Inulin
| Inulin | |
| |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 9005-80-5 |
| PubChem | 24763 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6nH10n+2O5n+1 |
| Moláris tömeg | Polimer, n-től függ |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak.[1] Nevét az örménygyökér (Inula helenium) latin nemzetségneve után kapta.
Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökérben vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt.
Kémia
[szerkesztés]Az inulinok polimerek, melyek fruktózegységekből állnak össze és csak végződéseiken tartalmaznak glükózt. A fruktózegységek béta-(2-1) glikozidos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A növényi inulinok általában 20 és több ezer közötti fruktózegységből állnak. A kisebb molekulákat frukto-oligoszacharidoknak (FOS) nevezik, legegyszerűbb képviselőjük az 1-kesztóz, amely 2 fruktóz és 1 glükóz egységet tartalmaz.
Az inulinokat a következő módon nevezik el: ahol n a fruktózegységek száma, és py a piranozil rövidítése:
- Inulinok terminális glükózzal:
- alfa-D-glükopiranozil-[béta-D-fruktofuranozil](n-1)-D-fruktofuranozidok, röviden: GpyFn.
- Inulinok terminális glükóz nélkül:
- béta-D-fruktopiranozil-[D-fruktofuranozil](n-1)-D-fruktofuranozidok, röviden: FpyFn.
Az inulinok hidrolízisével frukto-oligoszacharidok keletkezhetnek, melyek polimerizációs foka ≤ 10.
Hatásai
[szerkesztés]Az emberi ptialin és amiláz enzimek az inulinokat nem képesek lebontani, csak a keményítőket. Az inulin tehát bontatlanul halad át az emésztőrendszeren. A vastagbél baktériumflórája kezdi bontani, ez pedig táplálja a szimbionta anaerob bélbaktériumokat. Ez jelentős mennyiségű CO2-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, emiatt az inulintartalmú élelmiszerek flatulenciát (bélgázképződést, szelet, puffadást) okozhatnak.
Fruktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek számára egészségügyi kockázatot jelent az inulin fogyasztása.
Természetes inulinforrások
[szerkesztés]Inulinban gazdag növények:
- csicsóka (Helianthus tuberosus). A csicsóka minden más hasonló növénynél több, 14–16% inulint tartalmaz.[2]
- örménygyökér (Inula helenium)
- gyermekláncfű (Taraxacum officinale)
- cikória (Cichorium intybus)
- vöröshagyma (Allium cepa)
- fokhagyma (Allium sativum)
- közönséges bojtorján (Arctium lappa)
- jamszgyökér (Dioscorea spp.)
- agávé (Agave spp.)
- yacon (Smallanthus sonchifolius spp.)
- jicama (Pachyrhizus erosus)
- articsóka (Cynara cardunculus vagy Cynara scolymus)
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Roberfroid M. „Introducing inulin-type fructans.”. Br J Nutr 93 Suppl 1, S13-25. o. PMID 15877886.
- ↑ http://www.elestar.hu/2010/01/29/10-dolog-amit-a-csicsokarol-tudni-kell/ Archiválva 2010. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Csicsóka inulintartalma
