Ugrás a tartalomhoz

Kautz Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kautz Gyula
Az 1870-es években (Ellinger Ede felvétele)
Az 1870-es években (Ellinger Ede felvétele)
Született1829. november 5.[1][2]
Győr[3]
Elhunyt1909. március 27. (79 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1881. június 1.)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1909. március 27.)
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kautz Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos. Kautz Gusztáv bátyja.

Fiatalkora, tanulmányai

[szerkesztés]

Kautz Ignác gyógyszerész és Kletzár Luiza fia. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47-ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog- és Államtudomány Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. Az 1848-as mozgalomban rövid ideig mint önkéntes nemzetőr szolgált. Bejárta Németország nagyhírű egyetemeit (Berlin, Heidelberg, Lipcse), s behatóan tanulmányozta a közgazdasági és államjogi történeti iskolák elméleti munkásságát. Különösen az angol klasszikus iskola és a német történelmi iskolát képviselő Wilhelm Roscher volt rá nagy hatással.

Tudományos munkássága

[szerkesztés]
Kautz Gyula portréja a Vasárnapi Ujságban

1851-ben november 16-tól a Pozsonyi Királyi Jogakadémián lett segédtanár 1853. március 3-ig, majd a Nagyváradi Királyi Jogakadémián az osztrák pénzügytan és 1854-től a nemzetgazdaságtannak rendkívüli, 1856-ban pedig rendes tanáraként dolgozott. Tantárgya a osztrák pénzügyi jog, majd a politikai ökonómia volt. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. 1863-tól a Pesti Tudományegyetemen tanított. Élete ezen időszakában írta a Theorie und Geschichte der National-Oekonomie című nagy hatású művét, mely tárgyi gazdagsága, ismereteinek rendszerezettsége és elméleti színvonala miatt a maga idejében egyedülálló szellemi teljesítménynek számított. E művét a külföldi szakirodalom is elsőrangú forrásmunkának tekintette.

Megírta az Osztrák–Magyar Monarchia statisztikájáról szóló tankönyvet, Adam Smith és a modern nemzetgazdasági nézeteiről szóló értekezést, és a szintén nemzetközi visszhangot kiváltó Az állameszme világtörténeti fejlődésében című művet.

1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja lett, 1865-ben rendes tagjává választották. A Pesti Tudományegyetemen az 1872-1873-as tanévben a Jog és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben az intézmény rektora volt. 1902-től 6 éven át ő volt a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. 1904-1907 között az MTA alelnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a párizsi Société d' Economie Politique-nak és a londoni Statisztikai Intézetnek.

Politikai karrierje

[szerkesztés]

Kautz liberális politikai nézetekkel rendelkezett. A Deák-párthoz és Deák Ferenc szűkebb szellemi köréhez tartozott, nagy szerepet vállalt a párt és a kiegyezés gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1865-ös választásokon Deák biztatására indult Győr mandátumáért. A kiegyezést hirdető programjával megnyerte a győri választást. Ő terjesztette az Országgyűlés elé az első alkotmányos költségvetést és tagja volt a kiegyezést előkészítő 67-es bizottságnak is. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője, és sokat segített a város iparfejlesztő törekvéseinek megvalósításában. A főrendiháznak 1885-86-ban történt újjászervezése alkalmával az élethossziglani tagságra nevezték ki, ahol helyet foglalt a felirati és pénzügyi bizottságokban.

Gazdasági tevékenysége

[szerkesztés]

1883-ban nevezték ki az akkori jegybank, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzójává (Vizegouverneur). 1892. március 6-án, Alois Moser főkormányzó lemondását követően a magyar és osztrák kormány együttes felterjesztésére, a király kinevezte az Osztrák–Magyar Bank főkormányzójává (Gouverneur). Kautz megüresedett alkormányzói helyére Wekerle Sándor pénzügyminiszter Madarassy Pált nevezte ki.[5]

A bank főkormányzójaként Kautz a Monarchia pénz- és valutarendszerének modern értelemben való átalakítására irányuló törekvések támogatását tekintette egyik fő feladatának. E területen elért eredményeinek elismeréseként 1893 elején titkos tanácsosi címet kapott. 1900-ig viselte a főkormányzói tisztséget. Az ő munkásságához kötődik a magyar szöveg és címer alkalmazása a bankjegyeken.

Nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben (Bal oldali falsírboltok: B/574.)

Emlékezete

[szerkesztés]

A Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi kara és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium is az ő nevét viseli.

