Kínai uralkodók listája

A Kínai Császárság i. e. 221-ben jött létre Csin Si Huang-ti hódításaival. Addig Kelet- és Északkelet-Kína különböző törzseinek különböző kiterjedésű és szervezetű államai alkották a mai Kína területén lévő ősi királyságokat. Az i. e. 221 előtti államok nem azonosak Kínával, hanem előzményei annak. A közös ezekben az államokban az, hogy már az i. e. 3. évezredben valószínűleg a mai kínai nyelv ősét beszélték az itt élők. (A rokonsági fokok mindig az elődre vonatkoznak.)

Az első legendás uralkodók

uralkodónév név			posztumusz név			uralkodási idő
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Nǚwā	Nü-va	女媧				180 000 év
Yǒucháo	Ju-csao	有巢				110 000 év
Suìrén	Szuj-zsen	燧人				456 000 év
Shénnóng	Sen-nung	神農	Wǔgǔ Xiāndì	Vu-ku Hszien-ti	五谷先帝	5000 év
Pángǔ	Pan-ku	盤古				18 000 év
Fúxī	Fu-hszi	伏羲				i. e. 2852–2737
Yándì	Jen-ti	炎帝	Yáng Tóu Shān	Jang Tou-san	羊頭山	i. e. 2737–2699
Huángdì	Huang-ti	黃帝	Xuān Yuán Shì Gōng Sūn Yǒu Xióng Shì	Hszüan Juan-si Kung-szun Ju Hsziung-si	軒轅氏 公孫 有熊氏	i. e. 2699–2588
Shǎohào	Sao-hao	少昊	Xuánxiā	Hszüan-hszia	玄囂	i. e. 2587–2494
Zhuānxū	Csuan-hszü	顓頊	Gāoyáng	Kao-jang	高陽	i. e. 2490–2413
Dì Kù	Ti Ku	帝嚳	Gāo Xīnshì	Kao Hszin-si	高辛氏	i. e. 2412–2343
Dì Zhì	Ti Cse	帝摯	Qīng Yángshì	Csing Jang-si	青陽氏	i. e. 2343–2333
Yáo	Jao	堯	Yī Qí Táo Táng Fàng Xūn Táng Yáo	Ji-csi Tao-tang Fang-hszün Tang-jao	伊祁 陶唐 放勳 唐堯	i. e. 2333–2234
Dì Shùn	Ti Sun	帝舜	Zhònghuá Dàshùn Yúshùn	Csung-hua Ta-sun Jü-sun	重華 大舜 虞舜	i. e. 2233–2184
Dàyǔ	Ta-jü	大禹				i. e. 2183–2177

Hszia-dinasztia (i. e. 21. század – i. e. 1600)

A Hszia-dinasztia (Xia-dinasztia) az első uralkodóház a Sárga-folyó völgyében, amelyről a kínai krónikák beszámolnak.

uralkodási név			személynév			mai számítások szerint	hagyományosan	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Dà Yǔ	Ta-jü	大禹	Yǔ	Jü	禹	i. e. 22–21. század	i. e. 2205–2147	Lásd a mitikus királyoknál, a kronológia végig bizonytalan
Xià Qǐ	Csi	夏啓	Qǐ	Csi	啓 / 启	8–9 év	i. e. 2146–2117	Jü fia.
Tài Kāng	Taj Kang	太康	Kāng	Kang	康		i. e. 2117–2088	Hszia Csi fia
Zhòng Kāng	Csung Kang	仲康	Kāng	Kang	康		i. e. 2088–2075	Taj Kang testvére
Dì Xiāng	Hsziang	帝相	Xiāng	Hsziang	相	i. e. 3–2. évezred fordulója előtt 28 évnél több	i. e. 2075–2047	Csung Kang fia
négy évtizednyi interregnum						i. e. 2. évezred vége	i. e. 2047–2007	Han Cso és fiai lázadása
Shào Kāng	Sao Kang	少康	Sì	Szi	姒	20–21 év	i. e. 2007–1985	Hsziang fia
Zhù	Csu	杼				17 év	i. e. 1985–1968	Sao Kang fia
Huái	Huaj	槐				26 / 44 év	i. e. 1968–1924	Csu fia
Máng	Mang	芒				18 / 33 év	i. e. 1924–1906	Huaj fia
Xiè	Hszie	泄 / 洩				25 év	i. e. 1906–1890	Mang fia
Bù Jiàng	Pu Csiang	不降	Jiàng	Csiang	降	59 év	i. e. 1890–1831	Hszie fia
Jiōng	Csiung	扃				21 év	i. e. 1831–1810
Yǐn Jiǎ	Jin Csia	胤甲	Yǐn	Jin	胤	21 év	i. e. 1810–1789	Csiung fia
Kǒng Jiǎ	Kung Csia	孔甲				31 év	i. e. 1789–1758
Gāo	Kao	皋				11 év	i. e. 1758–1747	Kung Csia fia
Hòu Jìng	Hou Csing	后敬	Fā	Fa	發	19 év	i. e. 1747–1728	A taj-hegyi földrengés alapján i. e. 1831 körül uralkodott
Xià Jié	Csie	夏桀	Lǔ Guǐ	Lu Kuj	履癸	i. e. 1675 / 1600	i. e. 1728–1675	A mingtiaói csatában a sangok legyőzték

Sang-dinasztia (i. e. 1600–1046)

A Sang-dinasztia (Shang-dinasztia) a hsziák (xiák) megdöntésével jutott hatalomra, majd a csouk (zhouk) váltották fel őket. A dinasztia Huang-ti (Huang-ti)ig, a legendás „sárga császárig” vezette vissza családfáját.

személynév			uralkodói név			jóslócsont-név			megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
ELŐDÖK
			Huáng Dì	Huang-ti	黃帝				A „Sárga Császár”
Xuán Xiā	Hszüan Hszia	玄囂
Jiǎ Jí	Csia Csi	蟜極
			Gāo Xīn	Kao Hszin	高辛
Qì Xie	Csi Hszie	契 禼	Shàng Jiǎ	Sang Csia	上甲
Zhāo Míng	Csao Ming	昭明
Xiāng Tǔ	Hsziang Tu	相土
Chāng Ruò	Csang Zso	昌若
Cáo Yǔ	Cao Jü	曹圉
Míng	Ming	冥
Zhèn	Csen	振	Wáng Hài	Vang Haj	王亥
Wēi Shàng Jiǎ Wēi	Vej Sang-csia Vej	微 上甲微	Shàng Jiǎ	Sang Csia	上甲
			Bào Dīng	Pao Ting	報丁
			Bào Yǐ	Pao Ji	報乙
			Bào Bīng	Pao Ping	報丙
			Zhǔ Rén	Csu Zsen	主壬	Shì Rén	Si Zsen	示壬
			Zhǔ Guǐ	Csu Kuj	主癸	Shì Guǐ	Si Kuj	示癸
személynév			uralkodói név			jóslócsont-név			uralkodott	székhely		megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai		pinjin	magyaros
URALKODÓK
Zǐ Lǚ	Ce Lu	子履	Dà Yǐ Tiān Yǐ	Ta Ji Tian Ji	大乙 天乙	Chéng Tāng Wǔ Tāng	Cseng Tang Vu Tang	成汤 武汤	1675–1646 (1766–1754 1754–1742)	Bo Shangyi	Po Sangji
			Tài Dīng	Taj Ting	太丁	Dà Dīng	Ta Ting	大丁	mh. 1645 (1753 1741)	Bo	Po
Zǐ Shèng	Ce Seng	子勝	Wài Bǐng	Vaj Ping	外丙	Bǔ Bǐng	Pu Ping	卜丙	2–3 év			Tang uralkodásával egy időben
Zǐ Yōng	Ce Jung	子庸	Zhōng Rén	Cung Zsen	中壬	Nán Rén	Nan Zsen	南壬	4 év			Tang uralkodásával egy időben
Zǐ Zhì	Ce Cse	子至	Tài Jiǎ	Taj Csia	太甲	Tà Jiǎ Tài Zōng	Ta Csia Taj Cung	大甲 太宗	12/23 év
Xuàn	Hszüan	绚	Wò Dīng	Vo Ting	沃丁	Qiāng Dīng	Csiang Ting	羌丁	19 év
Zǐ Biàn	Ce Pien	子辨	Tài Gēng	Taj Keng	太庚	Dà Gēng Xiǎ Gēng Tài Kāng Xiǎ Kāng	Ta Keng Hszia Keng Taj Kang Hszia Kang	大庚 小庚 太康 小康 太甲	5 év
Zǐ Gāo	Ce Kao	子高	Xiǎo Jiǎ	Hsziao Csia	小甲				17 év
Zǐ Diàn Zǐ Zhou	Ce Tien Ce Csou	子佃 子伷	Yōng Jǐ	Jung Csi	雍己	Lǔ: Jǐ	Lu Csi	呂己	12 év
Zǐ Mì Zǐ Zhou	Ce Mi Ce Csou	子密 子伷	Tài Wù Dà Wù Zhōng Zōng	Taj Vu Ta Wu Csung Cung	太戊 大戊 中宗	Tiān Wù Zǔ Wù	Tien Vu Cu Vu	天戊 祖戊	75 év
						Lǔ Jǐ	Lu Csi	呂己				jóslócsontokon fennmaradt név, talán Jung Csivel azonos
Zǐ Zhuāng	Ce Csuang	子庄	Zhōng Dīng	Csung Ting	仲丁	Sān Zǔ Dīng	Szan-cu Ting	三祖丁	9 év	Ao
Zǐ Fā	Ce Fa	子发	Wài Rén	Vaj Zsen	外壬	Bǔ Rén	Pu Zsen	卜壬	10 év	Ao
Zǐ Zhěng	Ce Cseng	子整	Hé Dǎn Jiǎ	Ho-tan Csia	河亶甲	Jiān Jiǎ	Csien Csia	戔甲	9 év	Xiang	Hsziang
Zǐ Téng	Ce Teng	子滕	Zǔ Yǐ Zhōng Zōng Gāo Zǔ	Cu Ji Csung Cung Kao Cu	祖乙 中宗 高祖	Xià Yǐ Rù Yǐ	Hszia Ji Zsu Ji	下乙 入乙	19 év	Geng	Keng
Zǐ Dàn	Ce Tan	子旦	Zǔ Xīn	Cu Hszin	祖辛				4 év	Bi	Pi
Zǐ Yú	Ce Jü	子逾	Wò Jiǎ Kāi Jiǎ	Vo Csia Kaj Csia	沃甲 開甲	Qiāng Jiǎ Lóng Jiǎ	Csiang Csia Lung Csia	羌甲 龍甲	5 év
Zǐ Xīn	Ce Hszin	子新	Zǔ Dīng	Cu Ting	祖丁	Xiǎ Dīng Sì Zǔ Dīng	Hszia Ting Sze-cu Ting	小丁 四祖丁	9 év
Gèng	Keng	更	Nán Gēng Nán Kāng	Nan Keng Nan Kang	南庚 南康	Zǔ Gēng	Cu Keng	祖庚	6 év	Bi Yan	Pi Jen
Hé	Ho	和	Yáng Jiǎ Hé Jiǎ	Jang Csia Ho Csia	陽甲 和甲 / 魺甲	Xiàng Jiǎ Kǒu Jiǎ Fù Jiǎ Zǔ Jiǎ	Hsziang Csia Kou Csia Fu Csia Cu Csia	象甲 口甲 父甲 祖甲	4 év	Yan	Jen
Xún	Hszün	旬	Pán Gēng	Pan Keng	盤庚	Fù Gēng Zǔ Gēng Sān Zǔ Gēng	Fu Keng Cu Keng Szan-cu Keng	父庚 祖庚 三祖庚	1401–1373	Yan Shāng	Jen Sang	az első történeti király
Sòng	Szung	子颂	Xiǎ Xīn	Hsziao Hszin	小辛	Fù Xīn Ér Zǔ Xīn	Fu Hszin Er-cu Hszin	父辛 二祖辛	1373–1353	Shāng	Sang
Liǎn	Lien	敛 / 歛	Xiǎ Yǐ	Hsziao Ji	小乙	Fù Yǐ Xiǎ Zǔ Yǐ Hòu Zǔ Yǐ	Fu Ji Hszia-cu Ji Hou-cu Ji	父乙 小祖乙 后祖乙	1352–1325
Zǐ Zhāo	Ce Csao	子昭	Wǔ Dīng Gāozōng	Vu Ting Kao-cung	武丁 高宗	Fù Dīng Zǔ Dīng Hòu Zǔ Dīng Dì Dīng	Fu Ting Cu Ting Hou-cu Ting Ti Ting	父丁 祖丁 后祖丁 帝丁	1324–1266 (1238–1180)
			Zǔ Jǐ Xià Jǐ	Cu Csi Hszia Csi	祖己	Fù Jǐ Xiōng Jǐ Xiǎ Wáng Zhōng Jǐ	Fu Csi Hsziung Csi Hszia Vang Csung Csi	父己 兄己 小王 中己
Yào	Jao	曜	Zǔ Gēng Zǔ Kāng	Cu Keng	祖庚 祖康	Fù Gēng Xiōng Gēng	Fu Kang Hsziung Keng	父庚 兄庚	1265–1259 (1179–1173)
Zài	Caj	載	Zǔ Jiǎ Dì Jiǎ	Cu Csia Ti Csia	祖甲 帝甲	Fù Jiǎ	Fu Csia	父甲	1258–1226 (1172–1140)
Xiān	Hszian	先	Lǐn Xīn Féng Xīn	Lin Hszin Feng Hszin	廩辛 馮辛	Sān Zǔ Xīn Fù Xīn Xiōng Xīn	Szan-cu Hszin Fu Hszin Hsziung Hszin	三祖辛 父辛 兄辛	1225–1220 (1140–1139)
Xiā / Áo	Hszia / Ao	嚣	Gēng Dīng Kāng Dīng	Kang Ting	庚丁 康丁	Fù Dīng Gēng Zǔ Dīng	Fu Ting Kang-cu Ting	父丁 庚祖丁	1219–1199 (1139–1130)
Qū	Csü	瞿	Wǔ Yǐ	Vu Ji	武乙	Fù Yǐ Wǔ Zǔ Yǐ	Fu Ji Vu-cu Ji	父乙 武祖乙	1198–1195 (1129–1095)	Shang Hebei	Sang Hopej
Tuō	To	托	Wén Dīng Tài Dīng Dà Dīng	Ven Ting Taj Ting Ta Ting	文丁 太丁 大丁	Fù Dīng Wén Wǔ Dīng	Fu Ting Ven-vu Ting	父丁 文武丁	13 év	Yin	Jin
Xiàn	Hszian	羡	Dì Yǐ	Ti Ji	帝乙				9 év
Shòu Zhòu Wáng	Sou Csou Vang	受 紂王	Dì Xīn	Ti Hszin	帝辛				1098–1046
Jī Zǐ	Csi-ce	箕子										Kodzsoszon alapítója a hagyomány szerint
személynév			uralkodói név			jóslócsont-név			uralkodott	székhely		megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai		pinjin	magyaros

Csou-dinasztia (i. e. 1046–256)

A Csou-dinasztia (Zhou-dinasztia) i. e. 1046–256 között uralkodott. A hagyományos felosztás két szakaszra osztja:

• Hszi Csou (Xī Zhōu) (nyugati, i. e. 1046–771);
• Tung Csou (Dōng Zhōu) (keleti, i. e. 770–256/249).

