Lábod
| Lábod | |||
 | |||
| A falu tájháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Nagyatádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7551 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1768 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 66,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″46.201431°N 17.456919°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″46.201431°N 17.456919°E | |||
 Lábod
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Lábod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lábod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lábod község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Lábod Somogy vármegye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as főút szeli ketté. A legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Nagyatád. Kaposvár térségével a 6616-os út, Nagybajommal a 6619-es út köti össze a települést.
A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.
Története
[szerkesztés]Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól.
1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak közötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt.
Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, – 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette.
A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt.
Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is.
A település 1950-ben egyesült Rinyahosszúfaluval.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]
Felsőerzsébet-puszta
[szerkesztés]Környékén a középkorban erődített hely állt, erről 1406-ból van először adatunk, ekkor a Pécz nemzetségbeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el.
Petesmalom-Vidrapark
[szerkesztés]Több mint százéves múltra tekint vissza a petesmalmi tórendszer, amely természetes élőhelyet biztosít a vidék jellegzetes állatvilágának. Miután itt találkozik a tavi és az erdei élettér, ennek köszönhetően rendkívül változatos a fajtagazdagság. A tórendszer mellett kiépített madárlesek különleges élménnyel várják az ideérkezőket. A nádas területen énekes nádi madarak élnek, gyakran látható a fekete rigó, a szürke gém, de a türelmes turista a védett réti sast és a fekete gólyát is megpillanthatja.
A Somogy Természetvédelmi Szervezet és az Alapítvány a Vidrákért összefogtak és közösen lépnek fel a magyarországi vidrák védelme érdekében, ugyanis hazánkban él Európa legnagyobb vidraállománya. A Petesmalomban kialakított Vidraparkban természetes élőhelyén tanulmányozható e védett vízi ragadozó.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Lassu István (független)[4]
- 1994–1998: Lassu István (független)[5]
- 1998–2002: Lassu István (független)[6]
- 2002–2006: Lassu István (független)[7]
- 2006–2010: Lassu István (független)[8]
- 2010–2014: Lassu István (független)[9]
- 2014–2019: Lassu István (független)[10]
- 2019–2024: Lassu István (független)[11]
- 2024– : Kovács Zoltán (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2048 | 2009 | 1935 | 1780 | 1796 | 1759 | 1768 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 20,5% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 13,3%, felekezet nélküli 6,9% (13,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 17,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% horvátnak, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% románnak és szlovénnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 11,6% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették.
- lábodi református templom
- hosszúfalusi református templom
- Petesmalmi Vidrapark
- Nagysallér Vadászház[14]
- Tájház
- Középkori temetőkápolna
- Dr. Studinka László Természetismereti Központ,[15] Vadászati és vadászattörténeti kiállítás[16]
- Az első és második világháború hősi halottainak emlékművét, az úgynevezett kettéhasított láng szobrát 1990-ben készítette Rajki László.[16]
Képek
[szerkesztés]-
Református templom -
Világháborús hősök emlékműve -
Hosszúfalusi középkori temetőkápolna -
A lábodi református templom légifelvételről -
Légi felvétel az óvodáról -
Lábod központja a magasból -
Kiserdei park
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Nagy Jenő: Lábod
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lábod Helységnévtár
- ↑ Lábod Helységnévtár
- ↑ Nagysallér Vadászház. magyarmezogazdasag.hu. [2021. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
- ↑ Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén. magyarmezogazdasag.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
- ↑ a b Lábod nevezetességei. Nagyatád–Rinyamente Turisztikai Egyesület. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
A Nagyatádi járás települései | ||
|---|---|---|
Bakháza · Beleg · Bolhás · Görgeteg · Háromfa · Kaszó · Kisbajom · Kutas · Lábod · Nagyatád · Nagykorpád · Ötvöskónyi · Rinyabesenyő · Rinyaszentkirály · Segesd · Somogyszob · Szabás · Tarany |  | |
