Memento Park
| Memento Park | |
 | |
| A múzeum főbejárata | |
| Korábbi nevek: Szoborpark Múzeum | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
| Cím | 1223 Budapest, Balatoni út - Szabadkai utca sarok |
| Alapítva | 1993. |
| Megnyílt | 1993. |
| Tömegközlekedés | 101B, 101E, 150-es, 150B buszjáratok |
| Elhelyezkedése | |
 Memento Park
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 18° 59′ 56″47.426300°N 18.998900°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 18° 59′ 56″47.426300°N 18.998900°E | |
 | |
| A Memento Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Memento Park témájú médiaállományokat. | |
A Memento Park (korábban Szoborpark Múzeum) szabadtéri múzeum Budapest XXII. kerületében, a magyarországi szocializmus emlékeinek bemutatásával foglalkozik. E kortörténeti kiállítóhelyen a szocializmus éveinek azon 41, a szocialista realizmus stílusában alkotott köztéri alkotása található, amelyeket az 1989–90-es politikai rendszerváltozást követően Budapest utcáiról eltávolítottak. A szoborparkkal szemben kialakított épület az ún. Sztálin-tribün.
A múzeum számos szobra értékes és egyedi művészeti alkotás, Európa-szerte ismert és elismert szobrászok munkái.
Fekvése
[szerkesztés]
Budapest XXII. kerületében, Budatétényben a Balatoni út és Szabadkai utca sarkán található.
Megközelítése
[szerkesztés]A 101B, a 101E, a 150-es és 150B jelzésű autóbusszal lehet megközelíteni Kelenföld vasútállomástól, illetve utóbbiakkal Újbuda-Központtól. A 101B a Baross Gábor-telepre, többi a Budatétény vasútállomás felé közlekedik. A buszjáratok menetideje a Memento Park megállóig 10-15 perc. A buszok munkanapokon csúcsidőben 10-15, napközben (a 101B kivételével) 20 percenként közlekedik, szombaton és vasárnap a 150-es busz félóránként indul.
Története
[szerkesztés]Az 1989–90-es rendszerváltás után a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek felvetették az előző politikai rendszerhez kötődő köztéri szobrok eltávolításának kérdését. Ennek hatására Budapest Főváros Közgyűlése 1991 januárjában úgy határozott, hogy a kerületek vezetései tegyenek javaslatot egyes szobrok és emlékművek, emléktáblák eltávolításáról, illetve néhányuk helyben maradásáról. A közgyűlés 1991 decemberében egyenkénti tárgyalással és szavazással hozott végső döntést. A munka már 1990 tavaszán, a választások előtt elkezdődött a csepeli Lenin szobor elbontásával, a többivel teljesen 1992 október 8-ig fejeződött be.[2][3]
A szoborpark létrehozásának gondolatát először Szörényi László vetette fel a Hitel című folyóirat 1989. július 5-i számában. Terve egy Leninkertről szólt, ahol a magyarországi Lenin-szobrokat állították volna ki.
A fővárosi közgyűlés 1991-ben kiírt pályázatát Eleőd Ákos építész nyerte meg, a park felépítésére 1992-1993-ban került sor a XXII. kerület önkormányzata által felajánlott, a Tétényi-fennsíkon található területen
Az ünnepélyes megnyitót 1993. június 27-én tartották, a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonulásának 2. évfordulóján. Az elmaradt kisebb munkák befejezése után, 1993 őszén adták át a nyilvánosságnak. A szoborpark a Memento park projekt része. 2006 óta a szoborpark hivatalos nevét Illyés Gyula nevezetes verse után kapta: Egy mondat a zsarnokságról park.
2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján adták át a Sztálin dísztribünt, amelyen a forradalom alatt lerombolt Sztálin-szobor csizmájának méretarányos mása látható. 2007-ben ismét bővült a Memento Park. Ekkor nyílt meg a Sztálin csizmája című kiállítás és a Barakk-mozi, ahol Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című filmjét vetítik folyamatosan. Külön figyelmet érdekel a Red Star Store, ahol a kommunizmus idejére emlékeztető ajándékokat lehet vásárolni. A Memento Park az év minden napján látogatható.