Az utóbbi szintén két szakaszra oszlik:

• • tavasz és ősz korszak (i. e. 770–476);
  • hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 475–256/249).

A hadakozó fejedelemségek kora i. e. 221-ben ért véget, amikor Csin Si Huang-ti (Qín Shǐ Huángdì) legyőzte az összes vetélytársát és egyeduralkodó lett Kínában.

személynév			uralkodói név			uralkodott	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Hszi Csou (Xī Zhōu) (西周 nyugati Csou) i. e. 1046–771
Jī Fā	Csi Fa	姬發	Wǔ Wáng	Vu Vang	武王	i. e. 1046–1043
Jī Sòng	Csi Szung	姬誦	Chéng Wáng	Cseng Vang	成王	i. e. 1042–1021	Fia.
Jī Zhāo	Csi Csao	姬釗	Kāng Wáng	Kang Vang	康王	i. e. 1020–996	Fia.
Jī Xiá	Csi Hszia	姬瑕	Zhāo Wáng	Csao Vang	昭王	i. e. 995–977	Fia.
Jī Mǎn	Csi Man	姬滿	Mù Wáng	Mu Vang	穆王	i. e. 976–922	Fia.
Jī Yī Hù	Csi Ji-hu	姬繄扈	Gòng Wáng	Kong Vang	共王	i. e. 922–900	Fia.
Jī Jiān	Csi Csien	姬囏	Yì Wáng	I. Ji Vang	懿王	i. e. 899–892	Fia.
Jī Pì Fāng	Csi Pi-fang	姬辟方	Xià Wáng	Hszia Vang	孝王	i. e. 891–886	Mu Vang fia.
Jī Xiè	Csi Hszie	姬燮	Yì Wáng	II. Ji Vang	夷王	i. e. 885–878	I. Ji Vang fia.
Jī Hú	Csi Hu	姬胡	Lì Wáng	Li Vang	厲王	i. e. 877–841	Fia.
Kung Ho (Gòng Hé) kormányzóság (共和) i. e. 841–828
Hszi Csou (Xī Zhōu) folytatás
Jī Jìng	Csi Csing	姬靜	Xuān Wáng	Hszüan Vang	宣王	i. e. 827–782	Fia.
Jī Gōng Shēng	Csi Kung-seng	姬宮湦	Yōu Wáng	Ju Vang	幽王	i. e. 781–771	Fia.
Tung Csou (Dōng Zhōu) (東周 keleti Csou) i. e. 770–249
Jī Yí Jiù	Csi Ji-csiu	姬宜臼	Píng Wáng	Ping Vang	平王	i. e. 770–720	Fia.
Jī Lín	Csi Lin	姬林	Huán Wáng	Huan Vang	桓王	i. e. 719–697	Unokája.
Jī Tuó	Csi To	姬佗	Zhuāng Wáng	Csuang Vang	莊王	i. e. 696–682	Fia.
Jī Hú Qí	Csi Hu-csi	姬胡齊	Xī Wáng	Hszi Vang	僖王	i. e. 681–677	Fia.
Jī Lang	Csi Lang	姬閬	Huì Wáng	I. Huj Vang	惠王	i. e. 676–652	Fia.
Jī Zhèng	Csi Cseng	姬鄭	Xiāng Wáng	Hsziang Vang	襄王	i. e. 651–619	Fia.
Jī Rén Chén	Csi Zsen-csen	姬壬臣	Qǐng Wáng	Csing Vang	頃王	i. e. 618–613	Fia.
Jī Bān	Csi Pan	姬班	Kuāng Wáng	Kuang Vang	匡王	i. e. 612–607	Fia.
Jī Yú	Csi Jü	姬瑜	Dìng Wáng	Ting Vang	定王	i. e. 606–586	Fivére.
Jī Yí	Csi Ji	姬夷	Jiǎn Wáng	Csien Vang	簡王	i. e. 585–572	Fia.
Jī Xiè Xīn	Csi Hszie-hszin	姬泄心	Líng Wáng	Ling Vang	靈王	i. e. 571–545	Fia.
Jī Guì	Csi Kuj	姬貴	Jǐng Wáng	I. Csing Vang	景王	i. e. 544–521	Fia.
Jī Měng	Csi Meng	姬猛	Dào Wáng	Tao Vang	悼王	i. e. 520	Fia.
Jī Gài	Csi Kaj	姬丐	Jǐng Wáng	II. Csing Vang	敬王	i. e. 519–476	Fivére.
Jī Rén	Csi Zsen	姬仁	Yuán Wáng	Jüan Vang	元王	i. e. 475–469	Fia.
Jī Jiè	Csi Csie	姬介	Zhēn Dìng Wáng	Csen-ting Vang	貞定王	i. e. 468–442	Fia.
Jī Qù Jí	Csi Csü-csi	姬去疾	Āi Wáng	Aj Vang	哀王	i. e. 441	Fia.
Jī Shū	Csi Su	姬叔	Sī Wáng	Sze Vang	思王	i. e. 441	Fivére.
Jī Wéi	Csi Vej	姬嵬	Kǎo Wáng	Kao Vang	考王	i. e. 440–426	Fivére.
Jī Wǔ	Csi Vu	姬午	Wēi Liè Wáng	Vej-lie Vang	威烈王	i. e. 425–402	Fia.
Jī Jiā	Csi Csia	姬驕	Ān Wáng	An Vang	安王	i. e. 401–376	Fia.
Jī Xǐ	Csi Hszi	姬喜	Liè Wáng	Lie Vang	烈王	i. e. 375–369	Fia.
Jī Biǎn	Csi Pien	姬扁	Xiǎn Wáng	Hszien Vang	顯王	i. e. 368–321	Fivére.
Jī Dìng	Csi Ting	姬定	Shèn Jìng Wáng	Sen-csing Vang	慎靚王	i. e. 320–315	Fia.
Jī Yán	Csi Jen	姬延	Nǎn Wáng	Nan Vang	赧王	i. e. 314–256	Fia.
			Huì Wáng	II. Huj Vang	惠王	i. e. 255–249
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	uralkodott	megjegyzés
személynév			uralkodói név
A kínai történelem első általánosan elfogadott dátuma a Kung Ho (Gòng Hé) kormányzóság kezdete. Minden ezt megelőző dátum viták tárgyát képezi. Az itt megadott, tájékoztató jellegű dátumok A „Hszia–Sang–Csou (Xia–Shang–Zou) kronológia tanulmány” című munkában jelentek meg, melyet a kínai kormány támogatását élvező történészek 2000-ben publikáltak.
A Csi (Jī) család nemesei Huj (Hui)t Nan jogos örökösének kiáltották ki, miután fővárosukat, Lojang (Luoyan)ot térdre kényszerítették a Csin (Qin) erők. A Csou (Zhou) ellenállás nem tartott ki sokáig, így leggyakrabban Nant tekintik a dinasztia utolsó uralkodójának.

Csin-dinasztia (i. e. 221–207)

A Csin-dinasztia (Qin-dinasztia) i. e. 221–207 között uralkodott.

N	személynév			uralkodói név			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
1.	Yíng Zhèng	Jing Cseng	嬴政	Qín Shǐ Huángdì	Csin Si Huang-ti	秦始皇帝	i. e. 260.2.7.–210.8.10.	i. e. 221–210.8.10.	Az Első Császárként is emlegetett uralkodó, aki első ízben egyesítette Kínát. Már i. e. 246-tól Csin uralkodója.
2.	Yíng Hú Hài	Jing Hu-haj	嬴胡亥	Qín Èr Shì Huángdì	Csin Er Si Huang-ti	秦二世皇帝	i. e. 230.10.29.–207.10.1.	i. e. 210.X.–207.10.1.	Fia.
3.	Yíng Zi Yīng	Jing Ce-jing	嬴子嬰				i. e. 240.–206.1.	i. e. 207.10.1.–11.17.	Si Huang-ti unokája. Nem volt császár, mint a két elődje, csak királyi címen uralkodott 46 napig.

Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220)

A Han-dinasztia (漢朝 Han Csao (Hàn Cháo)) i. e. 206 és 220 között uralkodott. Ven Ti bevezette az éranevet, amely egy-egy uralkodó regnálásának szakaszait nevezi meg. Az érák tetszőleges hosszúságúak, egy új éra annak kihirdetésével kezdődött.

N	uralkodói név			személynév			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Hszi Han (Xī Hàn) (西漢 nyugati Han) i. e. 206 – i. sz. 9
Interregnum i. e. 207 – i. e. 202
1.	Gāozǔ	Kao-cu	高祖	Liú Bāng	Liu Pang	劉邦	i. e. 247.10.30.–195.6.1.	i. e. 202.2.28.–195.6.1.
2.	Huìdì	Huj-ti	惠帝	Liú Yíng	Liu Jing	劉盈	i. e. 210.–188.9.26.	i. e. 195.6.23.–188.9.26.	Fia.
3.	Shǎodì	Sao-ti	少帝	Liú Gōng	Liu Kong	劉恭	i. e. 199.VII.–184.6.15.	i. e. 188.IX.–184.6.15.	Fia.
4.	Shǎodì	Sao-ti	少帝	Liú Hóng	Liu Hung	劉弘	i. e. 195.III.–180.11.14.	i. e. 184.XI.–180.11.14.	Fivére.
5.	Wéndì	Ven-ti	文帝	Liú Héng	Liu Heng	劉恆	i. e. 203.–157.7.6.	i. e. 180.11.14.–157.7.6.	Kao-cu fia.
6.	Jǐngdì	Csing-ti	景帝	Liú Qǐ	Liu Csi	劉啟	i. e. 188.–141.3.9.	i. e. 157.7.14.–141.3.9.	Fia.
7.	Wǔdì	Vu-ti	武帝	Liú Chè	Liu Csö	劉徹	i. e. 156.6.30.–87.3.29.	i. e. 141.3.9.–87.3.29.	Fia.
8.	Zhāodì	Csao-ti	昭帝	Liú Fúlíng	Liu Fu-ling	劉弗陵	i. e. 94.–74.6.5.	i. e. 87.3.30.–74.6.5.	Fia.
9.	Chāngyì	Csang-ji	昌邑	Liú Hè	Liu Ho	劉賀	i. e. 92.7.25.–59.	i. e. 74.7.18.–74.8.14.	Vu-ti unokája. 27 napig császár.
10.	Xuāndì	Hszüan-ti	宣帝	Liú Bìngyǐ	Liu Ping-ji	劉病已	i. e. 91.–48.1.10.	i. e. 74.9.10.–48.1.10.	Vu-ti dédunokája.
11.	Yuándì	Jüan-ti	元帝	Liú Shì	Liu Si	劉奭	i. e. 76.–33.V.	i. e. 48.1.10.–33.V.	Fia.
12.	Chéngdì	Cseng-ti	成帝	Liú Ào	Liu Ao	劉驁	i. e. 51.–7.3.18.	i. e. 33.VI.–7.3.18.	Fia.
13.	Āidì	Aj-ti	哀帝	Liú Xīn	Liu Hszin	劉欣	i. e. 27.–1.8.15.	i. e. 7.4.4.–1.8.15.	Jüan-ti unokája.
14.	Píngdì	Ping-ti	平帝	Liú Kàn	Liu Kan	劉衎	i. e. 9. – i. sz. 6.2.4.	i. e. 1.9.17. – i. sz. 6.2.4.	Jüan-ti unokája. (Aj-ti unokatestvére.)
15.	Rúzǐ	Zsu-ce	孺子	Liú Yīng	Liu Jing	劉嬰	5.–25.II.	6.III.–8	Hszüan-ti ükunokája.
Hszin-dinasztia (Xīn Cháo) 9–23
–	Wáng Mǎng	Vang Mang	王莽				i. e. 45. – i. sz. 23.10.6.	8.XII.–23.10.6.	Ping-ti apósa.
Hszi Han (Xī Hàn) (西漢 nyugati Han) 23–25
16.	Gèng Shǐdì	Keng Si-ti	更始帝	Liú Xuán	Liu Hszüan	劉玄	?–25.XII.	23.2.1.–25.X.	Csing-ti 6. leszármazottja.
Tung Han (Dōng Hàn) (東漢 keleti Han) 25–220
1.	Guāng Wǔdì	Kuang Vu-ti	光武帝	Liú Xiù	Liu Hsziu	劉秀	i. e. 5.1.15. – i. sz. 57.3.29.	25.8.5.–57.3.29.	Csing-ti 6. leszármazottja. (Keng Si-ti harmadunokatestvére.)
2.	Míngdì	Ming-ti	明帝	Liú Zhuāng	Liu Csuang	劉莊	28.6.15.–75.9.5.	57.3.29.–75.9.5.	Fia.
3.	Zhāngdì	Csang-ti	章帝	Liú Dá	Liu Ta	劉炟	57.–88.4.9.	75.9.5.–88.4.9.	Fia.
4.	Hédì	Ho-ti	和帝	Liú Zhāo	Liu Csao	劉肇	79.–106.2.13.	88.4.9.–106.2.13.	Fia.
5.	Shāngdì	Sang-ti	殤帝	Liú Lóng	Liu Lung	劉隆	105.–106.9.21.	106.2.13.–106.9.21.	Fia.
6.	Āndì	An-ti	安帝	Liú Hù	Liu Hu	劉祜	94.–125.4.30.	106.9.21.–125.4.30.	Unokatestvére.
7.	Běixiāng	Pej-hsziang	北鄉	Liu Yì	Liu Ji	劉懿	?–125.12.10.	125.5.18.–125.12.10.	Unokatestvére.
8.	Shùndì	Sun-ti	順帝	Liú Bǎo	Liu Pao	劉保	115.–144.9.20.	125.12.16.–144.9.20.	An-ti fia.
9.	Chōngdì	Csung-ti	沖帝	Liú Bǐng	Liu Ping	劉炳	143.–145.2.15.	144.9.20.–145.2.15.	Fia.
10.	Zhídì	Cse-ti	質帝	Liú Zuǎn	Liu Cuan	劉纘	138.–146.7.26.	145.3.6.–146.7.26.	Harmadunokatestvére.
11.	Huándì	Huan-ti	桓帝	Liú Zhí	Liu Cse	劉志	132.–168.1.25.	146.8.1.–168.1.25.	Csang-ti dédunokája.
12.	Língdì	Ling-ti	靈帝	Liú Hóng	Liu Hung	劉宏	156.–189.5.13.	168.2.17.–189.5.13.	Unokaöccse.
13.	Shǎodì	Sao-ti	少帝	Liú Biàn	Liu Pien	劉辯	176.–190.3.6.	189.5.15.–189.9.28.	Fia.
14.	Xiàndì	Hszien-ti	獻帝	Liú Xié	Liu Hszie	劉協	181.–234.4.21.	189.9.27.–220.11.25.	Fivére.

