Martin Zeiller
Martin Zeiller | |
Született | 1589. április 17.[1][2] Ranten |
Elhunyt | 1661. október 6. (72 évesen)[1][2][3] Ulm |
Állampolgársága | német[4] |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Zeiller témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Martin Zeiller (néhol Zeiler; Ranten, 1589. április 17. – Ulm, 1661. október 6.) protestáns német topográfus, barokk polihisztor.
Élete
[szerkesztés]Apja felső-stájerországi vallási száműzött volt. Ulmban, majd 1608-tól Wittenbergben tanult. Magántanárként és linzi jegyzőként is dolgozott. 1629-től Ulmban élt mint tanító és iskolafelügyelő. Termékeny író volt, amit kortársai is elismertek.
Legismertebb hozzájárulása Matthäus Meriannal való együttműködése[5] a Topographia Germaniae című művön. Nem járt Magyarországon,[6] de bedolgozta Veit Marchthaler ulmi kereskedő 1588-as kéziratos útleírását Itinerarium Germaniae... című Strassburgan 1632-ben kiadott népszerű útleírásába, amely a 18. század végéig meghatározta a német utazók magyarországi alapismereteit.[7] Magyarországról szóló műve 1646-ban Ulmban jelent meg először.[8] Személyét Magyarországon Turóczi-Trostler József ismertette.[9] Műve hatással lehetett az Ungarischer und Dazianischer Simplicissimus című útleíró kalandregényre is.[10]
Művei
[szerkesztés]- 1640 Itinerarium Italiae Nov-Antiquae. Frankfurt
- 1651 Fidus achates, oder Getreuer Reisgefert. Ulm
- 1656 Hispaniae et Lusitaniae Itinerarium. Amsterdam
- 1664 Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn. Leipzig (magyar fordítása: Martinus Zeiler: A magyar királyság leírása. Babits Kiadó, Szekszárd, 1997)
- Topographia Germaniae
- Topographia Galliae
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Kék vér, fekete tinta.
- ↑ Ötvös Péter: A nem magyar nyelvű magyar irodalom. Tiszatáj 2002. május, 76.
- ↑ P. Vásárhelyi Judit 2015: Németh S. Katalin, Magyar dolgokról, Magyar–német kapcsolattörténeti tanulmányok. Magyar Könyvszemle 131/4, 497-499.
- ↑ Németh S. Katalin 2002: Utazások Erdélyben és Magyarországon (Veit Marchthaler: Ungarische Sachen, 1588). Irodalomtörténeti Közlemények 106, 3–23.
- ↑ Nemeskürty 1978, 523.
- ↑ Nemeskürty Harriet 1978: Kaland és politika A 17. századi német útleíró irodalomban. Még egyszer a Magyar Simplicissimustól. Irodalomtörténet 10/2, 521-527.
További információk
[szerkesztés]- Németh S. Katalin: Magyarságismeret a 17. században (Martin Zeiller példája). In: Németh S. Katalin: Magyar dolgokról. p. 167–184.