Művei

[szerkesztés]
  • Az austriai birodalom statisztikája, különös tekintettel Magyarországra. Főtanodák használatára s öntanulmányul. Pest, 1855 (Ism. 1. füz. Pesti Napló 1854. 287. sz.)
  • Theorie und Geschichte der National-Oekonomik. Propyläen zum volks- und staatswirthschaftlichen Studium. Wien, 1858-60. Két kötet (I. Die National-Ökonomik als Wissenschaft. II. Die geschichtliche Entwickelung der National Ökonomik und ihrer Literatur. Magyarul kivonatban a Budapesti Szemle VII-X., XIII-XV. k.)
  • A budai kir. magyar műegyetem. Pest, 1861 (Statisztikai Közlemények II. 2.)
  • Politika vagy országászattan, tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására. Rendszeres tan- és kézikönyvül. Pest, 1862. Online (2. teljesen átdolg. kiadás: A politikai tudomány kézikönyve. Bpest, 1876. c. Ism. Bud. Szemle XII., 3. újolag átnézett és jav. kiadás. Uo. 1877. Ism. Kritikai Szemle 1878., Magyarország, Nemzet, Pesti Napló. A m. tudom. akadémia 1878-ban a nagy jutalommal koszorúzta meg.)
  • A nemzetgazdaság és pénzügytan, tekintettel a gyakorlati iparéletre és a fensőbb tanulmány szükségeire. Pest, 1862-63 (2. kiadás: A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere cz. Uo. 1870-72. Két kötet, 3. kiadás: Bpest, 1875. Ism. a Budapesti Szemle X. 1876., 4. átdolgozott kiadás. Uo. 1880-85, Három kötet. Ism. Bud. Szemle 1880-81., I. kötet 5. kiadás. Uo. 1890. Ism. Nemzetgazdasági Szemle, Budapesti Szemle LXIV. A m. tudom. akadémia által 1865-ben a Marczibányai díjjal jutalmaztatott. Németül kivonatban ford. Schiller Zsigmond. Budapest, 1876)
  • Az 1862-iki londoni világ-iparkiállítás, különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból. Buda, 1863
  • Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika, folytonos tekintettel törvényhozási feladatainkra és társadalmi teendőinkre az anyagi érdekek terén. Pest, 1866 (Ismert. Budapesti Szemle IV. A pesti első hazai takarékpénztár által kitüzött Fáy-díjat nyerte el.)
  • Az államadósság-ügy elmélete. Székfoglaló. Pest, 1867
  • A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Pest, 1868 (Ezen munkát is a Fáy-jutalomban részesítette a Magyar Tudományos Akadémia. Ism. Századunk 224-230., 235. sz.) Online
  • Jogtudomány és nemzetgazdaságtan. Pest, 1868 (Értekezések a törvénytudományok köréből I. 5.)
  • A társulási intézmények a nemzetgazdaságban. Pest, 1871 (A Magyar Tudományos Akadémia által a Fáy-díjjal koszorúzott pályamunka.)
  • Emlékbeszéd Rau Károly Henrik akad. külföldi levelező tag felett; MTA, Pest, 1873 (Értekezések a társadalmi tudományok köréből)
  • Az egyetemek hivatása. Beszéd, mellyel 1873. okt. 1. a m. kir. tudom. egyetem rektori székét elfoglalta. Budapest, 1873 (Acta Reg. Scient. Universitatis Ung. Budapestiensis 1873-74. Fasc. I. Különnyomatban is)
  • Az Újkori állam, mint szabadság-, kötelesség, és munkaszervezet. Beszéd. Tartatott a budapesti egyetem 1874. jún. 25. ünnepélyes közűlésén. Budapest, 1874 (Acta ... Fasc. II. és különnyomatban is.)
  • A fémpénz és valuta-ügy a törvényhozás és a tudomány jelen állása szerint. Budapest, 1877 (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
  • A fémvaluta kérdése a tudomány jelen állása szerint. Budapest, 1880 (Értekezések a társad. tudom. köréből VI. 8.)
  • Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei. Budapest, 1883 (Értek. a nemzetgazdaság és statistika köréből I. 8.)
  • Emlékbeszéd Konek Sándor felett. Budapest, 1886 (Emlékbeszédek III. 9.)
  • Emlékbeszéd Pauler Tivadar felett. Budapest, 1887 (Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei XVII. 5.)
  • Kerkapoly Károly emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia 1895-ik évi ünnepélyes közülésén előadva. Budapest, 1895 (Előbb a Budapesti Szemlében.)
  • Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban. Emlékbeszédként felolv. a Magyar Tudományos Akadémia 1896. okt. 26. összes ülésén. Uo. 1896
  • A nemzetgazdaságtan és irodalmának történeti fejlődése; ford. Bródy András et al.; Aula, Budapest, 2004 (Magyar közgazdasági klasszikusok)
  • Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban: Emlékbeszédként felolvastatott a Magyar Tud. Akadémia 1896-ki október 26-án tartott összes ülésén Kautz Gyula igazgató és rendes tag által. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1896.[7]
  • Smith Ádám mint a közgazdaság-tudomány megalapítója. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. 1891.[8]
  • A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere I. kötet: A nemzetgazdaságtan általános része. Franklin-Társulat, Budapest. 1890.[9]
  • Társulási intézmények a nemzetgazdaságban: A Magyar Tudományos Akadémia által a Fáy-díjjal koszorúzott pályamunka. Ráth Mór, Budapest. Új kiadás. 1887.[10]
  • Nemzetgazdaság és pénzügytan II. kötet: Nemzetgazdaságtan: Különös rész. Franklin-Társulat, Budapest. 1881.[11]
  • Nemzetgazdaság és pénzügytan III. kötet: Államgazdaság- vagy pénzügytan. Franklin-Társulat, Budapest. 1885.[12]
  • A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere: Kézikönyvül főtanodai- és magánhasználatra 1. kötet. A nemzetgazdaságtan rendszere. Heckenast Gusztáv, Pest. 1870.[13]
  • A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere: Kézikönyvül főtanodai- és magánhasználatra 2. kötet. A pénzügytan rendszere. Heckenast Gusztáv, Pest. 1872.[14]
  • A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Heckenast Gusztáv, Pest. 1868.[15]
  • Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika. Heckenast, Pest. 1866.[16]
  • Az 1862-ki londoni világipartárlat különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból: "Jelentés" a Nagyméltóságú Magy. Kir. Helytartótanácshoz hivatalos kiküldetés folytán. Kir. M. Egyetemi Ny., Budán. 1863.[17]
  • Nemzetgazdaság- és pénzügytan - tekintettel a gyakorlati ipar-életre, a fensőbb tanulmány szükségeire, meg az államkormányzat és törvényhozás feladataira. Heckenast Gusztáv, Pest. 1863.[18]
  • Politika vagy országászattan tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására. Heckenast Gusztáv, Pest. 1862.[19]