Cao Vej, Su Han, Szun Vu (220–280)

三國/三国 (San Kuo (Sān Guó), 220–265; 221–263; 222–280)

N	posztumusz név			személynév			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Cao Vej (Cáo Wèi) (曹魏) 220–265)
1.	Wén Dì	Ven Ti	文帝	Cáo Pī	Cao Pi	曹丕	187.–226.6.29.	220–226
2.	Míng Dì	Ming Ti	明帝	Cáo Ruì	Cao Zsuj	曹叡	204.–239.1.22.	226–239	Fia.
3.	Qí Wáng	Csi Vang	齊王	Cáo Fāng	Cao Fang	曹芳	232.–274.	239–254	Unokatestvérének fia.
4.	Gāo Guì Xiāng Gōng	Kao-kuj Hsziang-kung	高貴鄉公	Cáo Máo	Cao Mao	曹髦	241.11.15.–260.6.2.	254–260	Cao-Zsuj unokaöccse.
5.	Yuán Dì	Juan Ti	元帝	Cáo Huàn	Cao Huan	曹奐	246.–303.	260–265	Cao-Zsuj unokatestvére.
Su Han (Shǔ Hàn) (蜀漢) 221–263
1.	Zhāo Liè Dì	Csao Lie-ti	昭烈帝	Liú Bèi	Liu Pej	劉備	161.–223.6.10.	221–223
2.	Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Liú Shàn (Liú Chán)	Liu San (Liu Csan)	劉禪	207.–271.	223–263	Fia.
Szun Vu (Sūn Wu) (孫吳 keleti Wu) 222–280
1.	Dà Dì	Ta Ti	大帝	Sūn Quán	Szun Csüan	孫權	182.–252.5.21.	222–252
2.	Kuà Jī Wáng	Kua Csi-vang	會稽王	Sūn Liàng	Szun Liang	孫亮	243.–260.	252–258	Fia.
3.	Jǐng Dì	Csing Ti	景帝	Sūn Xiū	Szun Hsziu	孫休	235.–264.9.3.	258–264	Fivére.
4.	Wū Chéng Hóu	Vu Cseng-hou	烏程侯	Sūn Hào	Szun Hao	孫皓	242.–284.	264–280	Unokaöccse.

Második Csin-dinasztia (265–437)

posztumusz név			személynév			templomi név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Hszi Csin (Xi Jin) (nyugati Csin 西晉/西晋) 265–317
Wǔ Dì	II. Vu Ti	武帝	Sīmǎ Yán	Sze-ma Jen	司馬炎	–	–	–	265–290
Huì Dì	II. Huj Ti	惠帝	Sīmǎ Zhōng	Sze-ma Csung	司馬衷				290–306
Huái Dì	Huaj Ti	懷帝	Sīmǎ Chì	Sze-ma Cse	司馬熾				307–313
Mǐn Dì	Min Ti	愍帝	Sīmǎ Yè	Sze-ma Je	司馬鄴				313–317
Tung Csin (Dong Jin) (keleti Csin 東晉/东晋) 317–420
Yuán Dì	II. Jüan Ti	元帝	Sīmǎ Ruì	Sze-ma Zsuj	司馬睿	–	–	–	317–322
Míng Dì	II. Ming Ti	明帝	Sīmǎ Shào	Sze-ma Sao	司馬紹				322–325
Chéng Dì	II. Cseng Ti	成帝	Sīmǎ Yǎn	Sze-ma Jen	司馬衍				325–342
Kāng Dì	Kang Ti	康帝	Sīmǎ Yuè	Sze-ma Jüe	司馬岳				342–344
Mù Dì	Mu Ti	穆帝	Sīmǎ Dān	Sze-ma Tan	司馬聃				345–361
Āi Dì	II. Aj Ti	哀帝	Sīmǎ Pī	Sze-ma Pi	司馬丕				361–365
Fèi Dì	I. Fej Ti	海西公	Sīmǎ Yì	Sze-ma Ji	司馬奕				365–371
Jiǎnwén Dì	Csien-ven Ti	簡文帝	Sīmǎ Yù	Sze-ma Jü	司馬昱				371–372
Xiàwǔ Dì	Hszia-vu Ti	孝武帝	Sīmǎ Yào	Sze-ma Jao	司馬曜				372–396
Ān Dì	II. An Ti	安帝	Sīmǎ Dézōng	Sze-ma Tö-cung	司馬德宗				396–418
Gōng Dì	Kung Ti	恭帝	Sīmǎ Déwén	Sze-ma Tö-ven	司馬德文				419–420
Csien Csin (Qian Qin) (前秦) 351–3941
Jǐng Míng Dì	Jing-ming Ti	景明帝	Fú Jiàn	I. Fu Csien	苻健	Kāo Zǔ	Kao Cu	高祖	351–355
Lǐ Wáng	Li Vang	厲王	Fú Shēng	Fu Seng	苻生				355–357
Xuān Zhāo Dì	Hszüan-csao Ti	宣昭帝	Fú Jiàn	II. Fu Csien	苻堅	Shì Zǔ	Si Cu	世祖	357–385
Āi Píng Dì	Aj-ping Ti	哀平帝	Fú Pī	Fu Pi	苻丕				385–386
Gāo Dì	Kao Ti	高帝	Fú Dēng	Fu Teng	苻登	Tài Zōng	Taj Cung	太宗	386–394
Hòu Zhǔ	Hou Cu	後主	Fú Chóng	Fu Csung	苻崇				394
Hou Csin (Hou Qin) (后秦 késői Csin) 384–4171
Wǔ Zhāo Dì	Vu-csao Ti	武昭帝	Yáo Cháng	Jao Csang	姚萇	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	384–393
Wén Huán Dì	Ven-huan Ti	文桓帝	Yáo Xǐng	Jao Hszing	姚興	Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	394–416
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Yáo Hóng	Jao Hung	姚泓				416–417
Hszi Csin (Xi Qin) (西秦 nyugati Csin) 385–400; 409–4311
Xuǎn Liè Wáng	Hszüan-lie Vang	宣烈王	Qǐ Fú Guó Rén	Csi-fu Kuo-zsen	乞伏國仁	Liè Zhǔ	Lie Csu	烈祖	385–388
Wǔ Yuán Wáng	Vu-jüan Vang	武元王	Qǐ Fu Gān Guī	Csi-fu Kan-kuj	乞伏乾歸	Kāo Zhǔ	Kao Cu	高祖	388–400 409–412
Wén Zhāo Wáng	Ven-csao Vang	文昭王	Qǐ Fú Chì Pán	Csi-fu Csi-pan	乞伏熾磐	Tài Zhǔ	Taj Csu	太祖	412–428
Hóu Zhǔ	Hou Csu	後主	Qǐ Fú Mù Mò	Csi-fu Mu-mo	乞伏暮末				428–431
1 A Csien-, Hou és Hszi Csint a 16 királyság korához szokás sorolni

A tizenhat királyság korszaka (303–431)

Cseng–Han (303–347)

posztumusz név			személynév			templomi név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Cseng (Cheng) (成) 303–338
Jǐng Dì	Csing Ti	景帝	Lǐ Tè	Li Tö	李特	Shǐ Zhǔ Shì Zhǔ	Si Csu	始祖 世祖	303
Qín Wén Wáng	Csin-ven Vang	秦文王	Lǐ Liú	Li Liu	李流				303
Wǔ Dì	Vu Ti	武帝	Lǐ Xióng	Li Hsziung	李雄	Tài Zōng	Taj Cung	太宗	303–334
Āi Dì	Aj Ti	哀帝	Lǐ Bān	Li Pan	李班				334	7 hónapig
Yōu Gōng	Ju Kung	幽公	Lǐ Qī	Li Csi	李期				334–338
Han (漢) 338–347
Zhāowén Dì	Csao-ven Ti	昭文帝	Lǐ Shòu	Li Sou	李壽	Zhōng Zōng	Csung Cung	中宗	338–343
Guī Yì Hóu	Kuj Ji-hou	歸義侯	Lǐ Shì	Li Si	李勢				343–347

Han–Csao (304–351)

posztumusz név			személynév			templomi név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Han (漢) 304–318
Guāng Wén Dì	Kuang-ven Ti	光文帝	Liú Yuān	Liu Jüan	劉淵	Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	304–310
Liáng Wáng	Liang Vang	梁王	Liú Hé	Liu Ho	劉和				310	7 napig uralkodott
Zhāo Wǔ Dì	Csao-vu Ti	昭武帝	Liú Cōng	Liu Cung	劉聰	Liè Zōng	Lie Cung	烈宗	310–318
Yǐn Dì	Jin Ti	隱帝	Liú Càn	Liu Can	劉粲				318	Egy hónap + 1 napig
Csien Csao (Qian Zhao) (前赵) 318–329
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Liú Yào	Liu Jao	劉曜				318–329
Hou Csao (Hou Zhao) (késői Csao 后赵) 319–351
Ming Dì	Ming Ti	明帝	Shí Lè	Si Lö	石勒	Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	319–333
Hǎi Yáng Wáng	Haj-jang Vang	海陽王	Shi Hóng	Si Hung	石弘				333–334
Wǔ Dì	Vu Ti	武帝	Shí Hǔ	Si Hu	石虎	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	334–349
Qiá Wáng	Csia Vang	譙王	Shí Shì	Si Si	石世				349	73 napig
Péng Chéng Wáng	Peng-cseng Vang	彭城王	Shí Zūn	Si Cun	石遵				349	183 napig
Yì Yáng Wáng	Ji-jang Vang	義陽王	Shí Jiàn	Si Csien	石鑒				349–350	103 napig
Xīn Xīng Wáng	Hszin-hszing Vang	新興王	Shí Zhǐ	Si Cse	石祗				350–351

Jen (337–436)

posztumusz név			személynév			templomi név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Csien Jen (Qian Yan) (前燕) 337–370
Wén Míng Dì	Ven-ming Ti	文明帝	Mù Róng Huǎng	Mu-zsung Huang	慕容皝	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	337–348
Jǐng Zhāo Dì	Csing-csao Ti	景昭帝	Mù Róng Jùn	Mu-zsung Csün	慕容俊	Liè Zōng	Lie Cung	烈宗	348–360
Yōu Dì	Ju Ti	幽帝	Mù Róng Wěi	Mu-zsung Vej	慕容暐				360–370
Hou Jen (Hou Yan) (后燕 késői Jen (Yan)) 384–407
Wǔ Chéng Dì	Vu-cseng Ti	武成帝	Mù Róng Chuí	Mu-zsung Csuj	慕容垂	Shì Zǔ	Si Cu	世祖	384–396	(nyugati) Hszi Jen (Xi Yān) kiválása (Mu-zsung Hung (Mùróng Hóng), 384) Hszi Jen (Xi Yān) annektálása (Mu-zsung Jung (Mùróng Yǒng), 394)
Huì Mǐn Dì	Huj-min Ti	惠愍帝	Mù Róng Bǎo	Mu-zsung Pao	慕容寶	Liè Zōng	Lie Cung	烈宗	396–398
Zhāo Wǔ Dì	Csao-vu Ti	昭武帝	Mù Róng Shèng	Mu-zsung Seng	慕容盛	Zhōng Zōng	Csung Cung	中宗	398–401
Zhāo Wén Dì	Csao-ven Ti	昭文帝	Mù Róng Xī	Mu-zsung Hszi	慕容熙				401–407
Nan Jen (Nan Yan) (南燕 déli Jen) 398–410
Xiàn Wǔ Dì	Hszien-vu Ti	獻武帝	Mù Róng Dé	Mu-zsung Tö	慕容德	Shì Zōng	Si Cung	世宗	398–405
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Mù Róng Chāo	Mu-zsung Csao	慕容超				405–410
Pej Jen (Bei Yan) (北燕 északi Jen) 407–436
Huì Yì Dì	Huj-ji Ti	惠懿帝	Gāo Yún	Kao Jün	高雲				407–409
Wén Chéng Dì	Ven-cseng Ti	文成帝	Féng Bá	Feng Pa	馮跋	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	409–430
Zhāo Chéng Dì	Csao-cseng Ti	昭成帝	Féng Hóng	Feng Hong	馮弘				430–436

