Közönséges törpedenevér

Közönséges törpedenevér
	Közönséges törpedenevér repülés közben
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Pipistrellini;
Nem:	Pipistrellus;
Faj:	P. pipistrellus;
Tudományos név
	Pipistrellus pipistrellus; (Schreber, 1774)
Szinonimák
	Pipistrellus (Pipistrellus) lacteus Temminck, 1840;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges törpedenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges törpedenevér témájú médiaállományokat és Közönséges törpedenevér témájú kategóriát.

A közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A törpedenevér megtalálható egész Európában a legészakibb területek kivételével. Állománya keleti irányban Nyugat-Ázsián keresztül a Bajkál-tóig, délre pedig Kasmírig és az Altáj-hegységig terjed. Elterjedési területén a törpedenevér az egyik leggyakoribb denevérfaj.

Alfajai

Pipistrellus (Pipistrellus) pipistrellus aladdin
Pipistrellus (Pipistrellus) pipistrellus pipistrellus

Megjelenése

Az állat hossza 3,5–5 centiméter, vitorlafesztávolsága 19–25 centiméter, testtömege pedig 3–9 gramm. Az állat teste kicsi és hasonlít az egéréhez. Teljes egészében szőr fedi, tömegét a hatalmas szárnyak hordozzák. A szárny hordozó felülete rugalmas bőrhártya, amely a denevér négy ujja, hátsó lábai, valamint farka között feszül ki. A szárny repülésre specializálódott mellső láb. A fül közepén elhelyezkedő húsos bőrfüggelék a fülfedő. Bundája sötétbarna.

Fogazata fontos a meghatározásánál. Az első, felső metszőfog hosszú kétcsúcsú, a második csúcs a korona felét foglalja el. A második metszőfog koronájának a keresztmetszete kisebb, vagy egyenlő az első foggal, annak fele magasságánál tovább ér, de a mellékcsúcsot nem éri el.^[2]

Életmódja

Sötétedéskor és éjszaka aktív, késő ősszel nappal is repül. Szívesen él a települések közelében is. Nyáron faodvakban és sziklahasadékokban tanyázik, utóbbiakban, illetve épületekben, repedésekbe bújva telel. Táplálékát kis repülő rovarok alkotják, legnagyobb részt lepkék, kétszárnyúak, levéltetvek, hártyásszárnyúak, kisebb részt legyek, szúnyogok, lószúnyogok.^[3] Rendkívül alkalmazkodó, a hideget a többi denevérfaj közül a legjobban tűri, mesterséges odúkkal könnyen megtelepíthető. Téli és nyári szálláshelye között nagy utat tesz meg. Gyűrűzéssel bizonyított legnagyobb megtett távolsága 1160 km volt, Ukrajnából Bulgária déli részéig repült.^[4]

A törpedenevér 4-5 évig él.

Szaporodása

A nőstény egyévesen, a hím kétévesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak ősszel van. A vemhesség 44-50 napig tart, ennek végén többnyire 2 kölyök születik. Az elválasztás 30-40 nap után történik meg. A hímek körülbelül 10 nőstényből álló háremet tartanak.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Romániában 1962-ben 80 000-100 000 törpedenevért találtak egy barlangban. Magyarország egész területén elterjedt, gyakori faj.

Jegyzetek

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 111. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 36. oldal. ISBN 963-04-6335-0
↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 112. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Greenfo.hu
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

További információk

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1740

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[2] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 111. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[3] Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 36. oldal. ISBN 963-04-6335-0

[Európa-4] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 112. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[1]

[2]

[3]

[4]