Iglesia ni Cristo
Iglesia ni Cristo | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | resztoránus |
Alapítva | 1914. július 27. |
Alapító | Felix Manalo |
Ország | Fülöp-szigetek |
Székhely | Quezon City |
Az Iglesia ni Cristo weboldala |
Az Iglesia ni Cristo (INC) (magyarul: Krisztus Egyháza) egy nemzetközi keresztény, új vallási mozgalom, a Fülöp-szigetek egyik legnagyobb keresztény egyháza. A Szentháromság-tagadó egyházat a 20. század elején Félix Manalo alapította,[1] [2] aki állítása szerint a küldetését azért kapta, hogy helyreállítsa az igaz egyházat a filippínóiak körében.[3]
A 2015-ös Fülöp-szigetek-i népszámlálás szerint 2,6 millió fő ember tartozik az egyházhoz, ezzel a vallási felekezetek között a negyedik helyen áll. [4]
Jellemzők
[szerkesztés]Az INC úgy jellemzi magát, mint az egyetlen igaz egyház, az eredeti, Jézus által alapított egyház helyreállítása, amely állítás szerint a kereszténység egyházai hitehagyottá lettek.[5][6] Ezért küldte Isten Felix Manalo-t a napok végét jelző hetedik pecsét feltörésével egy időben.[7] [8] Őt Isten utolsó küldöttének tekintik.[9]
Az egyház úgy véli, hogy a Biblia az egyetlen könyv, amelyet Isten ihletett, így ez minden hitük és vallásgyakorlatuk egyetlen alapja.[10]
Elutasítják a Szentháromságba vetett keresztény hitet, mint eretnekséget. Úgy vélik, hogy azt az álláspontot Jézus és az apostolok tanúsították, hogy csak egy Isten van, az Atya, nem a Fiú és még inkább nem a Szentlélek.[10][11] Az egyház hisz abban, hogy Jézus Krisztus Isten Fia [10] és közvetítő Isten és az emberiség között, akit az Atyaisten teremtett. Isten legmagasabban álló teremtményének tekintik, de tagadják Jézus istenségét.[12]
A keresztség vízbe való bemerítéssel történik. Csak felnőttkeresztséget gyakorolnak, az újszülött keresztséget elvetik.[13]
Hisznek abban, hogy Isten kitűzött egy napot, amikor minden embert megítél.[14] Úgy vélik, hogy ez a nap egyben Jézus Krisztus második eljövetele is.
Történet
[szerkesztés]Felix Ysagun Manalo 1886-ben született Manila közelében. Miután megkérdőjelezett számos alapvető katolikus tant az 1890-es évek végén elutasította a katolicizmust. Más vallási csoportoknál kereste az igazságot. 1904-ben csatlakozott a metodista episzkopális egyházhoz és egy ideig lelkész lett. Közben különféle felekezeteket is keresett, köztük a presbiteriánus egyházat, a Keresztény Missziót és végül 1911-ben a hetednapi adventistákat. Itt evangélistaként dolgozott, mielőtt vitába szállt az adventista vezetőkkel, majd 1913-ban elhagyta a közösséget.[15] Nyilvánvalóan elégedetlen volt a kereszténység különféle ágaival.
Hirdette, hogy vissza kell térni a Jézus Krisztus által alapított eredeti keresztény valláshoz. Először Manilában alapított gyülekezetet, de hamarosan vidékre távozott, hogy az egész országban prédikáljon.[9] 1914-ben jegyeztette be az Iglesia ni Cristo (Krisztus Egyháza) néven a felekezetét. 1919-ben felszentelték az első három lelkészt.[15]
Manalo 1963-as halála idejére a felekezet már országos egyházzá vált, 1250 kápolnával és 35 katedrálissal. [16] Ezután fia, Eraño G. Manalo folytatta az egyház vezetését, egészen 2009-es haláláig [17] Azután az egyház vezetését az alapító unokája, Eduardo V. Manalo (szül.: 1955) vette át.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Iglesia ni Kristo Registration Document 1914, 1914. július 14. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ {{{title}}}. ISBN 9-78-0-415-26707-6
- ↑ Iglesia ni Cristo | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
- ↑ 2018 Philippine Statistical Yearbook. Philippine Statistics Authority, 62. o. (2018. október 1.). Hozzáférés ideje: 2019. április 12.
- ↑ Adriel Obar Meimban (1994). „A Historical Analysis of the Iglesia ni Cristo: Cult in the Far East, Philippine Islands”. The Journal of Sophia Asian Studies, Tokyo (12), 98–134. o, Kiadó: Sophia University. [2011. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Anne C. Harper. The Iglesia ni Cristo and Evangelical Christianity [archivált változat]. The Network for Strategic Missions, 101–119. o. (2001. március 1.). Hozzáférés ideje: 2011. június 12. [archiválás ideje: 2011. szeptember 27.]
- ↑ Anne C. Harper. „Iglesia ni Cristo”. STJ's Encyclopedia of New Religious Movements, 1–3. o, Kiadó: Sacred Tribes Press. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Johan D. Tangelder: Sects and Cults: Iglesia ni Cristo. Reformed Reflections. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
- ↑ a b Iglesia ni Cristo (INC) | Description, Religion, Church, & Beliefs | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
- ↑ a b c Iglesia ni Cristo: A church that shares. Iglesia ni Cristo - Church of Christ - Official Website. Iglesia ni Cristo. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 26.)
- ↑ (1968. november 1.) „Pasugo” (tagalog nyelven). Pasugo: God's Message, Quezon City 20 (2), 19. o, Kiadó: Iglesia ni Cristo. ISSN 0116-1636. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
- ↑ Robin A. Brace: Who are the 'Iglesia ni Cristo'?. UK Apologetics, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2011. június 7.)
- ↑ On baptism (amerikai angol nyelven). Iglesia Ni Cristo (Church Of Christ), 2020. február 17. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
- ↑ The Second Coming of Christ and Judgment Day (amerikai angol nyelven). Iglesia Ni Cristo (Church Of Christ), 2020. február 17. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
- ↑ a b ManaloMay 10, Religion Iglesia ni CristoOther names Ka FelixNationality FilipinoName Felix ManaloBorn Felix Ysagun: Felix Manalo - Alchetron, The Free Social Encyclopedia (amerikai angol nyelven). Alchetron.com, 2017. augusztus 18. (Hozzáférés: 2023. szeptember 6.)
- ↑ Sanders, Albert J., "An Appraisal of the Iglesia ni Cristo" in Studies in Philippine Church History, ed.
- ↑ Arlyn dela Cruz. „Iglesia ni Cristo leader Eraño G. Manalo dies”, Philippine Daily Inquirer, 2009. szeptember 2.. [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. június 7.)
- ↑ Katherine Adraneda. „Iglesia ni Cristo leader Manalo passes away”, The Philippine Star , 2009. szeptember 2.. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. június 11.)