Liang (320–460)

posztumusz név			személynév			templomi név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Csien Liang (Qian Liang) (前凉) 320–376
Chéng Gōng	Cseng Kung	成公	Zhāng Mào	Csang Mao	張茂				320–324
Zhōng Chéng Gōng	Csung-cseng Kung	忠成公	Zhāng Jùn	Csang Csün	張駿				324–346
Huán Gōng	Huan Kung	桓公	Zhāng Chòng Huá	Csang Csung-hua	張重華				346–353
Ǎi Gōng	Aj Kung	哀公	Zhāng Yào Líng	Csang Jao-ling	張曜靈				353	3 hónapig
Wēi Wáng	Vej Vang	威王	Zhāng Zuò	Csang Co	張祚				353–355
Jìng Dào Gōng Chōng Gōng	Csing-tao Kung Csung Kung	敬悼公 沖公	Zhāng Xuán Jìng	Csang Hszüan-csing	張玄靖				355–363
Dào Gōng	Tao Kung	悼公	Zhāng Tiān Xí	Csang Tien-hszi	張天錫				364–376
Hou Liang (后凉 késői Liang) 386–403
Yì Wǔ Wáng	Ji-vu Vang	懿武王	Lǔ Guāng	Lu Kuang	呂光	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	386–399
Yǐn Wáng	Jin Vang	隱王	Lǔ Shào	Lu Sao	呂紹				399
Líng Wáng	Ling Vang	靈王	Lǔ Zuǎn	Lu Csuan	呂纂				399–401
Shǎng Shū Gōng Jiàn Kāng Gōng	Sang Su Csien-kang Kung	尚書公 建康公	Lǔ Lóng	Lu Lung	呂隆				401–403
Nan Liang (南凉 déli Liang) 397–414
Wǔ Wáng	Vu Vang	武王	Tū Fà Wū Gū	Tu-fa Vu-gu	禿髮烏孤	Liè Zǔ	Lie Cu	烈祖	397–399
Kāng Wáng	Kang Vang	康王	Tū Fà Lì Lù Gū	Tu-fa Li Lu-gu	禿髮利鹿孤				399–402
Jǐng Wáng Jìng Wáng	Csing Vang	景王 敬王	Tū Fà Rǔ Tán	Tu-fa Zsu-tan	禿髮傉檀				402–414
Pej Liang (Bei Liang) (北凉 északi Liang) 442–460
			Duàn Yè	Tuan Ji	段業				397–401
Wǔ Xuān Wáng	Vu-hszüan Vang	武宣王	Jǔ Qù Méng Xùn	Csü-csü Meng-hszün	沮渠蒙遜	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	401–433
Āi Wáng	Aj Vang	哀王	Jū Qú Mù Jiān	Csü-csü Mu-csien	沮渠牧犍				433–439
			Jū Qú Wú Huì	Csü-csü Vu-huj	沮渠無諱				442–444
			Jū Qù Ān Zhōu	Csü-csü An-csou	沮渠安周				444–460
Hszi Liang (Xi Liang) (西凉 nyugati Liang) 400–421
Wǔ Zhāo Wáng	Vu-csao Vang	武昭王	Lǐ Gǎo	Li Kao	李暠	Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	400–417
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Lǐ Xīn	Li Hszin	李歆				417–420
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Lǐ Xún	Li Hszün	李恂				420–421

Hszia (407–431)

posztumusz név			személynév			templomi név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Wǔ Liè Dì	Vu-lie Ti	武烈帝	Hèlián Bóbó	Ho-lian Po-po	赫連勃勃	Shì Zhǔ	Si Cu	世祖	407–425
Qín Wáng	Csin Vang	秦王	Hèlián Chāng	Ho-lian Csang	赫連昌				425–428
Píng Yuán Wáng	Ping-juan Vang	平原王	Hèlián Dìng	Ho-lian Ting	赫連定				428–431

Vu Hu (350–555)

A Vu Hu (Wu Hu) („Öt Hu”, a Hu jelentése bizonytalan) uralkodói egy időben regnáltak a 16 királyság korszakával, de hagyományosan nem számítják közéjük őket.

Csoucse (2. század – 473)

posztumusz név			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
első szakasz (2. század – 371)
			Yáng Téng	Jang Teng	楊騰	2–3. század fordulója
			Yáng Jū	Jang Csü	楊駒	3. század eleje
			Yáng Qiān Wàn	Jang Csien-ven	楊千萬
			Yáng Fēi Lóng	Jang Fej-lung	楊飛龍
			Yáng Mào Sōu	Jang Mao-szou	楊茂搜	?–317
			Yáng Nán Dì	Jang Nan-ti	楊難敵	317–334
			Yáng Yì	Jang Ji	楊毅	334–337
			Yáng Chū	Jang Csu	楊初	337–355
			Yáng Guó	Jang Kuo	楊國	355–356
			Yáng Jùn	Jang Csün	楊俊	356–360
			Yáng Shì	Jang Si	楊世	360–370
			Yáng Cuàn	Jang Cuan	楊篡	370–371
második szakasz (385–473)
Wǔ Wáng	Vu Vang	武王	Yáng Dìng	Jang Ting	楊定	385–394
Huì Wén Wáng	Huj-ven Vang	惠文王	Yáng Shèng	Jang Seng	楊盛	394–425
Xià Zhāo Wáng	Hszia-csao vang	孝昭王	Yáng Xuán	Jang Hszüan	楊玄	425–429
			Yáng Bǎo Zōng	Jang Pao-cung	楊保宗	429; 443
			Yáng Nán Dāng	Jang Nan-tang	楊難當	429–441
			Yáng Bǎo Chì	Jang Pao-cse	楊保熾	442–443
			Yáng Wén Dé	Jang Ven-tö	楊文德	443–454
			Yáng Yuán Hé	Jang Juan-ho	楊元和	455–466
			Yáng Sēng Sì	Jang Szeng-sze	楊僧嗣	466–473

A toupuk és Taj (219–376)

posztumusz név			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
a toupu (tóu bù) törzs főnökei (头部) 219–376
Shén Yuán Wáng	Sen-jüan Vang	神元王	Tuòbá Lìwēi	To-pa Li-vej	拓拔力微	219–277
Zhāng Wáng	Csang Vang	章王	Tuòbá Xī Lù	To-pa Hszi-lu	拓拔悉鹿	277–286
Píng Wáng	Ping Vang	平王	Tuòbá Chuò	To-pa Cso	拓拔綽	286–293
Sī Wáng	Sze Vang	思王	Tuòbá Fú	To-pa Fu	拓拔弗	293–294
Taj (Dài) királyai (代王) 305–376
Zhāo Wáng	Csao Vang	昭王	Tuòbá Lùguān	To-pa Lu-kuan	拓拔祿官	294–307
Mù Wáng	Mu Vang	穆王	Tuòbá Yī Tuō	To-pa Ji-tuo	拓拔猗㐌	295–305
Mù Wáng	Mu Vang	穆王	Tuòbá Yī Lú	To-pa Ji-lu	拓拔猗盧	295–316
			Tuòbá Pǔ Gēn	To-pa Pu-ken	拓拔普根	316
			Tuòbá (...)	To-pa (...)	拓拔?	316
Píng Wén Wáng	Ping-ven Vang	平文王	Tuòbá Yù Lù	To-pa Jü-lu	拓拔鬱律	316–321
Huì Wáng	Huj Vang	惠王	Tuòbá Hè Rǔ	To-pa Ho-zsu	拓拔賀傉	321–325
Yáng Wáng	Jang Vang	煬王	Tuòbá Hè Nà	To-pa Ho-na	拓拔紇那	325–329 335–337
Liè Wáng	Lie Vang	烈王	Tuòbá Yī Huá	To-pa Ji-hua	拓拔翳槐	329–335 337–338
Zhāo Chéng Wáng	Csao-cseng Vang	昭成王	Tuòbá Shí Yì Jiàn	To-pa Si Ji-csien	拓拔什翼健	338–376	a To-pák (Tuòbák) 386-tól Pej Vej (Bei Wei) uralkodói

Juvenek, tiefuk (260–391)

név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai
a juven (yǔ wén) törzs főnökei (宇文) 260–345
Yǔwén Mò Huái	Ju-ven Mo-huaj	宇文莫槐	260–293
Yǔwén Pǔhuí (Yuwen Pubō)	Ju-ven Pu-huj (Ju-ven Pu-po)	宇文普回 (宇文普撥)	293–29?
Yǔwén Qiū Bù Qín	Ju-ven Csiu Pu-csin	宇文丘不勤	29?–299
Yǔwén Mò Guī	Ju-ven Mo-kuj	宇文莫圭	299–302
Yǔwén Xī Dú Guān	Ju-ven Hszi Tu-kuan	宇文悉獨官	302–3??
Yǔwén Qǐ Dé Guī	Ju-ven Csi Tö-kuj	宇文乞得歸	3??–333
Yǔwén Yì Dòu Guī	Ju-ven Ji Tou-kuj	宇文逸豆歸	333–345
a hsziungnu (xiōng nú) tiefu törzs főnökei (匈奴支系铁弗部首领) 260–391
Liú Qù Beī	Liu Csü-pej	劉去卑	260–272
Liú Gào Shēng Yuán	Liu Kao Seng-jüan	劉誥升爰	272–309
Liú Hǔ	Liu Hu	劉虎	309–341
Liú Wù Héng	Liu Vu-heng	劉務恒	341–356
Liú Èlòutóu	Liu O Lou-tou	劉閼陋頭	356–358
Liú Xī Wù Qí	Liu Hszi Vu-csi	劉悉勿祈	358–359
Liu Wèi Chén	Liu Vej-csen	劉衛辰	359–391

Lia Hszi (303–338)

név			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai
Duàn Wù Wù Chén	Tuan Vu Vu-csen	段務勿塵	303–310/311
Duàn Jí Lù Quàn	Tuan Csi Lu-kuan	段疾陸眷	310/311–318
Duàn Shè Fù Chén	Tuan Sö Fu-csen	段涉復辰	318
Duàn Pì Dì	Tuan Pi-ti	段匹磾	318–321
Duàn Mò Pēi	Tuan Mo-pej	段末柸	318–325
Duàn Yá	Tuan Ja	段牙	325
Duàn Liá	Tuan Lia	段遼	326–338

Zsan Vej (350–352)

posztumusz név			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Dàowǔ Tiānwáng	Tao-vu Tien-vang	道武天王	Rǎn Min	Zsan Min	冉閔	350–352	Csien Jen (Qián Yān) fennhatósága (前燕) 352–384

Hszi Jen (384–394)

posztumusz név			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Wēi Dì	Vej Ti	威帝	Mùróng Hóng	Mu-zsung Hung	慕容泓	384	Hou Jen (Hòu Yān) és Hszi Jen (Xī Yān) különválása
			Mùróng Chōng	I. Mu-zsung Csung	慕容沖	384–386
			Duàn Suí	Tuan Szuj	段隨	386
			Mùróng Tāo	Mu-zsung Tao	慕容韜	386
			Mùróng Yáo	Mu-zsung Jao	慕容瑤	386
			Mùróng Zhōng	II. Mu-zsung Csung	慕容忠	386
			Mùróng Yǒng	Mu-zsung Jung	慕容永	386–394	Mu-zsung Csuj (Mùróng Chuí) legyőzi és kivégzi Mu-zsung Jung (Mùróng Yǒng)ot Hou Jen (Hòu Yān) fennhatósága (后燕) 394–405

Su (405–413)

posztumusz név			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Chéngdū Wáng	Cseng-tu Vang	成都王	Qià Zōng	Csia Cung	譙縱	405–413	Jao Hszing (Yáo Xǐng) vazallusa, majd önálló Su (Shǔ) polgárháborúban omlik össze 413-ban

Vuhszing (473–555)

posztumusz név			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
			Yáng Wén Dù	Jang Ven-tu	楊文度	473–477
			Yáng Wén Hóng	Jang Ven-hung	楊文弘	477–482
			Yáng Hòu Qǐ	Jang Hou-csi	楊後起	482–486
Ān Wáng	An Vang	安王	Yáng Jí Shǐ	Jang Csi-si	楊集始	482–503
			Yáng Shào Xiān	Jang Sao-hszien	楊紹先	503–506 534–535
			Yáng Zhì Huì	Jang Cse-huj	楊智慧	535–545
			Yáng Bì Xié	Jang Pi-hszie	楊辟邪	545–553	Jang Cse-huj (Yáng Zhì Huì) és Jang Pi-hszie (Yáng Bì Xié) lehet ugyanaz a személy

Jinping (477 – 5. század)

személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai
Yáng Guǎng Xiāng	Jang Kuang-hsziang	楊廣香	477–483
Yáng Jiǒng	Jang Csiung	楊炯	483–495
Yáng Chóng Zǔ	Jang Csung-cu	楊崇祖	495–502
Yáng Mèng Sūn	Jang Meng-szun	楊孟孫	502–511
Yáng Dìng	Jang Ting	楊定	511–?

Északi és déli dinasztiák

Északi dinasztiák (北朝 Pej Csao (Bei Chao)) és déli dinasztiák (南朝 Nan Csao (Nan Chao))

Északi dinasztiák (386–581)

posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Pej Vej (Bei Wei) (北魏 északi Vej) 386–535
Dào Wǔ Dì	Tao Vu-ti	道武帝	Tuòbá Guī	To-pa Kuj	拓拔珪	371.8.4.–409.11.6.	386.2.20.–409.11.6.
Míng Yuán Dì	Ming Jüan-ti	明元帝	Tuòbá Sì	To-pa Sze	拓拔嗣	392.–423.12.24.	409.11.10.–423.12.24.
Tài Wǔ Dì	Taj Vu-ti	太武帝	Tuòba Tāo	To-pa Tao	拓拔燾	408.–452.3.11.	423.12.27.–452.3.11.
Nán Ān Wáng	Nan-an Vang	南安王	Tuòbá Yǔ	To-pa Jü	拓拔余	?–452.10.29.	452.3.11.–452.10.29.
Wén Chéng Dì	Ven Cseng-ti	文成帝	Tuòba Jùn	To-pa Csün	拓拔濬	440.–465.6.20.	452.10.31.–465.6.20.
Xiàn Wén Dì	Hszien Ven-ti	獻文帝	Tuòbá Hóng	To-pa Hung	拓拔弘	454.–476.7.20.	465.6.21.–471.9.20.
Xià Wén Dì	Hszia Ven-ti	孝文帝	Yuán Hóng	Jüan Hung	元宏	467.10.13.–499.4.26.	471.9.20.–499.4.26.	születési neve To-pa (Tuòbá), felvette a Jüan (Yuán) családnevet
Xuān Wǔ Dì	Hszüan Vu-ti	宣武帝	Yuán Kè	Jüan Ko	元恪	483.–515.2.12.	499.5.7.–515.2.12.
Xià Míng Dì	I. Hszia Ming-ti	孝明帝	Yuán Xǔ	Jüan Hszü	元詡	510.4.8.–528.3.31.	515.2.12.–528.3.31.
Yòu Zhǔ	Jou Csu	幼主	Yuán Zhāo	Jüan Csao	元釗	526.–528.5.17.	528.4.2.–528.5.17.
Xià Zhuāng Dì	Hszia Csuang-ti	孝莊帝	Yuán Zǐ Yōu	Jüan Ce-ju	元子攸	507.–531.1.16.	528.5.15.–531.1.16.
Cháng Guǎng Wáng (Jíng Dì)	Csang-kuang Vang (Csing Ti)	長廣王 (敬帝)	Yuán Yè	Jüan Je	元曄	512.–532.12.26.	530.12.5.–531.4.5.
Jiè Mín Dì	Csie Min-ti	節閔帝	Yuán Gōng	Jüan Kung	元恭	498.–532.6.21.	531.4.1.–532.VI.
Ān Dìng Wáng (Chū Dì)	An-ting Vang (Csu Ti)	安定王 (出帝)	Yuán Lǎng	Jüan Lang	元朗	513.–532.12.26.	531.10.30.–532.VI.
Xià Wǔ Dì	II. Hszia Vu-ti	孝武帝	Yuán Xiū	Jüan Hsziu	元脩	510.–535.2.3.	532.6.13.–535.2.3.
Tung Vej (Dong Wei) (东魏 keleti Vej) 534–550
Xià Jíng Dì	Hszia Csing-ti	孝靜帝	Yuán Shàn Jiàn	Jüan San-csien	元善見	524.–551.1.21.	534.–550.
Pej Csi (Bei Qi) (北齐 északi Csi (Qi)) 550–579
Wén Xuān Dì	Ven-hszüan Ti	文宣帝	Gāo Yáng	Kao Jang	高洋	526.–559.11.25.	550.6.9.–559.11.25.
Fèi Dì	III. Fej Ti	廢帝	Gāo Yīn	Kao Jin	高殷	545.–561.IX.	559.–560.
Xià Zhāo Dì	Hszia-csao Ti	孝昭帝	Gāo Yǎn	Kao Jan	高演	535.–561.11.24.	560.–561.11.24.
Wǔ Chéng Dì	Vu-cseng Ti	武成帝	Gāo Zhàn	Kao Csan	高湛	538.–569.1.13.	561.12.3.–565.6.8.
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Gāo Wěi	Kao Vej	高緯	556.5.29.–577.XI.	565.6.8.–577.2.4
Yòu Zhǔ	Jou Csu	幼主	Gāo Héng	Kao Heng	高恆	570.–577/578.	577.
Fàn Yáng Wáng	Fan-jang Vang	范陽王	Gāo Shào Yì	Kao Sao-ji	高紹義	546.–579. u.	577.–579.
Hszi Vej (Xi Wei) (北魏 nyugati Vej) 535–557
Wén Dì	III. Ven Ti	文帝	Yuán Bǎo Jù	Jüan Pao-csü	元寶炬	507.–551.III.	535.–551.III.
Fèi Dì	II. Fej Ti	廢帝	Yuán Qīn	Jüan Csin	元欽	525.–554.IV.	551.3.28.–554.IV.
Gōng Dì	Kung Ti	恭帝	Yuán Kuò	Jüan Kuo	元廓	537.–557.	554.–557.
Pej Csou (Bei Zhou) (北周 északi Csou) 557–581
Xià Mín Dì	Hszia Min-ti	孝閔帝	Yǔwén Jué	Jü-ven Csüe	宇文覺	542.–557.	557.2.15.–557.
Míng Dì (Xià Míng Dì)	V. Ming Ti (Hszia Ming-ti)	明帝 (孝明帝)	Yǔwén Yù	Jü-ven Jü	宇文毓	534.–560.5.30.	557–560.5.30.
Wǔ Dì	VII. Vu Ti	武帝	Yǔwén Yōng	Jü-ven Jung	宇文邕	543.–578.6.21.	560.5.31.–578.6.21.
Xuān Dì	IV. Hszüan Ti	宣帝	Yǔwén Yūn	Jü-ven Jün	宇文贇	559.–580.6.22.	578.–579.
Jìng Dì	III. Csing Ti	靜帝	Yǔwén Chǎn	Jü-ven Csan	宇文闡	573.VI.–581.5.9.	579.4.1.–581.3.4.

Déli dinasztiák (420–589)

posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Liu Szong (Liu Song) (刘宋) 420–479
Wǔ Dì	III. Vu Ti	武帝	Liú Yù	Liu Jü	劉裕	363.4.16.–422.6.26.	420.7.10.–422.6.26.
Shǎo Dì	IV. Sao Ti	少帝	Liú Yì Fú	Liu Ji-fu	劉義符	406.–424.8.4.	422.6.26.–424.7.7.
Wén Dì	II. Ven Ti	文帝	Liú Yì Lóng	Liu Ji-lung	劉義隆	407.–453.3.16.	424.9.17.–453.3.16.
Xià Wǔ Dì	I. Hszia Vu-ti	孝武帝	Liú Jùn	Liu Csün	劉駿	430.9.19.–464.7.12.	454.5.20.–464.7.12.
Qián Fèi Dì	Csien Fej-ti	前廢帝	Liú Zǐ Yè	Liu Ce-je	劉子業	449.2.25.–466.1.1.	464.7.12.–466.1.1.
Míng Dì	III. Ming Ti	明帝	Liú Yǔ	Liu Jü	劉彧	439.12.9.–472.5.10.	465.1.9.–472.5.10.
Hòu Fèi Dì (Cāng Wǔ Wáng)	Hou Fej-ti (Cang-vu Vang)	後廢帝 蒼梧王	Liú Yǔ	Liu Jü	劉昱	463.3.1.–477.8.1.	472.5.11.–477.8.1.
Shùn Dì	II. Sun Ti	順帝	Liú Zhǔn	Liu Csun	劉準	469.8.8.–479.6.23.	477.8.5.–479.5.27.
Csi (Qi) (齐) 479–502
Gāo Dì	Kao Ti	高帝	Xià Dào Chéng	Hszia Tao-cseng	蕭道成	427.–482.4.11.	479.5.29.–482.4.11.
Wǔ Dì	IV. Vu Ti	武帝	Xià Zé	Hszia Cö	蕭賾	440.–493.8.27.	482.4.11.–493.8.27.
Yǔ Lín Wáng	Jü-lin Vang	鬱林王	Xià Zhāo Yè	Hszia-csao Je	蕭昭業	473.–494.9.7.	493.8.27.–494.9.7.	Jülin (Yǔlín) hercege
Hǎi Líng Wáng	Haj-ling Vang	海陵王	Xià Zhāo Wén	Hszia-csao Ven	蕭昭文	480.–494.	494.9.10.–494.11.23.	Hajling (Hǎilíng) hercege
Míng Dì	IV. Ming Ti	明帝	Xià Luán	Hszia Luan	蕭鸞	452.–498.9.1.	494.12.22.–498.9.1.
Dōng Hūn Hóu	Tung-hun Hou	東昏侯	Xià Bǎo Juán	Hszia-pao Jüan	蕭寶卷	483.–501.XII.	499.–501.
Hé Dì	Ho Ti	和帝	Xià Bǎo Róng	Hszia-pao Zsung	蕭寶融	488.–502.	501.4.14.–502.4.30.
Liang (南) 502–557
Wǔ Dì	V. Vu Ti	武帝	Xià Yǎn	Hszia Jen	蕭衍	464.9.17.–549.8.12.	502–549.8.12.
Jiǎn Wén Dì	Csien-ven Ti	簡文帝	Xià Gāng	Hszia Kang	蕭綱	503.12.2.–551.11.15.	549–551.11.15.
Yǔ Zhāng Wáng	Jü-csang Vang	豫章王	Xià Dòng	Hszia Tung	蕭棟	?–551.	551.VIII.–551.X.
Yuán Dì	III. Jüan Ti	元帝	Xià Yì	Hszia Ji	蕭繹	508.9.16.–555.1.7.	552.12.13.–555.1.7.
Zhēn Yáng Hóu	Csen-jang Hou	貞陽侯	Xià Yuán Míng	Hszia Jüan-ming	蕭淵明	?–556.	555.7.1.–555.10.29.
Jìng Dì	II. Csing Ti	敬帝	Xià Fāng Zhì	Hszia Feng-cse	蕭方智	543.–558.5.5.	555.11.1.–557.11.16.
Csen (Chen) (陈) 557–589
Wǔ Dì	VI. Vu Ti	武帝	Chén Bà Xiān	Csen Pa-hszien	陳霸先	503.–559.8.9.	557.–559.8.9.
Wén Dì	IV. Ven Ti	文帝	Chén Qiàn	Csen Csien	陳蒨	522.–566.IV.	560.–566.IV.
Fèi Dì	IV. Fej Ti	廢帝	Chén Bó Zōng	Csen Po-cung	陳伯宗	554.V.–570.IV.	566–568
Xuān Dì	III. Hszüan Ti	宣帝	Chén Xū	Csen Hszü	陳頊	530.VII.–582.I.	569–582
Hòu Zhǔ	Hou Csü	後主	Chén Shū Bǎo	Csen Su-pao	陳叔寶	553.12.10.–604.12.16.	583.2.20.–589.2.10.

Déli Liang (555–587)

posztumusz név			személynév			templomi név			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Nan Liang (南梁 déli Liang) 555–587
Xuān Dì	II. Hszüan Ti	宣帝	Xià Chá	Hszia Csa	蕭詧	Zhōng Zōng	Csung Cung	中宗	519.–562.	555.–562.
Xià Míng Dì	II. Hszia Ming-ti	孝明帝	Xià Kuī	Hszia Kuj	蕭巋	Shì Zōng	Si Cung	世宗	542.–585.V.	562.–585.V.
Xià Jìng Dì (Jǔ Gōng)	Hszia Csing-ti (Csü Kung)	孝靜帝 (莒公)	Xià Cóng	Hszia Cung	蕭琮				?–617. u.	585.–587.

Szuj-dinasztia (581–618)

N	személynév			posztumusz név			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
1.	Yáng Jiān	Jang Csien	楊堅	Wén Dì	Ven Ti	文帝	541.7.21.–604.8.13.	581.3.4.–604.8.13.
2.	Yáng Guáng	Jang Kuang	楊廣	Yáng Dì	Jang Ti	煬帝	569.–618.4.11.	605.8.21.–617.XII.?	Fia.
3.	Yáng Yòu	Jang Ju	楊侑	Gōng Dì	Kong Ti	恭帝	605.–619.9.14.	617.12.18.–618.6.12.	Unokája.
4.	Yáng Dòng	Jang Tung	楊侗	Gōng Huáng Dì	Kung Huang-ti	恭皇帝	605.–619.VII.	618.6.22.–619.5.23.	Fivére. 14 évesen meggyilkolták

Tang-dinasztia (618–907)

N	templomi név			személynév			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Tang-dinasztia (618 – 690)
1.	Gāozǔ	Kao-cu	高祖	Lǐ Yuān	Li Jüan	李淵	566.–635.6.25.	618.6.18.–626.9.4.
2.	Tàizōng	Taj-cung	太宗	Lǐ Shì Mín	Li Si-min	李世民	599.1.28.–649.7.10.	626.9.4.–649.7.10.	Fia.
3.	Gāozōng	Kao-cung	高宗	Lǐ Zhì	Li Cse	李治	628.7.21.–683.12.27.	649.7.15.–683.12.27.	Fia.
4.	Zhōngzōng	Csung-cung	中宗	Lǐ Xiǎn (Lǐ Zhé)	Li Hszien (Li Csö)	李顯 (李哲)	656.11.26.–710.7.3.	684.1.3.–684.2.26.	Fia. Vu Hou megfosztotta a tróntól,
5.	Ruìzōng	Zsuj-cung	睿宗	Lǐ Dàn	Li Tan	李旦	662.6.22.–716.7.13.	684.2.27.–690.8.17.	Fivére. Vu Hou interregnuma
Csou-dinasztia (690–705)
–	Wǔ Hòu	Vu Hou (császárnő)	武后	Wǔ Zé Tiān	Vu Cö-tien	武則天	624.2.17.–705.12.16.	690.8.18.–705.2.22.	Kao Cung felesége.
Tang-dinasztia (705–907)
		Csung-cung					másodszor	705.2.23.–710.7.3.
6.	Shàngdì	Sang-ti	殤帝	Lǐ Chóng Mào	Li Csung-mao	李重茂	695/698.–714.9.5.	710.7.8.–710.7.25.	Fia.
		Zsuj-cung					másodszor	710.7.24.–712.8.31.
7.	Xuánzōng	Hszüan-cung	玄宗	Lǐ Lóng Jī	Li Lung-cse	李隆基	685.9.8.–762.5.3.	712.9.8.–756.8.13.	Fia.
8.	Sùzōng	Szu-cung	肅宗	Lǐ Hēng	Li Heng	李亨	711.2.21.–762.5.16.	756.8.13.–762.5.16.	Fia.
9.	Dàizōng	Taj-cung	代宗	Lǐ Yù	Li Jü	李豫	727.1.9.–779.5.23.	762.5.18.–779.5.23.	Fia.
10.	Dézōng	Tö-cung	德宗	Lǐ Kuò	Li Kuo	李适	742.5.27.–805.2.25.	779.6.12.–805.2.25.	Fia.
11.	Shùnzōng	Sun-cung	順宗	Lǐ Sòng	Li Szung	李誦	761.–806.2.11.	805.2.28.–805.8.31.	Fia.
12.	Xiànzōng	Hszien-cung	憲宗	Lǐ Chún	Li Csun	李純	778.–820.2.14.	805.9.5–820.2.14.	Fia.
13.	Mùzōng	Mu-cung	穆宗	Lǐ Héng	Li Heng	李恆	795.–824.2.25.	820.2.20–824.2.25.	Fia.
14.	Jìngzōng	Csing-cung	敬宗	Lǐ Zhàn	Li Csan	李湛	809.7.22.–827.1.9.	824.2.29–827.1.9.	Fia.
15.	Wénzōng	Ven-cung	文宗	Lǐ Áng	Li Ang	李昂	809.11.20.–840.2.10.	827.1.13–840.2.10.	Fivére.
16.	Wǔzōng	Vu-cung	武宗	Lǐ Yán	Li Jen	李炎	814.7.2.–846.4.22.	840.2.20–846.4.22.	Fivére.
17.	Xuānzōng	Hszüan-cung	宣宗	Lǐ Chén	Li Csen	李忱	810.7.27.–859.9.7.	846.4.25–859.9.7.	I. Hszien-cung fia.
18.	Yìzōng	Ji-cung	懿宗	Lǐ Cuǐ	Li Cuj	李漼	833.12.28.–873.8.15.	859.9.13.–873.8.15.	Fia.
19.	Xīzōng	Hszi-cung	僖宗	Lǐ Xuān	Li Hszüan	李儇	862.6.8.–888.4.20.	873.8.16.–888.4.20.	Fia.
20.	Zhāozōng	Csao-cung	昭宗	Lǐ Yè	Li Je	李曄	867.3.31.–904.9.22.	888.4.20.–904.9.22.	Fivére.
21.	Aīdì (Zhāo Xuān Dì)	Aj-ti (Csao Hszüan-ti)	哀帝 (昭宣帝)	Lǐ Zhù	Li Csu	李柷	892.9.27.–908.3.26.	904.9.26.–907.5.12.	Fia.

Vutaj Sikuo (Az öt dinasztia és tíz királyság kora, 897–978)

Kína történetének 897-től 978-ig terjedő szakaszát az „öt dinasztia és tíz királyság” korszakának nevezik (五代十国 Vutaj Sikuo (Wǔ Tài Shí Kuó)) a Tang-dinasztia összeomlásától. Az öt dinasztia a Sárga-folyó völgyének körzetében a korábbi birodalmak romjain létezett, míg tőle délre egészen a mai Vietnámig tíz önálló királyság jött létre. Ezek azonban csak a hagyományosan számításba vett monarchiák, rajtuk kívül még legalább tizennégy szuverén hatalom volt Kína területén.

Ezek közt volt a Lia-dinasztia (Liá Cháo) (遼朝 907–1125) és a Szung-dinasztia (Sòng) (宋 960–1279) is, amelyek véget vetettek a nagy arányú széttagoltságnak a 11. századra.

Vutaj (Öt dinasztia, 907–960)

templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Hou Liang (Hòu Liáng) (后梁 késői Liang) 907–923
Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	Xiànwǔ	Hszien Vu	獻武	Zhū Wēn	Csu Ven	朱溫	852.12.5.–912.7.18.	907.6.1.–912.7.18.
						Zhō Yǒugūi	Csu Jung-kuj	朱友珪	888?–913.3.27.	912.7.21.–913.3.27.
			Mò Dì	Mo Ti	末帝	Zhū Tián	Csu Tien	朱瑱	888.10.20.–923.11.18.	913–923.11.18.
Hou Tang (Hòu Táng) (后唐 késői Tang) 923–936
Zhuāng Zōng	Csuang Cung	莊宗				Lǐ Cún Xù	Li Cun-hszü	李存勗	885.12.2.–926.5.15.	923.5.13.–926.5.15.
Míng Zōng	Ming Cung	明宗				Lǐ Sì Yuán (Lǐ Dǎn)	Li Sze-jüan (Li Tan)	李嗣源 (李亶)	867.10.10.–933.12.15	926.6.3.–933.12.15.
			Jié Mǐn Dì	Csie Min-ti	節閔帝	Lǐ Cóng Hòu	Li Cung-hou	李從厚	914.12.17.–934.5.27.	933.12.20.–934.5.19.
			Mò Dì	Mo Ti	末帝	Lǐ Cóng Kē	Li Cung-ko	李從珂	885.2.11.–937.1.11.	934.5.21.–936.1.11.
Hou Csin (Hòu Jìn) (后晋 késői Csin (Jìn)) 936–947
Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖				Shí Jìng Táng	Si Csing-tang	石敬瑭	892.3.30.–942.7.28.	936.11.28.–942.7.28.
			Chū Dì	Csu Ti	出帝	Shí Chòng Guì	Si Csung-kuj	石重貴	914.7.22.–947.7.10.	942.7.28.–947.1.11.
Hou Han (Hòu Hàn) (后汉 késői Han) 947–951
Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖				Liú Zhī Yuǎn	Liu Cse-jüan	劉知遠	895.3.4.–948.3.10.	947.3.10.–948.3.10.
			Yín Dì	Jin Ti	隱帝	Liú Chéng Yòu	Liu Cseng-ju	劉承祐	931.3.28.–951.1.2.	948.3.14.–951.1.2.
Hou Csou (Hòu Zhōu) (后周 késői Csou (Zhōu)) 951–960
Tài Zǔ	Taj Cu	太祖				Guō Wēi	Kuo Vej	郭威	904.9.10.–954.2.22.	951.2.13.–954.2.22.
Shí Zōng	Si Cung	世宗				Chái Róng	Csaj Zsung	柴榮	921.10.27.–959.7.27.	954.2.26.–959.7.27.
			Gōng Dì	Kung Ti	恭帝	Chái Zōng Xùn	Csaj Cung-hszün	柴宗訓	953.9.14.–973.	959.7.28.–960.2.3.

Sikuo (Tíz királyság, 897–978)

A „tíz királyság” (Si Kuo (Shí Guó)) a Tang-dinasztia összeomlása után az általa meghódított, ekkor felszabaduló délkelet-kínai területeken alakult meg. 897-től sorban jöttek létre. A tíz királyság nem egy időben létezett, hanem az adott időszakban, ami a 10. századot jelenti. Mellettük azonban még Jen (Yàn) (911–914), Csi Kuo (Qí Guó) (907–924), Csao (Zhāo) (910–921), Tingnan (Dìng Nán) csietusi (jiédùshǐ) („katonai kormányzóság”) (881–1038), Csingjüan (Qīngyuán) csietusi (jiédùshǐ) (933–978), Csivu (Jīwǔ) csietusi (jiédùshǐ), Vuping (Wuping) csietusi (jiédùshǐ) (950–963), Csüancsang (Quánzhāng) csietusi (jiédùshǐ) (945–978), Jin (Yīn) (943–945), Csangje (Zhāngyè), Tuanhuang (Dūnhuáng) és Liangcsu (Liángzhōu) is időleges függetlenséget élvezett.

Csu (897–951)

posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Wǔ Mù Wáng	Vu-mu Vang	武穆王	Mǎ Yīn	Ma Jin	馬殷	853.–930.12.2.	897–930
Héng Yàng Wáng	Heng-jang Vang	衡陽王	Mǎ Xī Shēng	Ma Hszi-seng	馬希聲	898.–932.8.15.	930–932
Wén Zhāo Wáng	Ven-csao Vang	文昭王	Mǎ Xī Fàn	Ma Hszi-fan	馬希範	899.–947.5.30.	932–947
Fèi Wáng	Fej Vang	廢王	Mǎ Xī Guāng	Ma Hszi-kuang	馬希廣	?–950.	947–950
Gōng Xià Wáng	Kung-hszia Vang	恭孝王	Mǎ Xī È	Ma Hszi-o	馬希萼	950.–953.	950
			Mǎ Xī Chōng	Ma Hszi-csung	馬希崇	912.–?	950–951

Vu (904–937)

templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	Xià Wǔ Dì	Hszia Vu-ti	孝武帝	Yáng Xíng Mì	Jang Hszing-mi	楊行密	852.–905.12.24.	904–905
Liè Zōng	Lie Cung	烈宗	Jǐng Dì	Csing Ti	景帝	Yáng Wò	Jang Vo	楊渥	886.–908.6.9.	905–908
Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	Xuān Dì	Hszüan Ti	宣帝	Yáng Lóng Yǎn	Jang Lung-jen	楊隆演	897.–920.6.17.	908–920
			Ruì Dì	Zsuj Ti	睿帝	Yáng Pǔ	Jang Pu	楊溥	900.–939.1.21.	920–937

Vu Jüe (904–978)

templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	Wǔ Sù Wáng	Vu-szu Vang	武肅王	Qián Liú	Csien Liu	錢鏐	852.3.10.–932.5.6.	904–932
Shì Zōng	Si Cung	世宗	Wén Mù Wáng	Ven-mu Vang	文穆王	Qián Yuán Guàn	Csien Jüan-kuan	錢元瓘	887.11.30.–941.9.17.	932–941
Chéng Zōng	Cseng Cung	成宗	Zhōng Xiàn Wáng	Csung-hszien Vang	忠獻王	Qián Zuǒ	Csien Co	錢佐	928.8.10.–947.6.22.	941–947
			Zhōng Xǜn Wáng	Csung-hszün Vang	忠遜王	Qián Zōng	Csien Cung	錢倧	928.–971.	947
			Zhōng Yì Wáng	Csung-ji Vang	忠懿王	Qián Chù	Csien Csu	錢俶	929.9.29.–988.10.7.	947–978

Csing Nan (Nan Ping, 906–963)

posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Wǔ Xìn Wáng	Vu-hszin Vang	武信王	Gāo Jì Xīng	Kao Ji-hszing	高季興	858.–919.1.28.	909–929
Wén Xiān Wáng	Ven-hszien Vang	文獻王	Gāo Cóng Huì	Kao Cung-huj	高從誨	891.–948.12.1.	929–948
Zhēn Yì Wáng	Csen-ji Vang	貞懿王	Gāo Bǎo Róng	Kao Pao-zsung	高寶融	920.–960.	948–960
Shì Zhōng	Si Csung	侍中	Gāo Bǎo Xù	Kao Pao-hszü	高寶勗	924.–962.	960–962
			Gāo Jì Chōng	Kao Csi-csung	高繼沖	943.–973.	962–963

Su (Csien Su és Hou Su, 907–965)

templomi név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Csien Su (Qián Shǔ) (前蜀) 907–925
Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	Wáng Jián	Vang Csien	王建	847.–918.7.11.	907–918
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Wáng Yǎn	Vang Jen	王衍	899.–926.	918–925
Hou Su (Hóu Shǔ) (后蜀) 934–965
Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	Mèng Zhī Xiáng	Meng Cse-hsziang	孟知祥	874.5.10.–934.9.7.	934
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Mèng Chǎng	Meng Csang	孟昶	919.–965.7.12.	934–965

Min (909–945)

templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Tài Zǔ	Taj Cu	太祖	Zhōng Yì Wáng	Csung-ji Vang	忠懿王	Wáng Shěn Zhī	Vang Sen-cse	王審知	862.–925.12.30.	909–925
						Wáng Yán Hàn	Vang Jen-han	王延翰	?–927.1.14.	925–927
Tài Zōng	Taj Cung	太宗	Huì Dì	Huj Ti	惠帝	Wáng Yán Jūn	Vang Jen-csün	王延鈞	?–935.11.17.	927–935
Kāng Zōng	Kang Cung	康宗				Wáng Jì Péng	Vang Csi-peng	王繼鵬	?–939.8.29.	935–939
Jǐng Zōng	Csing Cung	景宗				Wáng Yán Xī	Vang Jen-hszi	王延羲	?–944.4.8.	939–944
			Tiān Dé Dì	Tien Tö-ti	天德帝	Wáng Yán Zhèng	Vang Jen-cseng	王延政	?–951?	944–945

Han (Nan Han és Pej Han, 917–979)

templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Nan Han (南汉 déli Han) 917–971
Gāo Zǔ	Kao Cu	高祖	Tiān Huáng Dà Dì	Tien-huang Ta-ti	天皇大帝	Liú Yán (Liú Yǎn)	Liu Jen	劉巖 (劉龑)	889.–942.6.10.	917–942
			Shāng Dì	Sang Ti	殤帝	Liú Fēn	Liu Fen	劉玢	920.–943.4.15.	941–943
Zhōng Zōng	Csung Cung	中宗				Liú Chēng	Liu Cseng	劉晟	920.–958.9.18.	943–958
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主				Liú Chǎng	Liu Csang	劉鋹	942.–980.	958–971
Pej Han (Běi Hàn) (北汉 északi Han) 951–979
Shì Zǔ	Si Cu	世祖	Shén Wǔ Dì	Sen Vu-ti	神武帝	Liú Mín	Liu Min	劉旻	895.–954.	951–954
Ruì Zōng	Zsuj Cung	睿宗	Xià Hé Dì	Hszia Ho-ti	孝和帝	Liú Chēng Jūn	Liu Cseng-csün	劉承鈞	926.–968.	954–968
Shǎo Zhǔ	Sao Cu	少主				Liú Jì Ēn	Liu Csi-en	劉繼恩	?–968	968
			Yīng Wǔ Dì	Jing Vu-ti	英武帝	Liú Jì Yuán	Liu Csi-jüan	劉繼元	?–992	968–982

Nan Tang (937–976)

templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Xiān Zhǔ	Hszien Csu	先主				Lǐ Biàn	Li Pien	李弁	889.1.7.–943.3.30.	937–943
Zhōng Zhǔ (Yuán Zōng)	Csung Csu (Jüan Cung)	中主 (元宗)				Lǐ Jǐng	Li Csing	李璟	916.–961.8.12.	943–961
Hòu Zhǔ	Hou Csu	後主	Wǔ Wáng	Vu Vang	武王	Lǐ Yú	Li Jü	李煜	937?–978.8.15.	961–976

Csüancsang (945–978) és Vuping (950–963) csietusik (katonai kormányzóságok)

rang			személynév			idő	megjegyzés
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Csüancsang (Quánzhāng) (泉漳) vagy Hunan (Húnán) (湖南) 945–978
Quánzhāng Jiédùshǐ	Csüancsang csietusi	泉漳都指揮使	Liú Cóng Xià	Liu Cung-hszia	留從效	945–962
			Liú Shào Zī	Liu Sao-ce	留紹鎡	962
			Zhāng Hàn Sī	Csang Han-sze	張漢思	962–963
			Chén Hóng Jìn	Csen Hung-csin	陳洪進	963–978
Vuping (Wǔpíng) (武平) 950–963
Wǔpíng Jiédùshǐ	Vuping csietusi	武平節度使	Liú Yán	Liu Jen	劉言	950–953
			Wáng Kuí (Wáng Jìn Kuí)	Vang Kuj (Vang Csin-kuj)	王逵 (王進逵)	953–956
			Zhōu Xíng Féng	Csou Hszing-feng	周行逢	956–962
			Zhōu Bǎo Kuán	Csou Pao-kuan	周保權	962–963

Liao-dinasztia (907–1125)

A Liao-dinasztia (Liá Cháo) (遼朝) a kitajok állama volt a Tang-dinasztia szétesése után Kína északi részein.

N	templomi név			posztumusz név			személynév			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
1.	Tàizǔ	I. Taj Cu	太祖				Yēlù Ābǎojī	Je-lu Apao-csi	耶律阿保機	872–926.9.6.	907.2.27.–926.9.6.
2.	Tàizōng	I. Taj Cung	太宗				Yēlù Déguāng	Je-lu Tö-kuang	耶律德光	902.11.25.–947.5.15.	927.12.11.–947.5.15.	Fia.
3.	Shìzōng	I. Si Cung	世宗				Yēlù Ruǎn	Je-lu Zsuan	耶律阮	919.1.29.–951.10.7.	947.5.16.–951.10.7.	Unokaöccse.
4.	Mùzōng	Mu Cung	穆宗				Yēlù Jǐng	Je-lu Csing	耶律璟	931.9.19.–969.3.12.	951.10.11.–969.3.12.	I. Taj Cung fia.
5.	Jǐngzōng	II. Csing Cung	景宗				Yēlù Xián	Je-lu Hszien	耶律賢	948.9.1.–982.10.13.	969.3.13.–982.10.13.	I. Si Cung fia.
6.	Shèngzōng	Seng Cung	聖宗				Yēlù Lóngxù	Je-lu Lung-hszü	耶律隆緒	972.1.16.–1031.6.25.	982.10.14.–1031.6.25.	Fia.
7.	Xīngzōng	Hszing Cung	興宗				Yēlù Zōngzhēn	Je-lu Cung-csen	耶律宗真	1016.4.3.–1055.8.28.	1031.6.25.–1055.8.28.	Fia.
8.	Dàozōng	Tao Cung	道宗				Yēlù Hóngjī	Je-lu Hung-csi	耶律洪基	1032.9.14.–1101.2.12.	1055.8.28.–1101.2.12.	Fia.
9.				Tiānzuòdì	Tien Cu-ti	天祚帝	Yēlù Yánxǐ	Je-lu Jen-hszi	耶律延禧	1075.6.5.–1128?	1101.2.12.–1125.3.26.	Unokája.