A szoborpark
[szerkesztés]Szobrok
[szerkesztés]A Memento Parkban 42 olyan köztéri szobor látható, amelyeket az 1945 és 1989 közötti kommunista politikai rendszer ideológiájának tükrözőiként állítottak fel. A rendszerváltozást követően a főváros kerületi önkormányzatai döntöttek a szoborparkba áthelyezendő budapesti szobrokról. Ma az üzemeltetők célja, hogy a megnyitáskori állapot változatlanul fent legyen tartva, ezért több szobrot nem terveznek kiállítani.
| Kép | Szobor | Alkotó | Év | Alapanyaga | Eredeti helye |
|---|---|---|---|---|---|
|
Lenin | Pátzay Pál | 1965 | bronz | XIV. Felvonulási tér (ma Ötvenhatosok tere) |
|
Karl Marx és Friedrich Engels | Segesdi György | 1971 | mauthauseni gránit | V. ker. Jászai Mari tér |
| Kép | Szobor | Alkotó | Év | Alapanyaga | Eredeti helye |
|---|---|---|---|---|---|
|
Felszabadító szovjet katona | Kisfaludi Strobl Zsigmond | 1947 | bronz | I-XI. Gellért-hegy, Szabadság-szobor |
|
A magyar-szovjet barátság emlékműve | Kisfaludi Strobl Zsigmond | 1956 | bronz | X. Pataki (ma: Szent László) tér |
.jpg)
|
Felszabadulási emlékmű | Kiss István | 1971 | süttői mészkő | XIV. Thököly út 141. |
| Felszabadulási emlékkő | ismeretlen | 1960 | süttői mészkő | I. Dísz tér | |
.jpg){kind=small}
|
Szovjet hősi emlékmű | László Péter | 1951 | mészkő | XII. Széchenyi-hegy, Rege park |
.jpg)
|
Szovjet-magyar barátság emlékműve | Búza Barna | 1975 | pyrogránit | X. Kőbánya-Óhegy, Barátság park |
| Szovjet hősi emlékmű | Mikus Sándor | 1970 | bronz | XVI. Rákosszentmihály, Hősök tere[4] | |
| Felszabadulási emlékmű | Kalló Viktor | 1965 | bronz | XIII. Béke tér | |
| Felszabadulási emlékmű | Kalló Viktor | 1965 | mészkő | XIII. Béke tér | |
| Szovjet Hősi emlékmű | Megyeri Barna | 1948 | mészkő | XVII. Kasztel András utca |
| Kép | Szobor | Alkotó | Év | Alapanyaga | Eredeti helye |
|---|---|---|---|---|---|
|
Lenin-emléktábla | Szabó Iván | 1970 | bronz | VII. Lenin (ma: Erzsébet) tér |
|
Georgi Dimitrov mellszobor | Jordan Kracsmarov | 1954 | bronz | V. Dimitrov (ma: Fővám) tér |
.JPG)
|
Dimitrov szobor | Valentin Sztarcsev | 1983 | bronz | V. Dimitrov (ma: Fővám) tér |
|
Munkásmozgalmi harcosok emlékműve (Szamuely Tibor, Kun Béla, Landler Jenő) |
Olcsai-Kiss Zoltán, Herczeg Klára, Farkas Aladár | 1967 | bronz | VIII. Kun Béla (ma: Ludovika) tér |
|
Lenin | ismeretlen szovjet szobrász, Csepeli Fémművek | 1958, 1970 | bronz | XXI. Csepel Művek főbejárat |
.JPG){kind=small}
|
Kalamár József mellszobor | Gyenes Tamás | 1957 | bronz | XXI. Kalamár József
(ma: Szent István) utca |
| Asztalos János | Nagy István János | 1968 | mészkő | VIII. Nagyvárad tér | |
.JPG)
|
Kreutz Róbert | Kiss Nagy András | 1977 | bronz | VIII. Asztalos János
Ifjúsági Park (ma: Orczy Kert) |
| Kun Béla emléktábla | Kalló Viktor | 1989 | bronz | XXI. Tanácsház (ma: Szent Imre) tér | |
| Ságvári Endre mellszobor | Baksa Soós György | 1949 | bronz | V. Városház u. 9-11. | |
