Jurga (Kemerovói terület)
| Jurga (Юрга) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kemerovói terület | ||
| Irányítószám | 652050 | ||
| Körzethívószám | 38451 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 79 693 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Jurga
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 55° 44′, k. h. 84° 54′55.733333°N 84.900000°EKoordináták: é. sz. 55° 44′, k. h. 84° 54′55.733333°N 84.900000°E | |||
Jurga
Pozíció a Kemerovói terület térképén
| |||
| Jurga weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jurga témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Jurga (oroszul: Юрга) város Oroszország Kemerovói területén, a Jurgai járás székhelye.
Népessége: 81 533 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A város a Kemerovói terület északnyugati „kapuja”. Kemerovo területi székhelytől északnyugatra, az észak felé tartó Tom (az Ob mellékfolyója) bal partján, sík vidéken helyezkedik el. Vasútállomás (Jurga-1.) a Transzszibériai vasútvonal Novoszibirszk–Krasznojarszk közötti szakaszán. A kissé nyugatabbra fekvő Jurga-2. csomópontnál a Transzszibériai vasútvonalról szárnyvonal indul ki délkeletre Topki, onnan Kemerovo és a Kuznyecki-medence iparvárosai felé.
Jurga nyugati szélénél válik el (illetve találkozik) az R255-ös főút két ága: északi mellékága Tomszkba tart, fő ága délkeletre, Kemerovóba és onnan tovább Krasznojarszk felé vezet. A város távolsága autóúton Kemerovótól és Tomszktól egyaránt kb. 115 km.
Története, gazdasága
[szerkesztés]A mai Jurga környéke 1886 óta volt lakott hely. Az épülő Transzszibériai vasútvonal helyi állomását 1898-ban létesítették; más forrás szerint az 1906-ban.[2] Az állomás körül kisebb település alakult ki. 1913 körül kezdődött a déli szénmezőkhöz vezető vasútvonal építése. A településen sokáig csak egyetlen kisebb ipari üzem működött; 1940-ben kezdték építeni azt a nagy gépgyárat, amelyet egy sztálingrádi gyár mintájára terveztek, és amely a város létét és további fejlődését alapjaiban meghatározta. A gyár a nyugatról evakuált berendezésekkel már az 1943-as háborús évben termelni kezdett, a front igényeinek megfelelően. A háború után, 1946-tól megkezdődött a lakó- és középületek, utak, energiaszolgáltatók, stb. építése is. Az építkezéseken, mint sok helyen a Szovjetunióban, a Gulag-táborok foglyai is nagy számban dolgoztak. 1949-ben kapott a település városi rangot, ekkor közel huszonkétezer lakosa volt.
A gépgyár (Jurginszkij masinosztroityelnij zavod) a hadiipari komplexum egyik kiemelkedő vállalata volt, de bányászati és mezőgazdasági gépeket is gyártott. A privatizáció (2005-től gazdasági társaság) utáni években is hadiipari megrendeléseket teljesít, másrészt bányászati- és emelő berendezéseket, önjáró darukat, rakodógépeket, valamint különféle kohászati termékeket állít elő.[3] A céget tartozásai és egyéb problémák miatt többször csődeljárás alá vonták, így 2020-ban is. A helyzet megoldását nehezítette, hogy a gyár hőerőműve biztosítja a város teljes hőenergia-ellátását.[4][5]
Jurga másik nagy iparvállalatát, a csiszolástechnikai gyárat 1960-ban kezdték építeni és 1967-ben helyezték üzembe (Jurginszkij abrazivnij zavod, 2003-tól részvénytársaság). Legfontosabb termékei csiszolószerszámok, tárcsák, korongok készítéséhez szükséges anyagok: elektrokorundum, szilícium-karbid, bór-karbid, szintetikus gyémánt, borazon, stb.[6] A nagyüzemi termelés azonban csődeljárás miatt befejeződött, az ipartelep egy ferroötvözeteket gyártó rt.-hez került, amely ferroszilíciumot előállító üzemet létesít(ett).[7]
A 2000-es években két új gyár épült a városban. 2007-ben kezdett termelni a tekercselt tető- és vízszigetelő lemezeket, útépítéshez polimer-bitumen kötőanyagot gyártó üzem,[8] valamint egy élelmiszeripari csomagolóanyagokat készítő üzem.
A város szélén jelentős katonai objektum található (motorizált lövészdandár ?), és nagy katonai gyakorlótér működik.[9]
Hidak
[szerkesztés].jpg)
Jurga mellett, a várostól 3 km-re északra ível át a Tom medrén a kb. 600 m hosszú vasúti híd, melyet a régi híd helyén építettek és 2002-ben adtak a forgalomnak (építését már 1988-ban elhatározták). Az első hídat 1894 nyarán kezdték építeni és 1896-ban nyitották meg, korabeli fényképe 1899-ben készült.[10] Sok évtizeden át használta a vasút, végül lebontották.[11]
A vasúti hídon a túlsó parti településekre elővárosi vonat (elektricska) is közlekedik. Közúti átkelő sokáig nem volt, csak kompon, illetve a folyó jegén lehetett átkelni. 2013 óta egy pontonhídat üzemeltetnek közúti átkelőként, a tavaszi és az őszi jégzajlás idejére szétszerelik.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ Станция Юрга-1 (ap-sib-rail.narod.ru)
- ↑ A jurgai gépgyár honlapja Archiválva 2020. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2020-10-24)
- ↑ Долговая яма для моногорода Кузбасса: при чём здесь Ростех? (regnum.ru, 2020-02-19)
- ↑ Юргинский машиностроительный завод вновь признан банкротом (avant-partner.ru, 2020-09-24)
- ↑ О нашем городе (yupni.ru, hozzáférés: 2020-10-23)
- ↑ Ферросплавы поглотили абразивы (kommersant.ru, 2012-11-23. Hozzáférés: 2020-10-23)
- ↑ Технониколь (tn.ru, hozzáférés: 2020-10-25)
- ↑ [1] (function.mil.ru, 2014-09-06)
- ↑ Мост через Томь[halott link] (Валерий Привалихин, 2003-08-14. Hozzáférés: 2020-10-25)
- ↑ Новый железнодорожный мост через реку Томь (ria.ru, 2002-08-05)
- ↑ Самый длинный понтонный мост в России (tomsk-novosti.ru, 2013-09-30. Hozzáférés: 2020-10-25)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- История города Юрги Archiválva 2020. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Юрга (mojgorod.ru, hozzáférés: 2020-10-23)