Ugrás a tartalomhoz

Jakutszk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakutszk (Якутск, Дьокуускай)
Jakutszk címere
Jakutszk címere
Jakutszk zászlaja
Jakutszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyJakutföld
Alapítás éve1632
PolgármesterJevgenyij Nyikolajevics Grigorjev[1]
Irányítószám677000–677999
Körzethívószám4112
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség311 760 fő (2018. jan. 1.)[2]
Földrajzi adatok
Terület1600 km²
IdőzónaYAKT (UTC+9)
Elhelyezkedése
Jakutszk (Oroszország)
Jakutszk
Jakutszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 01′ 38″, k. h. 129° 43′ 55″62.027222°N 129.731944°EKoordináták: é. sz. 62° 01′ 38″, k. h. 129° 43′ 55″62.027222°N 129.731944°E
Jakutszk (Jakutföld)
Jakutszk
Jakutszk
Pozíció Jakutföld térképén
Jakutszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakutszk témájú médiaállományokat.
Középen az Orosz-ázsiai Bank 1800-as évek végén épült épülete, balra a Jakutszki cölöpvár tornya a háttérben a Komdragmetall modern épülete

Jakutszk város Oroszország szibériai területén, Jakutföld fővárosa. Távolsága Moszkvától 4900 km. Lakossága: 269 601 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3] Lakosainak száma 311 760 fő (2018. január 1.).[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Jakutszk Kelet-Szibériában, a Tujmaada völgyben, a Léna folyó bal partján fekszik. A Föld legnagyobb városa, amely az örök fagy körzetében található.

Története

[szerkesztés]

A város a Léna jobb partján a jelenlegi várostól mint egy 70 km-re északra, 1632 szeptemberében épített cölöpvárból és a cölöpvár körül fa palánkkal megerősített lakóházakból alakult ki. 1643-ban költöztették át a települést a Léna bal partjára és ekkor mint a Lénai körzet katonai és adminisztratív központja, azonnal városi jogokat is kapott. 1851-ben hozták létre a Jakutszki kormányzóságot ennek központja értelemszerűen Jakutszk lett.

A város kiinduló pontja a Távol-Kelet és Szibéria felfedezésére, feltárására induló utazóknak. Innen indultak felfedező útjukra az ismert orosz felfedezők: Szemjon Gyezsnyov (Alaszka), Vlagyimir Atlaszov (Kamcsatka), Ivan Moszkvityin (Ohotszki-tenger, Szahalin), Vaszilij Pojarkov (Amur).

Megfordultak Jakutszkban Vitus Bering, Szemjon Cseljuszkin, Ferdinand Vrangel és mások is.

Az alapítását követő első évszázadban a településen szinte kizárólag orosz telepesek éltek. A jakutok letelepedése a városban csak a 18. század végén indult meg. Napjainkban Jakutszkban hivatalos adatok szerint 70 nemzetiség képviselője él, a jakutok (25,1%) és oroszok (62,5%) mellett jelentős számban ukránok (4,4%), tatárok, burjátok, fehéroroszok.

Gazdasági élet, közlekedés

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]

A város gazdaságában meghatározó a faipar. A Szovjetunió szétesését követően a piaci lehetőségek szűkülésének hatására az ipari termelés felére esett vissza. Ezt a visszaesést a mai napig sem sikerült megállítani.

Közlekedés

[szerkesztés]

Áruszállítás szempontjából a legjelentősebb a Léna folyón a folyami hajózás.

Jakutszknak két repülőtere van. A központi a várostól 4 km-re található Jakutszki repülőtér (IATA: YKS , ICAO: UEEE ). Ez képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. A repülőtér két légiforgalmi társaságnak: a Jakutijának (АК "Якутия") és a Poljarnije Avialinyiinek (АК "Полярные Авиалинии") a bázis repülőtere. A várostól távolabb található a Magan repülőtere (ICAO: UEMM ), amely nagyobb gépek fogadására csak november 1. és március 31. között alkalmas.

Jakutszkot az Oroszországi Föderáció úthálózatával a „Léna” A360-as főút köti össze, mely a Léna túlsó, jobb partján haladva éri el Nyizsnyij Besztyah járási székhelyet. Nyári időszakban a Lénán kompátkelés biztosított, télen pedig a folyó jegén jelölnek ki átkelő utakat. Az őszi jégzajlás és a tavaszi olvadás idején a város gépjárművel nem elérhető.

