Ugrás a tartalomhoz

Kálium-perklorát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-perklorát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7778-74-7
PubChem 516900
EINECS-szám 231-912-9
RTECS szám SC9700000
ATC kód H03BC01
Gyógyszer szabadnév potassium perchlorate
Gyógyszerkönyvi név Kalii perchloras
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KClO4
Moláris tömeg 138,55 g/mol
Sűrűség 2,52 g/cm³[1]
Olvadáspont 525 °C megolvad
400 °C fölött olvadáspontja alatt bomlik[1]
Forráspont 600 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) Rosszul oldódik, 17 g/l (20 °C)
47.6 g/l (40 °C)
134 g/l (80 °C)
210.8 g/l (100 °C)[1]
Oldhatóság alkoholban elhanyagolható mértékben oldódik
éterben oldhatatlan
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet romboéderes
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O)
Ártalmas (Xn)[1]
NFPA 704
0
2
2
OX
R mondatok R9, R22[1]
S mondatok (S2), S13, S22, S27[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation kálium-klorid
kálium-klorát
kálium-perjodát
Azonos anion ammónium-perklorát
nátrium-perklorát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-perklorát (képlete: KClO4) a kálium perklórsavval alkotott sója. Színtelen, kristályos vegyület. Kristályai rombos szerkezetűek. Vízben kevéssé oldódik, 100 g vízben 25 °C-on 1,8 g, 100 °C-on 22 g oldódik fel. Erős oxidálószer, emiatt a pirotechnikában alkalmazzák.

Kémiai és Oxidáló tulajdonságai

[szerkesztés]

Levegőn állandó vegyület, viszont ha hevítik, oxigén fejlődése közben 400°C felett már enyhén kezd bomlani, de 500°C felett indul meg jobban a bomlása, ekkor elbomlik kálium-kloridra. A kálium-perklorát nagyon gyakori oxidálószer a pirotechnikában. A perklorát alapú összetétel általában kevésbé érzékeny, mint a klorát alapú, és a perklorátok kénnel és szulfidokkal együtt használhatók. Ezen okok miatt a kálium-perklorát sokkal előnyösebb a klorátok helyett. A KClO4 oxidálószer abban az értelemben, hogy exoterm módon juttatja át az oxigént az éghető anyagokba, nagymértékben megnövelve azok égési sebességét a levegőben lévőhöz képest. Oxidálószerként a kálium-perklorát biztonságosan használható kén jelenlétében, míg a kálium-klorát nem. A klorátok klórsavat termelnek, amely nagyon instabil, és a készítmény idő előtti meggyulladásához vezethet. Ettől eltérően a perklórsav alapú kálium-perklorát meglehetősen stabil. Tömény sósavat adva a kálium-perkloráthoz szabad szemmel látható semmilyen elszíneződés vagy reakció nem történik míg kálium-klorát és sok más klorát esetén klór szabadul fel és sárgás elszíneződés tapasztalható. Bizonyos redukálószereket mint a finom szemcsés magnézium por dörzsölés hatására is oxidálhat gyulladást okozva. A petárdákban használt villanópor kompozíciók általában 2-7 mikron közötti megfelelő finomságú alumíniumpor és kálium-perklorát keverékéből állnak amelynek erősebb kifejezetten nagy erejű változatai kevés relatív katalizáló anyagként kevés ként, ritkábban antimon-triszulfidot tartalmaznak. Ezt a keveréket, amelyet néha flash pornak is neveznek, földi és levegős tűzijátékokhoz is használják.

Előállítása

[szerkesztés]

A kálium-perklorát úgy állítható elő, hogy egy káliumsót, általában kálium-kloridot vagy forró oldott állapotban lévő kálium-klorátot nátrium-perkloráttal reagáltatunk. A kálium-perklorát alacsony oldhatósága miatt kicsapódik. A kálium-kloráttal történő reakció majd forrón való szűrés iparilag kedvezőbb mivel nem keletkezik nemkívánatos melléktermék mint a kloridok amik a perklorát előállítása során erősen károsítaná a platina vagy a sűrű béta struktúrájú ólom-dioxid elektródát. Fontos kritérium az előállítás folyamán hogy a perklorát sejt nem tartalmazhat kloridokat, ahogy kloridot tartalmazó klorát sejt sem lehet szennyezett perkloráttal. Különösen olyan anódok esetén amik csak klorát készítésére alkalmasak ha az oldatot visszaforgatjuk a termelésbe.


A kálium-perklorát kálium-klorát hevítésével állítható elő.

Ha a kálium-klorát oldatát platinaelektródon hűtés közben elektrolizálják, az anódon szintén kálium-perklorát képződik, viszont ezt a módszert ipari termelésre nem használják.

Felhasználása

[szerkesztés]

Mivel erős oxidálószer, a pirotechnikában, tűzijátékok készítésére használják. Felhasználható a kálium kimutatására is, mert rosszabbul oldódik vízben, mint más káliumvegyületek.

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • CN102807192A Kálium-perklorát gyártási technológia nulla szennyvízkibocsátással és termékekkel, PyroData, The Chlorates and Perchlorates szakmai dokumentációk.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e f A kálium-perklorát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 20. (JavaScript szükséges) (angolul)