| Szakasits Árpád szobra | Marton László | 1988 | bronz | XI. Szakasits Árpád (ma: Etele) út | |
|
Kun Béla emlékmű | Varga Imre | 1986 | bronz, krómacél, vörösréz | I. Vérmező-park |
|
Münnich Ferenc | Kiss István | 1986 | bronz | V. Néphadsereg (ma: Honvéd) tér |
| Chlepkó Ede | Szabó György | 1980 | bronz | XIX. Chlepkó Ede tér (ma: Ötvenhatosok tere) | |
| Turner Kálmán emléktábla | ismeretlen | 1959 | márvány | IX. Soroksári út | |
| Hámán Kató emléktábla | ismeretlen | 1959 | márvány | IX. Mester utca 59. |
| Kép | Szobor | Alkotó | Év | Alapanyaga | Eredeti helye |
|---|---|---|---|---|---|
| A Munkás- és Katonatanács emléktáblája | ismeretlen | 1959 | márvány | I. Szentháromság u. 2. | |
.JPG)
|
Munkásőr-demonstráció emléktábla | Kiss Nagy András | 1973 | bronz | VI. November 7. tér (ma: Oktogon) 2. |
|
Munkásmozgalmi emlékmű | Kiss István | 1976 | acéllemez | II. Hűvösvölgy |
|
A spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékműve |
Makrisz Agamemnon | 1968 | bronzlemez | V. Néphadsereg (ma: Honvéd) tér |
|
Tanácsköztársasági emlékmű | Kiss István | 1969 | bronz | XIV. Dózsa György út (Felvonulási tér) |
| Béke őrei dombormű | Ambrózi Sándor - Stöckert Károly | 1953 | mészkő | II. Pasaréti út 191-193. | |
| KMP ferencvárosi szervezet emléktábla | ismeretlen | 1959 | márvány | IX. Soroksári út | |
| KMP Nyomda emléktábla | ismeretlen | 1955 | márvány | IX. Ráday u. 53. | |
| A néphatalom hőseinek emlékhelye | Kalló Viktor | 1983 | mészkő | VIII. Köztársaság tér | |
_in_Memento_Park,_Budapest.jpg)
|
Az ellenforradalom mártírjainak emlékműve | Kalló Viktor | 1960 | bronz | VIII. Köztársaság tér |
| A Budai Önkéntes Ezred emlékműve | Mészáros Mihály | 1975 | beton | II. Tárogató út | |
| Ilja Afanaszjevics Osztapenko | Kerényi Jenő | 1951 | bronz | XI. Budaörsi út - Balatoni út | |
,_Memento_Park.JPG)
|
Steinmetz Miklós kapitány | Mikus Sándor | 1958 | bronz | XVIII. Vöröshadsereg (ma: Üllői) út |
Néhány szobor időközben gúnynevet is kapott, melyek az adott szobor kompozíciójához igazodnak, így lett A spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékművéből „Mobiltelefonosok”, a Tanácsköztársasági emlékműből „Ruhatáros”, Ilja Afanaszjevics Osztapenkóból és Steinmetz Miklós kapitányból pedig „Partjelzők”, a zuglói Felszabadulás emlékmű közismert elnevezése „Az elvtárs, aki átment a falon” volt.
Főbejárat
[szerkesztés]
A Memento Park főbejárata elölről nézve egy hatalmas, klasszicizáló épületnek tűnik. Mögé belesve azonban látható, hogy olyan, mint egy támasztékokkal felállított, 12 méter magas „kommunista díszlet”. Tökéletes nyitány a diktatúra természetének bemutatásához. Eleőd Ákos építész, a park koncepciójának alkotója így fogalmaz erről:
Ez a park a diktatúráról szól, de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthető, abban a pillanatban ez a park a demokráciáról szól. Csak a demokrácia képes megadni a lehetőségét, hogy szabadon gondolkozhassunk a diktatúráról - vagy éppen a demokráciáról, vagy bármiről.
Dísztribün és Sztálin csizmái
[szerkesztés].jpg)
Az emelvény 1:1 másolata az épületnek, amely Budapest központjában, a kommunista ünnepi díszszemlék céljára kialakított „Felvonulási téren” állt. A kommunista vezetők innen integettek az előttük elhaladó, őket kötelezően ünneplő, kivezényelt tömegeknek. A tribün volt a talapzata Sztálin, szovjet pártfőtitkár, államfő és hadvezér 8 méteres bronzszobrának is. A művet a kommunista elnyomás ellen fellázadt tömeg 1956. október 23-án ledöntötte. Helyén a forradalom leveréséig maradtak a generalisszimusz csizmái. A Memento Parkban a tribün tetején álló csizma-pár ennek a csonka emlékműnek a hiteles másolata. Magának a tribünnek az oldalán körben kommunista életképeket bemutató domborművek futottak végig, de a parkban lévő tribünmásolaton ezek nem kerültek elhelyezésre.
Vörös Csillag Ajándékbolt – Red Star Store
[szerkesztés]A kommunizmus korszakát megidéző, különleges árucikkek kincsesbányája. Szovjet souvenírek, karórák, laposüvegek, öngyújtók és más használati cikkek. Vicces pólók, bögrék, képeslapok és poszterek a „klasszikus kommunista bölcsek” arcképeivel vagy jelszavaival. Trabant autómodell, Lenin-gyertya, eredeti használati tárgyak, retró-emléktárgyak az 50-es, 60-as, 70-es évekből. „Best of Communism” - forradalmi zenék és indulók CD-n. A Vörös Hadsereg kitüntetései, poszterek, könyvek, és a korszak legsikeresebb játékfilmjei valamint dokumentumfilmek DVD-n és sok más érdekesség.
Trabant
[szerkesztés]A kettészakított Németország keleti, kommunista fele (a Német Demokratikus Köztársaság, azaz az NDK) iparának legkülönlegesebb terméke, a papírmasé-karosszériájú, préselt elemekből összeállított Trabant autó. A Memento Parkban a látogató beülhet egy ilyen „népautóba”, amelyben személyesen is átélheti a trabant-érzést. A kiállított autó működésképtelen, de a tervezés eredeti.
Északi barakk
[szerkesztés]A Memento Park korhű barakkjában rendezett alkalmi kiállításon, a kommunista diktatúra elleni 1956-os forradalomról, az 1989-90-es rendszerváltásról, illetve a Memento Park koncepciójáról látható fényképes összeállítás. A 20. századi magyar történelem második feléből bemutatott események összefoglalóan felidézik a Közép-Kelet Európai népek szabadságvágyát.
A moziteremben folyamatos vetítésen a kommunista állambiztonsági szolgálatok működéséről, titkos megfigyelési módszereiről, a besúgóhálózat működéséről angol felirattal látható „Az ügynök élete” című dokumentumfilm. A film DVD az ajándékboltban is megvásárolható.
Érdekességek
[szerkesztés]- A kiállításon nincs Sztálin szobor, mert az 1956-os forradalomban megsemmisült Budapest egyetlen köztéri Sztálin szobra.
- A múzeumban nem folytatható politikai gyűlés vagy rendezvény.
- Több filmben (Megint tanú, Redline), illetve videóklipben (Webb Brothers, Beatrice, The From) is felbukkan az intézmény.
(Forrás: Memento-park honlap: Gyakori kérdések[halott link])
A szoborpark a Szomszédok című teleregény 191. fejezetében is felbukkan.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dr. Pinczés Sándor: Marx és Engels szobra. szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2010. július 9.)[halott link]
- ↑ http://csepel.info/?p=40392
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.)
- ↑ Szovjet hősi emlékmű XVI. kerület, Hősök tere, kozterkep.hu