Lengyel Néppárt
Lengyel Néppárt Polskie Stronnictwo Ludowe | |
Adatok | |
Elnök | Władysław Kosiniak-Kamysz |
Alapítva | 1990. május 5. |
Tagok száma | 128 000 (2010) |
Ideológia | kereszténydemokrácia lokálpatriotizmus |
Politikai elhelyezkedés | középpárti |
Parlamenti jelenlét | Szejm: 16 / 460
Európai Parlamentben (Lengyelországi mandátumok): 4 / 51 |
Európai párt | Európai Néppárt |
EP-frakció | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) |
Hivatalos színei | zöld |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Néppárt Polskie Stronnictwo Ludowe témájú médiaállományokat. |
Lengyel Néppárt (lengyelül Polskie Stronnictwo Ludowe, PSL; a magyar sajtóban gyakran helytelenül Lengyel Parasztpárt) lengyelországi centrista agrárpárt. Az Európai Néppárt–Európai Demokraták (EPP-ED) tagja. Vezetője Waldemar Pawlak jelenlegi miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter.
A 2007-től 2015-ig a Polgári Platformmal koalícióban kormánypárt, majd ellenzékben.
Ideológia
[szerkesztés]A párt az 1990-es években elkötelezett volt a szociáldemokrácia és az agrárszocializmus iránt, majd a 2000-es évekre a párt inkább kereszténydemokrata szellemiségűvé vált.[1][2][3] Magát a párt a baloldalra pozicionálta ekkoriban, de még 2011-ben is magát úgy jellemezte mint "baloldali párt, amely az agrárszocializmus mellé áll, de emmellett ismert szociálkonzervatív nézeteiről".[4] 2008 körülig a párt ellenezte a piaci liberalizmust, mert szerintük egy "primitív szociáldarwinizmus és ellenzik a liberális államot, amelyben az emberek kiszolgáltatottak a piacnak". 2008 óta a párt centrum felé húzott és már nem volt kritikus a gazdasági liberalizmussal valamint a lengyel gazdaságot nem agrárszocialista nézőpontból figyelte.[5]
A párt jelenlegi ideológiai alapelvei a 2000-es évekre nyúlnak vissza: a párt eredetileg liberális-ellenes volt, ám a jobboldali populista Jog és Igazságosság erősebben volt antiliberális, az agrárszocialista politikát pedig markánsabban képviselte a szélsőbaloldali Lengyel Köztársaság Önvédelmi Pártja nevű párt. Ezzel 2005-ben a választások után egy antiliberális kormány alakult e két pártból a Lengyel Családok Ligája párttal együtt.
E kormánykoalíció gyakorlatilag elvitte a Lengyel Néppárt szavazózáborát. A Lengyel Néppárt ekkor kezdett együttműködni a Polgári Platfrommal, amely mérsékelten jobboldali, konzervatív-liberális párt volt. A Néppárt - hogy megakadályozza egy lehetséges, későbbi koalíció létrejöttét - visszavett a liberalizmus ellenző retorikájából.[6] 2006-ban már több elemző megjegyezte, hogy a Lengyel Néppártot teljesen áthatotta a gazdasági liberalizmus, amely teljesen szembenállt az addigi baloldali gazdaságpolitikájukkal és így ideológiailag sokkal közelebb került a Polgári Platformhoz és más jobbközép pártokhoz. A Lengyel Köztársaság Önvédelmi Pártja agráriánus politikájának a szöges ellentétjét képviselte, társadalmi kérdésekben konzervatív nézeteket képviselt mindkét párt.[7]
A párt ideológiájának manapság is fontos része az agrárianizmus. Társadalmi kérdésekben konzervatív álláspontot képvisel: ellenzi az abortuszt (habár annak büntetését nem támogatja, de elfogadja a jelenleg hatályos lengyelországi abortusztörvényeket); ellenzi az azonos nemű párok házasságát; az eutanáziát; a halálbüntetést és a könnyű drogok legalizálását is.[8] A párt támogatja, a hittanoktatást az állami iskolákban. 2019-ben a párt (Kukiz'15-el kötött megállapodás értelmében) beemelte politikai programjába a közvetlen demokráciát, aminek keretében egyéni választókerületek létrehozását, elektronikus szavazást és kötelező részvételű népszavazásokat vezetne be.[9]
A 2015-ös választás után Władysław Kosiniak-Kamysz vezetése alatt a párt ideológiáját a gazdasági liberalizmus határozza meg, amellyel számos, nagyvárosi szavazót tudnak szerezni. Kosiniak-Kamysz a pártot úgy jellemzi mint "mérskelten centrista"[10][11] és kereszténydemokrata.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mapa partii politycznych (lengyel nyelven). jadamski.eu . (Hozzáférés: 2019. május 28.)
- ↑ Koalicja SLD-PSL (lengyel nyelven). rmf.pl . (Hozzáférés: 2019. május 28.)
- ↑ PSl - liderzy, sondaże (lengyel nyelven). wiadomosci.wp.pl , 2016. szeptember 2. (Hozzáférés: 2019. május 28.)
- ↑ Gerber, Alexandra (2011), Being Polish/Becoming European: Gender and The Limits of Diffusion in Polish Accession to the European Union, Ann Arbor, Michigan: University of Michigan, p. 167, <https://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/handle/2027.42/86261/alexaz_1.pdf?sequence=1>
- ↑ Szustakiewicz, Przemysław (2010). „Ideologia Polskiego Stronnictwa Ludowego na początku XXI wieku” (lengyel nyelven). Studia Politologiczne 18 (1), 233. o, Kiadó: Instytut Nauk Politycznych Uniwersytetu Warszawskiego.
- ↑ Szustakiewicz, Przemysław (2010). „Ideologia Polskiego Stronnictwa Ludowego na początku XXI wieku” (lengyel nyelven). Studia Politologiczne 18 (1), 232. o, Kiadó: Instytut Nauk Politycznych Uniwersytetu Warszawskiego.
- ↑ Filipczak-Białkowska, Anita. Mechanizmy manifestowania orientacji ideologicznej w dyskursie politycznym (lengyel nyelven). Łódź: Primum Verbum, 168-196. o.. DOI: 10.18778/8142-136-2.01 (2018). ISBN 978-83-65237-58-3
- ↑ PO, PiS, PSL przeciwko legalizacji marihuany (lengyel nyelven). gazetaprawna.pl . (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
- ↑ Program polityczny PSL - 2019 (lengyel nyelven). psl.pl . [2022. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Kosiniak-Kamysz: "Umiarkowane centrum" to my. Platforma wybrała skręt w lewo (lengyel nyelven). gazetaprawna.pl , 2019. december 5. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Kosiniak-Kamysz: Chadecja Polska to długofalowy projekt (lengyel nyelven). gazetaprawna.pl , 2021. április 16. (Hozzáférés: 2021. április 16.)
- ↑ Janusz Piechociński on Twitter: "Władysław Kosiniak-Kamysz : Jesteśmy partią o charakterze centrowym, partią chadecką..." (lengyel nyelven). twitter.com . (Hozzáférés: 2016. január 30.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Polskie Stronnictwo Ludowe című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.