Beszédei az országgyűlés képviselőházában és a főrendiházban 1867-től 1888-ig (főleg a felirati viták, a választási törvény körüli, azután a pénzügyi s adótörvény-javaslatok, vám- és kereskedelem-politikai, meg kiegyezési kérdések discussiója alkalmával) a Naplókban vannak. Egy beszédét: A választókhoz, Toldy István közli (A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866. II. k.)

Források

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Koi Gyula: Kautz Gyula. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, 2014. 179-187. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó
  • Életrajza az Országgyűlési Almanach 1887-1892-ben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  5. ↑ Kárbin Ákos. „Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei” (pdf). Történelmi Szemle LIX (2017) (1), 21 (ff 19–45). o. (Hozzáférés: 2020. április 16.) 
  6. ↑ Items where Author is "Kautz, Gyula" - Magyar Közgazdaságtörténeti Archivum. econhist.lib.uni-corvinus.hu. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  7. ↑ Kautz Gyula. Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban.
  8. ↑ Kautz Gyula. Smith Ádám mint a közgazdaság-tudomány megalapítója. 1891.
  9. ↑ Kautz Gyula. A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere I. kötet. 1890.
  10. ↑ Kautz Gyula. Társulási intézmények a nemzetgazdaságban. 1887.
  11. ↑ Kautz Gyula. Nemzetgazdaság és pénzügytan II. kötet. 1881.
  12. ↑ Kautz Gyula. Nemzetgazdaság és pénzügytan III. kötet. 1885.
  13. ↑ Kautz Gyula. A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere. 1. kötet. 1870.
  14. ↑ Kautz Gyula. A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere. 2. kötet. 1872.
  15. ↑ Kautz Gyula. A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. 1868.
  16. ↑ Kautz Gyula. Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika. 1866.
  17. ↑ Kautz Gyula. Az 1862-ki londoni világipartárlat különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból. 1863.
  18. ↑ Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan - tekintettel a gyakorlati ipar-életre, a fensőbb tanulmány szükségeire, meg az államkormányzat és törvényhozás feladataira. 1863.
  19. ↑ Kautz Gyula. Politika vagy országászattan. 1862.

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Karvasy Ágoston, Kautz Gyula, Heller Farkas, Háy László; szerk. Mihalik István; BKTE PTK, Budapest, 1991 (Közgazdaságtani (f)irkák)
  • Kautz Gyula emlékkötet; szerk. Losoncz Miklós, Solt Katalin, Szigeti Cecília; Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Győr, 2009
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
  • A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999. 25. sz.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
  • Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911-
  • Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Budapest], Dante-Pantheon, 1936
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
  • Kárbin Ákos. „Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei”. Történelmi Szemle LIX (2017) (1), 21 (ff 19–45). o. 
  • Gouverneure und Präsidenten der OeNB. Gouverneure der Oesterreich-ungarischen Bank (német nyelven). oenb.at. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kautz_Gyula&oldid=27550503”