Szung-dinasztia (960–1279)

A Szung-dinasztia (Sòng Cháo) a tangok tulajdonképpeni utódai, amely uralkodóház végül egyesítette a mai Kelet-Kína államait az „öt dinasztia és tíz királyság” (Vutaj Sikuo) után.

N	templomi név			posztumusz név			személynév			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Pej Szung (Běi Sòng) (北宋 északi Szung (Sòng)) 960–1127
1.	Tàizǔ	Taj-cu	太祖	Xià Dì	Hszia-ti	孝帝	Zhào Kuāngyìn	Csao Kuang-jin	趙匡胤	927.3.21.–976.11.14.	960.2.4.–976.11.14.
2.	Tàizōng	Taj-cung	太宗	Dédì	Tö-ti	德帝	Zhào Kuāngyì (Zhào Guāngyì Zhào Jiǒng)	Csao Kuang-ji (Csao Kuang-ji Csao Csiung)	趙匡義 (趙光義 趙炅)	939.11.20.–997.5.8.	976.11.20.–997.5.8.	Fivére.
3.	Zhēnzōng	Csen-cung	真宗	Zhāngdì	Csang-ti	章帝	Zhào Héng	Csao Heng	趙恆	968.12.23.–1022.3.23.	997.5.10.–1022.3.22.	Fia.
4.	Rénzōng	Zsen-cung	仁宗	Wéndì	Ven-ti	文帝	Zhào Zhēn	Csao Csen	趙禎	1010.5.30.–1063.4.30.	1022.3.24.–1063.4.30.	Fia.
5.	Yīngzōng	Jing-cung	英宗	Xuāndì	Hszüan-ti	宣帝	Zhào Shù	Csao Su	趙曙	1032.2.16.–1067.1.25.	1063.5.2.–1067.1.25.	Unokatestvérének fia.
6.	Shénzōng	Sen-cung	神宗	Qīndì	Csin-ti	欽帝	Zhào Xū	Csao Hszü	趙頊	1048.5.25.–1085.4.1.	1067.1.26.–1085.4.1.	Fia.
7.	Zhézōng	Cse-cung	哲宗	Zhāodì	Csao-ti	昭帝	Zhào Xǔ	Csao Hszü	趙煦	1076.1.4.–1100.2.23.	1085.4.2.–1100.2.23.	Fia.
8.	Huīzōng	Huj-cung	徽宗	Xiǎndì	Hszien-ti	顯帝	Zhào Jí	Csao Csi	趙佶	1082.6.7.–1135.6.4.	1100.2.24.–1126.1.18.	Fivére.
9.	Qīnzōng	Csin-cung	欽宗	Réndì	Zsen-ti	仁帝	Zhào Huán	Csao Huan	趙桓	1100.5.23.–1161.6.14.	1126.1.19.–1127.1.9.	Fia.
Nan Szung (Nán Sòng) (南宋 déli Szung (Sóng)) 1127–1279
1.	Gāozōng	Kao-cung	高宗	Xiàndì	Hszien-ti	憲帝	Zhào Gòu	Csao Kou	趙構	1107.6.12.–1187.11.9.	1127.7.12–1162.7.24.	Fivére.
2.	Xiàzōng	Hszia-cung	孝宗	Chéngdì	Cseng-ti	成帝	Zhào Shèn	Csao Sen	趙昚	1127.11.27.–1194.6.28.	1162.7.24–1189.2.18.	II. Taj Cu 7. leszármazottja.
3.	Guāngzōng	Kuang-cung	光宗	Cídì	Ce-ti	慈帝	Zhào Dūn	Csao Tun	趙惇	1147.9.30.–1200.9.17.	1189.2.18.–1194.7.5.	Fia.
4.	Níngzōng	Ning-cung	寧宗	Gōngdì	Kung-ti	恭帝	Zháo Kuó	Csao Kuo	趙擴	1168.11.19.–1224.9.17.	1194.7.24.–1224.9.17.	Fia.
5.	Lǐzōng	Li-cung	理宗	Āndì	An-ti	安帝	Zhào Yún	Csao Jün	趙昀	1205.1.26.–1264.11.16.	1224.9.17.–1264.11.16.	II. Taj Cu 10. leszármazottja.
6.	Dùzōng	Tu-cung	度宗	Jǐngdì	Csing-ti	景帝	Zhào Qí	Csao Csi	趙禥	1240.5.2.–1274.8.12.	1264.11.16.–1274.8.12.	Unokaöccse.
7.	Gōngzōng	Kung-cung	恭宗	Gōngdì	Kung-ti	恭帝	Zhào Xiǎn	Csao Hszien	趙顯	1271.11.2.–1323?	1274.8.12.–1276.2.4.	Fia.
8.	Duān Zōng	Tuan-cung	端宗				Zhào Shì	Csao Si	趙昰	1268–1278.5.8.	1276.6.14.–1278.5.8.	Fivére.
9.				Bǐngdì (Wèiwáng)	Ping Ti (Vej Vang)	昺帝 (衛王)	Zhào Bǐng	Csao Ping	趙昺	1271–1279.3.19.	1278.5.10.–1279.3.19.	Fivére.

Hszi Hszia-dinasztia (1032–1227)

A Hszi Hszia (Xī Xià) (西夏 Nyugati Hszia (Xià)) a Liao (Liào) és Szung (Sòng)-dinasztiák között, a mai mongol–kínai határterület környékén alakult meg. Uralkodóik tangut származásúak.

N	templomi név			posztumusz név			személynév			élt	idő	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
1.	Jǐngzōng	Csing-cung	景宗	Wǔlièdì	Vu-lie-ti	武烈帝	Lǐ Yuánhào	Li Jüan-hao	李元昊	1003.6.7.–1048.1.19.	1038–1048	A gyakorlatban már 1032-től uralkodott.
2.	Yìzōng	Ji-cung	毅宗	Zhāoyīngdì	Csao-jing-ti	昭英帝	Lǐ Liàngzuò	Li Liang-co	李諒祚	1047.3.5.–1067.I.	1048–1067
3.	Huìzōng	Huj-cung	惠宗	Kāngjìngdì	Kang-csing-ti	康靖帝	Lǐ Bǐngcháng	Li Ping-csang	李秉常	1061.–1086.8.21.	1067–1086
4.	Chóngzōng	Csung-cung	崇宗	Shèngwéndì	Seng-ven-ti	聖文帝	Lǐ Qiánshùn	Li Csien-sun	李乾順	1084.–1139.7.1.	1086–1139
5.	Rénzōng	Zsen-cung	仁宗	Shèngzhēndì	Seng-csen-ti	聖禎帝	Lǐ Rénxià	Li Zsen-hszia	李仁孝	1124.–1193.10.16.	1139–1193
6.	Huánzōng	Huan-cung	桓宗	Zhāojiǎndì	Csao Csien-ti	昭簡帝	Lǐ Chúnyòu	Li Csu-ju	李純佑	1177.–1206.III.	1193–1206
7.	Xiāngzōng	Hsziang-cung	襄宗	Jǐngwǔdì	Csing-vu-ti	景武帝	Lǐ Ānquán	Li An-csüan	李安全	1170.–1211.9.13	1206–1211
8.	Shénzōng	Sen-cung	神宗	Yīngwéndì	Jing-ven-ti	英文帝	Lǐ Zūnxū	Li Cun-hszü	李遵頊	1163.–1226.	1211–1223
9.	Xiànzōng	Hszien-cung	獻宗				Lǐ Déwàng	Li Tö-vang	李德旺	1181.–1226.VIII.	1223–1226
10.	Mòzhǔ	Mo Csu	末主				Lǐ Xiàn	Li Hszien	李晛	?–1227.8.28.	1226–1227

Harmadik Csin-dinasztia (1115–1234)

A Csin Csaót (Jīn Cháót) (金朝) a dzsürcsik alapították a Lia-dinasztia területén, hamarosan felváltva a kitaj államot. Bukásukat a mongol-háborúk okozták.

N	templomi név			han-kínai név1			személynév			élt	idő	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
1.	Tàizǔ	III. Taj Cu	太祖	Wányán Mín	Van-jen Min	完顏旻	Wányán Āgǔdǎ	Van-jen Akuta	完顏阿骨打	1068.8.1.–1123.9.19.	1115.1.28.–1123.9.19.
2.	Tàizōng	III. Taj Cung	太宗	Tiānhuì	Tien Huj	天會	Wányán Wúqǐmǎi	Van-jen Vucsimaj	完顏吳乞買	1075.11.25.–1135.2.9.	1123.9.27.–1135.2.9.
3.	Xīzōng	II. Hszi Cung	熙宗	Wányán Dǎn	Van-jen Tan	完顏亶	Wányán Hélá	Van-jen Hola	完顏合剌	1119.2.28.–1150.1.9.	1135.2.10.–1150.1.9.
4.				Hǎilíngwáng	Haj-ling Vang	海陵王	Wányán Liàng	Van-jen Liang	完顏亮	1122.2.24.–1161.12.15.	1150.1.9.–1161.12.15.
5.	Shìzōng	II. Si Cung	世宗	Wányán Yōng Wányán Bāo	Van-jen Jung Van-jen Pao	完顏雍 完顏褒	Wányán Wūlù	Van-jen Vulu	完顏烏祿	1123.3.29.–1189.1.20.	1161.10.27.–1189.1.20
6.	Zhāngzōng	Csang Cung	章宗	Wányán Jǐng	Van-jen Csing	完顏璟	Wányán Mádágě	Van-jen Matako	完顏麻达葛	1168.8.29.–1208.12.29.	1189.1.20.–1208.12.29.
7.				Wányán Yǒngjì	Van-jen Jung-csi	完顏永濟	Wányán Xīngshèng	Van-jen Hszing-seng	完顏興勝	1168.–1213.9.11.	1209.12.29.–1213.9.11.
8.	Xuānzōng	III. Hszüan Cung	宣宗	Wányán Xún	Van-jen Hszün	完顏珣	Wányán Wúdǔbǔ	Van-jen Vutupu	完顏吾睹補	1163.4.14.–1224.1.14.	1213.9.22.–1224.1.14.
9.	Āizōng	Aj Cung	哀宗				Wányán Shǒuxù	Van-jen Souhszü	完顏守緒	1198.9.25.–1234.2.9.	1224.1.15.–1234.2.9.
10.				Mòdì	Mo Ti	末帝	Wányán Chénglín	Van-jen Csenglin	完顏承麟	?–1234.2.9.	1234.2.9. (2 óráig)
1Névként alig használható hosszúságú posztumusz neveket adtak a csin (Jīn) uralkodóknak. Például Aj Cung posztumusz neve: 敬天德運忠文靖武天聖烈孝莊皇帝 (Csing Tien Tö Jun Cung Ven Csing Vu Tien Seng Lie Hszia Csuang Huang Ti (Jìng Tiān Dé Yùn Zhōng Wén Jìng Wǔ Tiān Shèng Liè Xià Zhuāng Huáng Dì))

Jüan-dinasztia (1271–1387)

A Jüan-dinasztia (Yuán-dinasztia) ( Dai Ön Yeke Mongghul Ulus, 元朝 Jüan Csao (Yuán Cháo)) a mongol hódítást követő uralkodóház. A dinasztia megalapítását Kubiláj nagykán 1271-ben jelentette be, addig a mongol kánok egyszerűen csak birtokolták Kínát.

