555. V. 29.
n
Marianne Alespée
* ?
† ?
OO   ágyas
                   
   1    1    1    1    n
III. Johanna
* 1528. XI. 16.
† 1572. VI. 9.
 
János
* 1530. VII. 15. (körül)
† 1530. XII. 25.
 
N.
(ikerleány)
* 1533 körül
† 1533 körül
 
N.
(ikerleány)
* 1533 körül
† 1533 körül
 
János
* ?
† ?
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A város baszkul: Zangoza, spanyolul: Sangüesa. Mindkét elnevezés hivatalos használatban van.
  2. Lásd Anthony (1931: 11).
  3. Lásd Anthony (1931: 24).
  4. Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután az angol király feleségül vette Vilmos nővérét, Klevei Annát.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968–1969.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző
I. (Nagy) Alain
Albret hercege
1522 – 1555
Következő
I. (Albret) Johanna
Előző
I. (Foix) Katalin
Foix grófja
1517 – 1555
Következő
I. (Albret) Johanna
Előző
I. (Foix) Katalin
Béarn algrófja
1517 – 1555
Következő
I. (Albret) Johanna
Előző
I. (Foix) Katalin
Andorra társura
1517 – 1555
Következő
I. (Albret) Johanna
Előző uralkodó:
I. (Foix) Katalin
Navarra uralkodója
1517 – 1555 (Alsó-Navarra)
Navarra címere
Következő uralkodó:
III. (Albret) Johanna