A városnak közvetlen vasúti összeköttetése nincs. A Bajkál–Amur-vasútvonalat Jakutszkkal összekötő Amur–Jakutszk-vasútvonal teljes hosszában elkészült, a jobb parti Nyizsnyij Besztyahig tartó utolsó szakaszát 2019. július 27-én adták át. A vasútállomás a Lénán át kompon, télen a befagyott folyó jegén gépkocsival érhető el.

Épülő híd a Lénán

[szerkesztés]

2019 végére eldőlt, hogy vasúti híd egyelőre nem készül, a közúti hidat pedig a várostól délre: a bal parti Sztaraja Tabaga és a jobb parti Haptagaj falu között építik meg, ahol a folyó medre csak 2,5 km széles (Jakutszknál legalább 5 km). Sztaraja Tabaga Jakutszktól kb. 30 km-re délre fekszik, önkormányzati szempontból Jakutszk városi körzethez tartozik. Haptagaj a jobb parton elterülő Megin-Kangalasz járás egyik falva, kb. 25 km-re délre Nyizsnyij Besztyah járási székhelytől. Maga a híd 3120 m hosszú, a két parton a felvezető utak együttes hossza 10 900 m lesz. A terveket 2021 közepéig kívánják elvégezni és elfogadtatni, ebben az esetben az építkezés 2021 negyedik negyedévében (télen) kezdődne és 2025-ben fejeződne be.[4]

Éghajlat

[szerkesztés]

A földön itt a legszélsőségesebbek az éghajlati viszonyok. Míg a februári átlaghőmérséklet –43,2 °C, addig a júliusi középhőmérséklet 18,8 °C, csak 2 °C-kal marad el Budapest júliusi átlaghőmérsékletétől (20,8 °C).

Jakutszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)−5,8−2,28,321,131,135,138,335,427,020,53,1−3,938,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−39,5−31,4−14,10,012,121,725,121,511,9−3,5−24,4−36,8−4,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−45,9−41,2−29,8−14,3−0,38,311,78,50,7−12,3−32,8−43,2−15,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−63,0−64,4−54,9−41,0−18,1−7,2−1,5−7,8−14,2−40,9−54,5−59,8−64,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)976101837393729201612240
Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/

Jakutszk az örökfagy körzetében található legnagyobb település. Az épületek alapjait, hogy a közel 100 méter vastagon állandóan fagyott talaj olvadásával járó stabilitási problémákat elkerüljék, speciális szigeteléssel kell ellátni.

Kulturális élet

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

A tudományos életet az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének Jakutszki Tudományos Központja fogja össze. A legérdekesebb intézetek: A P. I. Melnyikovról elnevezett Örökfagy Kutató Intézet vagy a Kislétszám északi népek problémáinak Intézete.

Oktatás

[szerkesztés]

Jakutszkban több felsőoktatási intézmény működik:

  • M.K.Ammoszov Jakut Állami Egyetem
  • Jakut Állami Mezőgazdasági Akadémia
  • Jakut Állami Pedagógiai Akadémia
  • Jakut Műszaki Főiskola
  • Arktikus Állami Művészeti és Kulturális Főiskola
  • Jakutszki Közgazdasági és Jogi Főiskola

Városvezetés

[szerkesztés]

Polgármester:

  • Ajszen Szergejevics Nyikolajev – 2012-től. Másodjára 2017 őszén választották meg, szeptember 17-én iktatták be hivatalába. Megbízatása négy évre szólt,[5] de 2018. május 28-án Jakutföld vezetői feladatait ideiglenesen ellátó megbízottnak nevezték ki.
  • Szardana Vlagyimirovna Avkszentyjeva – 2018. szeptember 9-én választották meg polgármesternek.[6]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Евгений Григорьев победил на выборах мэра Якутска. iz.ru (Известия). ООО «МИЦ «Известия», 2021. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 13.)
  2. a b 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  3. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. 2020-01-17 Консорциум "ВИС" и Ростеха стал участником конкурса на строительство моста через Лену (Tass.ru, 2020-01-17. Hozzáférés: 2020-02-14)
  5. Yakutia.com Archiválva 2017. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (2017-09-19. Hozzáférés: 2017-10-13)
  6. Jakutszk vibral zsenscsinu (Kommersant.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-12)