N	templomi név			posztumusz név			han-kínai név			személynév	idő	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
–	Tàizǔ	Taj Cu	太祖				Bèiérzhǐjīn Tiěmùzhēn	Pejercsecsin Tiemucsen	孛兒只斤鐵木真	Dzsingisz nagykán	1206–1227
–	Ruìzōng	Zsuj Cung	睿宗				Bèiérzhǐjīn Tuōléi	Pejercsecsin Tolej	孛兒只斤拖雷	Toluj (régens)	1227–1229	Fia.
–	Tàizōng	Taj Cung	太宗				Bèiérzhǐjīn Wōkuòtái	Pejercsecsin Vokuotaj	孛兒只斤窩闊台	Ögödej nagykán	1229–1241	Fivére.
–	Dìngzōng	Ting Cung	定宗				Bèiérzhǐjīn Guìyóu	Pejercsecsin Kujju	孛兒只斤貴由	Güjük nagykán	1246–1248	Fia. (1246-ig interregnum.)
–	Xiànzōng	Hszien Cung	憲宗				Bèiérzhǐjīn Ménggē	Pejercsecsin Mengko	孛兒只斤蒙哥	Möngke nagykán	1251–1259	Toluj fia.
Ta Jüan (Dà Yuán) (大元 nagy Jüan (Yuán)) 1271–1368
1.	Shìzǔ	Si Cu	世祖	Bèiérzhǐjīn Hūbìliè	Pejercsecsin Hupilie	孛兒只斤忽必烈	Kubiláj nagykán 1215.9.23.–1294.2.18.	(1260–) 1271–1294.2.18.	Fivére.
2.	Chéngzōng	Cseng Cung	成宗	Bèiérzhǐjīn Tiěmùěr	Pejercsecsin Tiemuer	孛兒只斤鐵木耳	Temür Olzijt kán 1265.10.15.–1307.2.10.	1294.5.10.–1307.2.10.	Unokája.
3.	Wǔzōng	Vu Cung	武宗	Bèiérzhǐjīn Hǎishān	Pejercsecsin Hajsan	孛兒只斤海山	Hajszan Gülük kán 1281.8.4.–1311.1.27.	1307.6.21.–1311.1.27.	Unokaöccse.
4.	Rénzōng	Zsen Cung	仁宗	Bèiérzhǐjīn Àiyùlíbálìbādá	Pejercsecsin Ajjülipalipata	孛兒只斤愛育黎拔力八達	Ajubarvada kán 1285.4.9.–1320.3.1.	1311.4.7.–1320.3.1.	Fivére.
5.	Yīngzōng	Jing Cung	英宗	Bèiérzhǐjīn Shuòdébālá	Pejercsecsin Suotepala	孛兒只斤碩德八剌	Sidebala kán 1303.2.22.–1323.9.4.	1321.4.19.–1323.9.4.	Fia.
6.				Tàidìng Dì	Taj-ting Ti	泰定帝	Bèiérzhǐjīn Yěsūntiěmùér	Pejercsecsin Jeszuntiemuer	孛兒只斤也孫鐵木兒	Jeszün Temür kán 1293.11.28.–1328.8.15.	1323.10.4.–1328.8.15.	Ajurbarvada unokatestvére.
7.	Xīngzōng	Hszing Cung	興宗	Tiānshùn Dì	Tien-sun Ti	天順帝	Bèiérzhǐjīn Āsùjíbā	Pejercsecsin Aszucsipa	孛兒只斤阿速吉八	Bordzsigin Radzsapika kán 1320–1328.11.14.	1328.X.–1328.11.14.	Fia.
8.	Wénzōng	Ven Cung	文宗				Bèiérzhǐjīn Tútiěmùér	Pejercsecsin Tutiemuer	孛兒只斤圖鐵木兒	Zajat Tuk Temür kán 1304.2.16.–1332.9.2.	1328.10.16.–1329.4.3.; 1329.9.8.–1332.9.2.	Hajszan Gülük fia.
9.	Míngzōng	Ming Cung	明宗				Bèiérzhǐjīn Héshìlà	Pejercsecsin Hesila	孛兒只斤和世剌	Kutait Kosila kán 1300.12.22.–1329.8.30.	1329.2.27.–1329.8.30.	Fivére.
10.	Níngzōng	Ning Cung	寧宗				Bèiérzhǐjīn Yìlínzhìbān	Pejercsecsen Jilincsipan	孛兒只斤懿璘質班	Bordzsigin Rincsinbal kán 1326.5.1.–1332.12.14.	1332.10.23.–1332.12.14.	Fia.
11.	Huìzōng	Huj Cung	惠宗	Shùndì	Sun Ti	順帝	Bèiérzhǐjīn Tuǒhuān Tiěmùér	Pejercsecsin Tohuan Tiemuer	孛兒只斤妥懽鐵木兒	Togon Temür 1320.5.25.–1370.5.23.	1333.7.19.–1368	Fivére.
Pej Jüan (Běi Yuán) (大元 északi Jüan (Yuán)) 1368–1387
–										Togon Temür	1368–1370.5.23.
–	Zhāozōng	Csao Cung	昭宗				Bèiérzhǐjīn Àiyùshílǐdálà	Pejercsecsin Ajjüsilitala	孛兒只斤愛育識里達臘	Biligtü Ajusidara 1340.1.23.–1378.IV/V.	1370.5.23.–1378.IV/V.	Fia.
–							Bèiérzhǐjīn Tuōgǔsī Tiěmùér	Pejercsecsin Tokuszi Tiemuer	孛兒只斤脫古思鐵木兒	Uszkal Tögüs Temür 1342–1388.XI.	1378.V.–1387.XI.	Fivére.

Ming- (1368–1662) és Sun-dinasztia (1644)

N	személynév			posztumusz név			templomi név			éranév1			idő
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Ming (Míng) (明) 1368–1644
1.	Zhū Yuánzhāng	Csu Jüan-csang	朱元璋	Gāodì	Kao Ti	高帝	Tàizǔ	Taj Cu	太祖	Hóngwǔ	Hung-vu 1328.10.21.–1398.6.24.	明洪武	1368.1.23–1398.6.24.
2.	Zhū Yǔnwén	Csu Jün-ven	朱允炆	Huìdì	Huj Ti	惠帝	Huìzōng	Huj Cung	惠中	Jiànwén	Csien Ven 1377.12.5.–1402.7.13.	明建文	1398.6.30–1402.7.13.
3.	Zhū Dì	Csu Ti	朱棣	Wēndì	Ven Ti	文帝	Chéngzǔ Tàizōng	Cseng Cu Taj Cung	成祖 太宗	Yǒnglè	Jung-lö 1360.5.2.–1424.8.12.	明永樂	1402.7.17–1424.8.12.
4.	Zhū Gāochì	Csu Kao-cse	朱高熾	Zhāodì	Csao Ti	昭帝	Rénzōng	Zsen Cung	仁宗	Hóngxī	Hung-hszi 1378.8.16.–1425.5.29.	明洪熙	1424.9.7–1425.5.29.
5.	Zhū Zhānjī	Csu Csan-csi	朱瞻基	Zhāngdì	Csang Ti	章帝	Xuānzōng	Hszüan Cung	宣宗	Xuāndé	Hszüan-tö 1399.3.16.–1435.1.31.	明宣德	1425.6.27–1435.1.31.
6.	Zhū Qízhèn	Csu Csi-csen	朱祁鎮	Ruìdì	Zsuj Ti	睿帝	Yīngzōng	Jing Cung	英宗	Zhèngtǒng (Tiānshùn)	Cseng-tung (Tien Sun) 1427.11.19.–1464.2.23.	明正統 (天順)	1436.2.7–1449.9.1 1457.2.11–1464.2.23.
7.	Zhū Qíyù	Csu Csi-jü	朱祁鈺	Jǐngdì	Csing Ti	景帝	Dàizōng	Taj Cung	代宗	Jǐngtài	Csing-taj 1428.9.21.–1457.3.14.	明景泰	1449.9.22–1457.2.11.
8.	Zhū Jiànshēn	Csu Csien-sen	朱見深	Chúndì	Csun Ti	純帝	Xiànzōng	Hszien Cung	憲宗	Chénghuà	Cseng-hua 1447.12.9.–1487.9.9.	明成化	1464.2.28–1487.9.9.
9.	Zhū Yòutáng	Csu Ju-tang	朱祐樘	Jìngdì	Csing Ti	敬帝	Xiàzōng	Hszia Cung	孝宗	Hóngzhì	Hung-cse 1470.7.30.–1505.6.8.	明弘治	1487.9.22–1505.6.8.
10.	Zhū Hòuzhào	Csu Hou-csao	朱厚照	Yìdì	Ji Ti	毅帝	Wǔzōng	Vu Cung	武宗	Zhèngdé	Cseng-tö 1491.10.26.–1521.4.20.	明正德	1505.6.19–1521.4.20.
11.	Zhū Hòucōng	Csu Hou-cung	朱厚熜	Sùdì	Szu Ti	肅帝	Shìzōng	Si Cung	世宗	Jiājìng	Csia-csing 1507.9.16.–1567.1.23.	明嘉靖	1521.5.27–1567.1.23.
12.	Zhū Zǎihòu	Csu Caj-hou	朱載垕	Zhuāngdì	Csuang Ti	莊帝	Mùzōng	Mu Cung	穆宗	Lóngqìng	Lung-csing 1537.3.7.–1572.7.5.	明隆慶	1567.2.4–1572.7.5.
13.	Zhū Yìjūn	Csu Ji-csün	朱翊鈞	Xiǎndì	Hszien Ti	顯帝	Shénzōng	Sen Cung	神宗	Wànlì	Van-li 1563.9.7.–1620.8.18.	明萬曆	1572.7.19–1620.8.18.
14.	Zhū Chángluò	Csu Csang-lo	朱常洛	Zhēndì	Csen Ti	貞帝	Guāngzōng	Kuang Cung	光宗	Tàichāng	Taj-csang 1582.8.28.–1620.9.26.	明泰昌	1620.8.28–1620.9.26.
15.	Zhū Yóujià	Csu Ju-csia	朱由校	Zhédì	Cse Ti	悊帝	Xīzōng	Hszi Cung	熹宗	Tiānqǐ	Tien-csi 1605.12.23.–1627.9.30.	明天啓	1620.10.1–1627.9.30.
16.	Zhū Yóujiǎn	Csu Ju-csien	朱由檢	Zhuāngli Èmǐn Huángdì	Csuang-li Emin Huang-ti	莊烈愍皇帝	Sīzōng Yìzōng	Si Cung Ji Cung	思宗 毅宗	Chóngzhēn	Csung-csen 1611.2.6.–1644.4.25.	明崇禎	1627.10.2–1644.4.25.
Sun (Shun)-dinasztia (順) 1644
–	Lǐ Zìchéng	Li Ce-cseng	李自成				Chuǎng Wáng	Chuang Vang	闖王	Yǒng Chāng	Jung Csang	永昌	1644
Nan Ming (Nán Míng) (南明 déli Ming) 1644–1662
–	Zhū Yóusōng	Csu Ju-szung	朱由崧				Ānzōng	An Cung	安宗	Hóngguāng	Ming Hung-kuang	弘光	1644–1645
–	Zhū Yùjiàn	Csu Jü-csien	朱聿鍵				Shàozōng	Sao Cung	紹宗	Lóngwǔ	Ming Lung-vu	隆武	1645–1646
–	Zhū Chángfāng	Csu Csang-fang	朱常淓										1645
–	Zhū Yǐhǎi	Csu Ji-haj	朱以海										1645–1653
–	Zhū Yùyuè	Csu Jü-jüe	朱聿𨮁				Wénzōng	Ven Cung	文宗	Shàowǔ	Ming Sao-vu	紹武	1646
–	Zhū Yóuláng	Csu Ju-lang	朱由榔				Zhāozōng	Csao Cung	昭宗	Yǒnglì	Ming Jung-li	永曆	1646–1662
1 A mingeket – és a következő csingeket – általában az uralkodási éra (年號 nien-hao (niánhào)) nevén ismerik.

Hou Csin (1616–1636) és Csing-dinasztia (1636–1912)

A Csing (Qīng)-dinasztiát a dzsürcsik rokonai, a mandzsuk alapították.

N	személynév			posztumusz név			templomi név			éranév			élt	uralkodott	megjegyzés
	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Hou Csin (Hòu Jìn) (后晉 késői Csin) 1616–1636
–	Nǔěrhāchì	Nurhacsi	努爾哈赤	Gāodì	Kao-ti	高帝	Tàizǔ	Taj-cu	太祖	Tiānmìng	Tien-ming	天命	1559.2.21.–1626.9.30.	1616–1626.9.30.
–	Huáng Tàijí	Huang Taj-csi	皇太極	Wéndì	Ven-ti	文帝	Tàizōng	Taj-cung	太宗	Tiāncōng	Tien-cong	天聰	1592.11.28.–1643.9.21.	1626–1636	Fia.
Csing (Qīng) (清) 1636–1912
–	Huáng Tàijí	Huang Taj-csi											ld. fent	1636–1643.9.21.
1.	Fúlín	Fu-lin	福臨	Zhāngdì	Csang-ti	章帝	Shìzǔ	Si-cu	世祖	Shùnzhì	Sun-cse	順治	1638.3.15.–1661.2.5.	1643.10.1–1661.2.5.	Fia.
2.	Xuányè	Hszüan-je	玄燁	Réndì	Zsen-ti	仁帝	Shèngzǔ	Seng-cu	聖祖	Kāngxī	Kang-hszi	康熙	1654.5.4.–1722.12.20.	1661.2.18–1722.12.20.	Fia.
3.	Yìnzhēn	Jin-csen	胤禛	Xiàndì	Hszien-ti	憲帝	Shìzōng	Si-cung	世宗	Yōngzhèng	Jung-cseng	雍正	1678.12.13.–1735.10.8.	1722.12.20.–1735.10.8.	Fia.
4.	Hónglì	Hung-li	弘曆	Chúndì	Csun-ti	純帝	Gāozōng	Kao-cung	高宗	Qiánlóng	Csien-lung	乾隆	1711.9.25.–1799.2.7.	1735.10.8–1796.2.9.	Fia.
5.	Yóngyǎn	Jung-jen	顒琰	Ruìdì	Zsuj-ti	睿帝	Rénzōng	Zsen-cung	仁宗	Jiāqìng	Csia-csing	嘉慶	1760.11.13.–1820.9.2.	1796.1.1–1820.9.2.	Fia.
6.	Mínníng	Min-ning	旻寧	Chéngdì	Cseng-ti	成帝	Xuānzōng	Hszüan-cung	宣宗	Dàoguāng	Tao-kuang	道光	1782.9.16.–1850.2.25.	1820.7.18–1850.2.25.	Fia.
7.	Yìzhǔ	Ji-csu	奕詝	Xiǎndì	Hszien-ti	顯帝	Wénzōng	Ven-cung	文宗	Xiánfēng	Hszien-feng	咸豐	1831.7.17.–1861.8.22.	1850.3.29–1861.8.22.	Fia.
8.	Zǎichún	Caj-csun	載淳	Yìdì	Ji-ti	毅帝	Mùzōng	Mu-cung	穆宗	Tóngzhì	Tung-cse	同治	1856.4.27.–1875.1.12.	1861.7.16–1875.1.12.	Fia.
9.	Zǎitián	Caj-tien	載湉	Jǐngdì	Csing-ti	景帝	Dézōng	Tö-cung	德宗	Guāngxù	Kuang-hszü	光緒	1871.8.14.–1908.11.14.	1875.2.25–1908.11.14.	Unokatestvére.
10.	Pǔyí	Pu Ji	溥儀	Xùndì	Hszün-ti	遜帝	Gongzōng	Kung-cung	恭宗	Xuāntǒng	Hszüan-tung	宣統	1906.2.7.–1967.10.17.	1908.12.2–1912.2.12.	Unokaöccse.

Tajping-felkelés (1851–1864)

személynév			uralkodónév			idő
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Hóng Xiù Xián	Hung Hsziu-hszien	洪秀全	Yuán Nián	Jüan Nien	元年	1851–1864
Hóng Tiān Guì Fú	Hung-tien Kuj-fu	洪天貴福				1864

Kínai Császárság (1915–1916)

személynév			uralkodónév			idő
pinjin	magyaros	kínai	pinjin	magyaros	kínai
Yuan Shikai	Jüan Si-kaj	袁世凱	Hóngxiàn	Hung Hszien	洪憲	1915. december 11. – 1916. március 22.

Kapcsolódó szócikkek

• Az éranevek listája
• Kínai császár
• A történetíró feljegyzései (Si csi (Shiji))
• Sze-ma Csien (Sima Qian)
• Kína művészete

További információk

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  
• China Archiválva 2007. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Online Encyclopedia
• https://web.archive.org/web/20100511011028/http://www.chinapage.com/emperor.html
• http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/kiraly.html
• http://www.friesian.com/sangoku.htm#china
• http://www.paulnoll.com/China/Dynasty/history-Emperors-choices.html
• http://www.absolutechinatours.com/china-travel/Chinese-Emperors.html Archiválva 2010. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://www.chinaguide.org/guide/emperors-and-dynasties-of-china/ Archiválva 2010. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Jin dinasztia családfája

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai uralkodók listája témájú médiaállományokat.