Málta helyi tanácsai
Málta közigazgatása 1994 óta a 10 körzet helyett helyi tanácsokból áll, 2000 óta 68 helyi tanácsra oszlik, amiken belül 2010 márciusától még 16 minitanács jött létre. A helyi tanácsokat a népességnek megfelelő létszámú (5 és 11 fő között) testület vezeti, élén a polgármester áll. Bár a máltaiak rendkívül alaposan ismerik a szigeteket, és szinte az ország minden szegletének külön neve van,[1] a helyi tanácsokon kívül jogilag nem tesznek különbséget a települések között.
A helyi tanácsok
[szerkesztés]Málta közigazgatási reformja az 1993-as Local Councils Act (Helyi tanácsokról szóló törvény) értelmében valósult meg. A britektől örökölt 10 körzet helyett a néhány helyen az 1970-es években kísérleti jelleggel már létezett települési szintű egységeket, helyi tanácsokat (local council) vezettek be. A tanácsok területének meghatározása, és a települések kiválasztása meglehetősen felemásan sikerült, mert a létrejött tanácsok között hatalmas aránytalanságok lettek mind terület (Rabat: 26,6 km² - Isla 0,16 km²), mind lakosság (Birkirkara 21 775 fő - Mdina 258 fő) szempontjából. Ráadásul a létrejött tanácsoknál nagyobb települések sem lettek önálló tanácsok (pl. a többezres Qawra vagy Buġibba), sőt egyes településeket szó szerint középen vágtak ketté a tanácsok határai (pl. St. Andrews, Baħar iċ-Ċagħaq vagy Bidnija), ellenben létrehoztak olyan tanácsokat is, amelyeknek a magja nem egy létező község volt, csupán a szomszédos községektől elvágott részekből állnak (pl. Swieqi).
Az 1994-re megalakult 67 tanácshoz 2000-ben még csatlakozott a Rabatból kiszakított Mtarfa is. A tanácsok működése sem volt zavartalan, másfél évtized alatt a miniszterelnöknek három tanács megbízását is vissza kellett vonnia, mert legalapvetőbb feladataiknak sem tudtak eleget tenni. A rendszert anyagi oldalról is sokat kritizálták, hiszen a 10 körzet kb. 100 munkatársa helyett jelenleg 450-en vesznek részt a tanácsok munkájában.
2010-ben változott a törvény, a minden tanács mellett dolgozó titkár (executive secretary) ettől kezdve nem a tanácsnak, hanem a kormány önkormányzatokért felelős bizottságának felel, így a tanácstól függetlenített titkárok révén fél év alatt kilenc tanácsnál is visszaélésekre derült fény, amelybe négy polgármester azonnal bele is bukott. A törvénymódosítástól a kormány azt várja, hogy a fokozottabb ellenőrzés miatt a tanácsok tagjai háttérbe helyezik a személyes- és pártérdekeket, és a tanácsban végzett feladatuk ellátására koncentrálnak.[2]
A törvény módosítása ezen kívül 16 a helyi tanácsok részét képező helységben részlegesen önálló minitanácsot (mini council) hozott létre,[3] aminek a célja az, hogy a tanács központjától távolabbi, vagy népesebb települések, településrészek a források egy részét mindenképpen helyben hasznosíthassák. A 16 kijelölt település(rész) kiválasztásakor a tanácsok létrehozásakor felmerült problémákat sem sikerült orvosolni, több akár ezer lakosú település ezúttal sem kapott önálló közigazgatást. A választások 2010. március 27-én[4] és június 5-én[5] zajlottak.
