Kósáné Kovács Magda
Kósáné Kovács Magda | |
A Magyar Köztársaság munkaügyi minisztere | |
Hivatali idő 1994. július 15. – 1995. november 30. | |
Előd | Kiss Gyula |
Utód | Kiss Péter |
Születési név | Kovács Magda |
Született | 1940. november 4. Budapest |
Elhunyt | 2020. július 27. (79 évesen) Budapest |
Párt | DK |
Házastársa | Kósa Levente |
Gyermekei | N. Kósa Judit |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1964) |
Díjak |
|
Kósáné Kovács Magda (Budapest, 1940. november 4. – ?, 2020. július 27.)[1] pedagógus, szakszervezeti vezető, politikus. 1990 és 2004 között országgyűlési képviselő, majd 2004 és 2009 között az Európai Parlament képviselője, 1994 és 1995 között munkaügyi miniszter.
Élete
[szerkesztés]Apja dr. Kovács Ferenc ideggyógyász főorvos, édesanyja Kelemen Teréz, pedagógus. 1958-ban érettségizett a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemre vették fel. Itt két évet végzett, majd 1961-ben – Kósa Leventével kötött házassága után – visszatért Budapestre az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1964-ben a Bölcsészettudományi Karon szerzett magyar-francia szakos diplomát. Első munkahelye, a Leövey Klára Gimnázium volt 1964–1972 között, emellett az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos munkatársként dolgozott, egy kutatócsoportban, ahol sajtó- és cenzúratörténettel foglalkozott.
1969-ben szerzett egyetemi doktori címet Irinyi József élete és munkássága című értekezésével. 1972-től igazgatóhelyettes volt a Budapesti Dolgozók Gimnáziumában. 1974-től a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem IX. kerületi tagozatát vezette.[2] 1977-től szakszervezeti, majd a rendszerváltást követően politikai pályára lépett. A 2009-es európai parlamenti választáson már nem indult,[3] visszavonult.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]1967-től 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. 1977-ben beválasztották a Pedagógusok Szakszervezetének a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-tól 1989-ig a Magyar–Szovjet Baráti Társaság alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.[4] 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. Az 1990-es választásokon a budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az MSZP képviselőjeként indult, de csak listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdekképviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek.
1994. július 15-én a Horn-kormány munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával – a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt[5] (utóda Kiss Péter lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.[2] 1998 és 2002 között az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke.
A 2004-es európai parlamenti választáson az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-től 2007-ig az Európai Szocialisták Európai Parlamenti Frakciójának alelnöke, majd 2009-ig kincstárnoka volt.[6] A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult.
2011-től az MSZP Táncsics Alapítványa által szervezett, Táncsics Akadémia nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.[7] Ugyanebben az évben csatlakozott Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.[8]
Nem elég tisztességesnek lenni...
[szerkesztés]Pályafutásának egyik legtöbbet idézett mondata: Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. – valóságos szállóigévé vált. Maga a mondat feltehetően Horváth Imre erdélyi költőtől származik,[9] és 1984-ben jelent meg a szerző könyvében.[10] Visszaemlékezések szerint 1998-ban egy rádióműsorban hangzott el, kiváltó oka pedig valószínűleg a Tocsik-ügy volt.[11]
Művei
[szerkesztés]- Útmutató szakszervezeti tisztségviselőknek; szerk. Kósáné Kovács Magda, Sárdi Lajos; Pedagógusok Szakszervezete, Bp., 1985 (Útmutató. Pedagógusok Szakszervezete)
- Mérleg. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben; szerk. Kósáné Kovács Magda, Pető Andrea; Napvilág–Táncsics Mihály Alapítvány, Bp., 2007 (angolul is)
Díjai
[szerkesztés]- Népköztársasági aranygyűrű[12]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2009)[13]
- Húszéves a Köztársaság díj (2009)
- Józsefvárosi Becsületkereszt posztumusz[forrás?] (2020)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Elhunyt Kósáné Kovács Magda. Népszava (2020. július 27.) (Hozzáférés: 2020. július 27.)
- ↑ a b Kósáné Dr. Kovács Magda. Az Országgyűlés honlapja (1966. november 19.) (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ Ónody-Molnár Dóra: Mi ez, ha nem mindhalálig politika? Népszabadság, LXVII. évf. 129. sz. (2009. június 4.) 6. o.
- ↑ Hermann Péter (főszerk): Magyar ki kicsoda: 1990. Budapest: Biográf Kiadó. 1990. 326. o.
- ↑ Miniszteri lemondások 1990 óta. Origo.hu (2003. február 21.) (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- ↑ Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS. Az Európai Parlament honlapja (2007) (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ F. Á: Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai. Népszava, CXXXVI. évf. 292. sz. (2010. december 16.) 2. o.
- ↑ Gyurcsány lett a DK elnöke. Népszava, CXXXVIII. évf. 260. sz. (2018. november 7.) 2. o.
- ↑ Nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani. Citatum (2013)
- ↑ Horváth Imre: Ha a Múzsa táncra kérne.. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1984. 24. o.
- ↑ Oláh Zoltán: Nem elég. Népszava, CXXVII. évf. 175. sz. (1999. július 29.) 7. o.
- ↑ Moldoványi Tibor: Figyelni a beszédes csöndre: Kósáné Kovács Magda a gyűrűjéről, a hatalomról és az apátiáról. Magyar Nemzet, LIX. évf. 154. sz. (1996. július 3.) 8. o.
- ↑ Magas állami kitüntetések augusztus 20. alkalmából. Népszava, CXXXVI. évf. 195. sz. (2009. augusztus 21.) 11. o.
- 1940-ben született személyek
- 2020-ban elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- MSZMP-tagok
- Az MSZP korábbi tagjai
- Demokratikus Koalíció-tagok
- Országgyűlési képviselők (MSZP)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Magyarországi európai parlamenti képviselők 2004–2009
- Magyarország miniszterei
- A Húszéves a Köztársaság díj kitüntetettjei
- Magyar nők a politikában
- Magyarország női miniszterei
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei