Ugrás a tartalomhoz

Joseph Lister

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Lister
Született1827. április 5.[1][2][3][4][5]
Upton House, Newham[6][7][8]
Elhunyt1912. február 10. (84 évesen)[1][2][3][4][5]
Walmer
Állampolgárságabrit
HázastársaAgnes Syme (1856. április 23. – nem ismert)[9][10]
SzüleiIsabella Harris
Joseph Jackson Lister
Foglalkozása
  • sebész
  • egyetemi oktató
  • politikus
Tisztsége
  • President of the Royal Society (1895–1900)
  • a Lordok Háza tagja (1897. február 8. – 1912. február 10.)
  • Member of the Privy Council of the United Kingdom (1902–)
Iskolái
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja (1860. június 7.)
  • Croonian Medal and Lecture (1863)
  • Makdougall Brisbane Prize (1872)
  • Cothenius Medal (1877)
  • Royal-érem (1880)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje (1885)
  • Cameron Prize of the University of Edinburgh (1890. május)
  • Albert emlékérem (1894)[11]
  • Copley-érem (1902)[12]
  • Grand Cross of the Order of the Dannebrog (1902. december)
  • Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1910)
Joseph Lister aláírása
Joseph Lister aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Lister témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Joseph Lister fényképe (1911)

Joseph Lister (Upton, 1827. április 5. – Walmer, 1912. február 10.) angol sebész, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője és meghonosítója. Találmánya és gyakorlata nyomán lényegesen csökkent az operáción átesett betegek halálozási aránya.

Életpályája

[szerkesztés]

Orvosi képesítését 1852-ben szerezte a londoni Egyetemi Kollégiumban. A Királyi kórház sebésztanára lett Glasgowban. Megdöbbentette az operált betegek magas halálozási arányszáma. A fertőzés, az üszkösödés gyakori következményei voltak az operációknak. Lister tisztán tartatta kórtermeit, de ez nem csökkentette a halálozási arányszámot.

Lister 1865-ben elolvasta Pasteur egyik tanulmányát és megismerte belőle a kórokozó baktériumok elméletét. Ebben az elméletben Lister megtalálta a megoldás kulcsát: rájött, hogy a baktériumokat el kell pusztítani, mielőtt azok a nyílt sebbe bejutnának. Lister bevezetett egy sor antibakteriális eljárást. Karbolsavat használt a baktériumok elpusztítására. A műtétek előtt gondosan megtisztította a kezét, a sebészeti eszközök és a kötések higiénikus állapotáról is gondoskodott. Egy ideig még karbolsavat is permetezett a műtőben a levegőbe. Az eredmény nagyon hamar megmutatkozott. 1861 és 1865 között a műtét utáni elhalálozások aránya férfiaknál 45% volt, ez 1869-re 15%-ra csökkent.

Lister első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről 1867-ben jelentette meg, eredményeit nem ismerték el azonnal, de felajánlották számára az Edinburgh-i Egyetem klinikai sebészeti tanszékét, az ott eltöltött kétéves sebészeti gyakorlata hírnevet szerzett neki. 1875-ben átjött a kontinensre, Németországba előadásokat tartani módszereiről. A következő esztendőben, 1876-ban az Amerikai Egyesült Államokban volt előadói körúton. Az orvosok többsége azonban még mindig nem volt meggyőzve.

William Fergusson halála után, mint annak utóda kapott meghívást 1877-ben a Londoni Királyi Kollégium sebészeti tanszékére. Kezdetben élettani és szövettani tanulmányokkal foglalkozott, később kizárólag a sebészetre koncentrált; ő vezette be az antiszeptikus kötéseket, ami a sebészet fejlődésére nézve korszakalkotó hatással volt. A Királyi Kollégium sebészetén tartott szemléltetései az antiszeptikus sebészetről nagy érdeklődést váltottak ki az orvosi körökben, s a tanulmányaiban lefektetett állításait és az általa szükségesnek tartott orvosi gyakorlatot egyre szélesebb körökben elfogadták és alkalmazták.

Joseph Lister 85 évet élt, antiszeptikus sebészeti módszere élete vége felé már teljesen elterjedt a fejlett világban, számos kitüntetést kapott, öt évig volt a Királyi Társaság elnöke, Viktória királynő őt választotta sebészének.

Epilógus

[szerkesztés]

A 19. század a sebészet diadala. William Thomas Green Morton 1846-os demonstrációja után elterjedt az éter belélegeztetésének segítségével végzett fájdalommentes operáció, 1877-től az antiszeptikus eljárásokkal egyre több operált ember nyerte vissza újra egészségét.

Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a magyar Semmelweis Ignác korábban publikált (1858: Budapest, 1861: Bécs, németül) antiszeptikus eljárását jóformán figyelmen kívül hagyta a magyar és az osztrák orvosi közvélemény.

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1878-ban az edinburgh-i, 1879-ben az oxfordi, 1880-ban a cambridge-i egyetem választotta meg tiszteletbeli tagjává.
  • 1884-ben bárói ranggal tüntették ki.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Early stages of inflammation (Philos. Transact. 1859);
  • On excision of the wrist for caries (Lancet 1865);
  • On the germ theory of putrefaction and other fermentative changes (Nature 1873);
  • A further contribution to the natural history of bacteria and the germ theory of fermentative changes (Quart. Journ. of Microscop. Sc. 1873);
  • The germ theory of fermentation and its bearings on pathology (Patholog. Transact. 1878).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Gadsdens of Upton House West Ham, 2014. február 27. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
  7. ↑ Richard A Brand: Biographical Sketch: Baron Joseph Lister, FRCS, 1827-1912 (angol nyelven), 2010. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. június 21.)
  8. ↑ https://archiveshub.jisc.ac.uk/search/archives/e7a4a66e-de4a-3a3b-920b-0c065f4fd7b3, 2018. június 21.
  9. ↑ p23723.htm#i237230, 2020. augusztus 7.
  10. ↑ inferred from timeline of events
  11. ↑ https://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners
  12. ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)

Források

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikona. Budapest : Pallas, 1896.
  • Michael H. Hart: 100 híres ember a kezdetektől napjainkig. Budapest : Magyar Könyvklub, 1994. Joseph Lister l. 211-212. ISBN 963-8289-27-9
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joseph_Lister&oldid=27237558”