Népesség szerint
[szerkesztés]Málta helyi tanácsai népesség szerint | ||||
Rangsor | Név | Lakosság | ||
1985-ös népszámlálás |
1995-ös népszámlálás |
2005-ös népszámlálás[6] | ||
1. | Birkirkara | 20 385 | 21 281 | 21 775 |
2. | Mosta | 12 148 | 16 754 | 18 676 |
3. | Qormi | 18 256 | 17 694 | 16 576 |
4. | Żabbar | 12 869 | 14 138 | 14 694 |
5. | San Pawl il-Baħar | 4 465 | 7 392 | 13 619 |
6. | Sliema | 14 137 | 12 906 | 12 993 |
7. | San Ġwann | 8 179 | 12 011 | 12 630 |
8. | Naxxar | 6 461 | 9 822 | 11 947 |
9. | Rabat | 12 920 | 12 995 | 11 462 |
10. | Żejtun | 11 321 | 11 379 | 11 425 |
11. | Żebbuġ | 9 788 | 10 398 | 11 290 |
12. | Fgura | 8 254 | 11 042 | 11 276 |
13. | Attard | 5 681 | 9 214 | 10 186 |
14. | Żurrieq | 7 984 | 8 684 | 9 816 |
15. | Ħamrun | 13 682 | 11 195 | 9 513 |
16. | Marsaskala | 1936 | 4 770 | 9 298 |
17. | Paola | 11 744 | 9 400 | 8 856 |
18. | Birżebbuġa | 5 668 | 7 307 | 8 668 |
19. | Swieqi[l 1] | - | 6 721 | 8 099 |
20. | Siġġiewi | 5 864 | 7 097 | 7 903 |
21. | San Ġiljan | 10 239 | 7 352 | 7 667 |
22. | Msida | 6 219 | 6 942 | 7 623 |
23. | Tarxien | 7 016 | 7 412 | 7 608 |
24. | Mellieħa | 4 525 | 6 221 | 7 549 |
25. | Gżira | 8 471 | 7 872 | 7 086 |
26. | Rabat (Gozo) | 5 968 | 6.524 | 6 414 |
27. | Valletta | 9 340 | 7 262 | 6 315 |
28. | Santa Venera | 7 827 | 6 183 | 6 087 |
29. | Luqa | 5 585 | 6 150 | 6 028 |
30. | Bormla | 7 731 | 6 085 | 5 642 |
31. | Marsa | 7 953 | 5 324 | 5 389 |
32. | Għaxaq | 3 655 | 4 126 | 4 388 |
33. | Nadur | 3 482 | 3 882 | 4 181 |
34. | Xagħra | 3 202 | 3 669 | 3 960 |
35. | Balzan | 4 781 | 3 560 | 3 859 |
36. | Pietà | 4 380 | 4 307 | 3 853 |
37. | Dingli | 2 047 | 2 725 | 3 326 |
38. | Marsaxlokk | 2 405 | 2 857 | 3 205 |
39. | Iklin[l 2] | - | 3 098 | 3 203 |
40. | Santa Luċija | 3 208 | 3 605 | 3 174 |
41. | Xewkija | 2 772 | 3 128 | 3 115 |
42. | Isla | 4 158 | 3 528 | 3 083 |
43. | Mqabba | 2 269 | 2 613 | 3 021 |
44. | Mġarr | 2 188 | 2 672 | 2 995 |
45. | Pembroke[l 3] | - | 2 213 | 2 916 |
46. | Gudja | 2 156 | 2 882 | 2 901 |
47. | Kalkara | 2 086 | 2 833 | 2 871 |
48. | Lija | 3 078 | 2 497 | 2 779 |
49. | Birgu | 3 572 | 3 069 | 2 691 |
50. | Għajnsielem | 1 809 | 2 176 | 2 580 |
51. | Qrendi | 2 199 | 2 344 | 2 525 |
52. | Mtarfa[l 4] | - | - | 2 396 |
53. | Għargħur | 2 321 | 1 991 | 2 389 |
54. | Floriana | 3 327 | 2 701 | 2 246 |
55. | Kirkop | 1 559 | 1 957 | 2 183 |
56. | Safi | 1 323 | 1 731 | 1 948 |
57. | Ta’ Xbiex | 1 955 | 1 732 | 1 846 |
58. | Żebbuġ (Gozo) | 1 182 | 1 446 | 1 770 |
59. | Sannat | 1 309 | 1 604 | 1 729 |
60. | Kerċem | 1 411 | 1 557 | 1 654 |
61. | Qala | 1 369 | 1 492 | 1 609 |
62. | Xgħajra[l 5] | - | 685 | 1 234 |
63. | Għarb | 983 | 1 030 | 1 160 |
64. | Munxar | 507 | 780 | 1 019 |
65. | Fontana | 836 | 817 | 846 |
66. | San Lawrenz | 517 | 552 | 599 |
67. | Għasri | 335 | 369 | 417 |
68. | Mdina | 421 | 377 | 258 |
Megjegyzések:
- ↑ Swieqi 1985-ben még Birkirkara, Għargħur és San Ġiljan része volt
- ↑ 1985-ben Iklin még nem létezett
- ↑ Pembroke 1986-ban jött létre.
- ↑ Mtarfa 2000-ben szakadt el Rabattól.
- ↑ Xgħajra 1985-ben még Żabbar része volt.
Terület szerint
[szerkesztés]Málta helyi tanácsai terület szerint[7] | ||
Rangsor | Név | Terület (km²-ben) |
1. | Rabat | 26,60 |
2. | Mellieħa | 22,64 |
3. | Siġġiewi | 19,88 |
4. | Mġarr | 16,12 |
5. | San Pawl il-Baħar | 14,53 |
6. | Naxxar | 11,57 |
7. | Birżebbuġa | 9,21 |
8. | Żebbuġ (Málta) | 8,66 |
9. | Żurrieq | 8,46 |
10. | Qala | 7,62 |
11. | Nadur | 7,56 |
12. | Xagħra | 7,18 |
13. | Xewkija | 7,17 |
14. | Mosta | 6,78 |
15. | Luqa | 6,72 |
16. | Attard | 6,64 |
17. | Żebbuġ (Gozo) | 5,86 |
18. | Dingli | 5,67 |
19. | Għarb | 5,49 |
20. | Marsaskala | 5,38 |
21. | Żejtun | 5,37 |
22. | Żabbar | 5,35 |
23. | Qormi | 5,03 |
24. | Għajnsielem | 5,00 |
25. | Qrendi | 4,90 |
26. | Marsaxlokk | 4,71 |
27. | Kerċem | 4,63 |
28. | San Lawrenz | 4,53 |
29. | Għaxaq | 3,85 |
30. | Sannat | 3,85 |
31. | Rabat (Gozo) | 3,57 |
32. | Swieqi | 3,05 |
33. | Għasri | 2,82 |
34. | Munxar | 2,8 |
35. | Marsa | 2,76 |
36. | Birkirkara | 2,74 |
37. | San Ġwann | 2,62 |
38. | Mqabba | 2,60 |
39. | Paola | 2,50 |
40. | Safi | 2,28 |
41. | Gudja | 2,25 |
42. | Pembroke | 2,30 |
43. | Għargħur | 2,02 |
44. | Kalkara | 1,76 |
45. | Iklin | 1,73 |
46. | Msida | 1,70 |
47. | San Ġiljan | 1,61 |
48. | Sliema | 1,30 |
49. | Fgura | 1,14 |
50. | Kirkop | 1,14 |
51. | Lija | 1,10 |
52. | Ħamrun | 1,05 |
53. | Gżira | 0,97 |
54. | Xgħajra | 0,97 |
55. | Floriana | 0,94 |
56. | Bormla | 0,91 |
57. | Santa Venera | 0,91 |
58. | Mdina | 0,89 |
59. | Tarxien | 0,88 |
60. | Valletta | 0,84 |
61. | Mtarfa | 0,73 |
62. | Santa Luċija (Malta) | 0,72 |
63. | Balzan | 0,60 |
64. | Birgu | 0,52 |
65. | Fontana | 0,47 |
66. | Pietà | 0,45 |
67. | Ta' Xbiex | 0,29 |
68. | Isla | 0,16 |
Testvérvárosi kapcsolatok
[szerkesztés]Málta helyi tanácsainak jelenlegi testvérvárosi kapcsolatai:[8]
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ List of localities in Malta (angol nyelven). Academic dictionaries and encyclopedias. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
- ↑ Xuereb, Matthew. „Fasten your seatbelt, councils are encountering ‘turbulence’”, Times of Malta, 2010. szeptember 4.. [2010. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ „16 localities to get mini-councils”, Times of Malta, 2010. január 16.. [2010. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ „PN wins majority of votes for 'mini councils' - PL lacks candidates to lead two localities”, Times of Malta, 2010. március 27.. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ „Second set of administrative committee elections in June”, Times of Malta, 2010. április 29.. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat]. Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.]
- ↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat] (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.]
- ↑ Twinnings (angol nyelven). Ministry for Justice and Home Affairs. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
Források
[szerkesztés]- Malta. Insight travel map. München: GeoGraphic Publishers. ISBN 978-981-258-298-3
- Malta (angol nyelven). Luqa: Miller Distributors Ltd (2007). ISBN 978-999-328-613-4
- Richards, Brian. Málta. Békéscsaba: Booklands 2000 (2006). ISBN 978-963-961-308-9
- Angol és olasz Wikipedia